7 elképesztő felfedezés a pszichológia kutatásaiból
A pszichológia, mint minden tudományág, fejlődőben van. Az emberi psziché megértése, a pszichológia emberképe nem egy statikus valami, más dolgokat véltünk és tudtunk néhány évtizeddel ezelőtt a lélekről és mást ma. Íme egy csokorra való azokról a fejleményekről és felfedezésekről, amik elképesztik még a szakma nagyjait is.
A Business Insider és a Tech insider körkérdést intézett két pszichológusoknak rendezett konferencián (az egyiket a Stanford University-n tartották, a másikat Chicagóban) a tudományág néhány jeles képviselőihez: mi az, ami elképeszti még őket is, ahogy egyre mélyebbre hatolnak az emberi tudat megértésében?
Íme a legmeghökkentőbb felfedezések:
1. Politikai szélsőség: kutyaharapást szőrével
Van egy szokatlan módja a politikai nézetek megváltoztatásának. Tudósok bizonyították, hogy a jobboldali ideológiájú izraeliek hajlamosabbak voltak megváltoztatni politikai nézeteiket, ha megismerték a náluk még szélsőségesebb emberek elveit. Magyarán: tedd ki egy kis fanatizmusnak a jobbost és máris mérsékelt lesz belőle.
Hogyan jöttek erre rá a szakemberek? 2013-ban az izraeli választások előtt egy turizmus-ösztönző videoklipet mutattak a vizsgálat alanyainak, ami azt hangsúlyozta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus pozitív élmény, mert megerősíti a zsidó identitást. A második video, amit levetítettek, azzal az üzenettel végződött: Ez a konfliktus szükséges ahhoz, hogy nekünk legyen a legerősebb hadseregünk." Az alanyokkal többször is megnézették a két bejátszást. Az lett az eredménye, hogy nagyobb eséllyel szavaztak valamely mérsékeltebb pártra, mint a videok megtekintése előtt.
Tudósok azt mondják, hogy a módszer azért hat, mert az alanyok nem érzik, hogy támadnák a nézeteiket, sőt még annak hatványozott változatát kapják az arcukba, aminek láttán elgondolkodnak és átértékelik politikai elveiket. Voltak, akik egyenesen abszurdnak vélték az elhangzottakat. Dan Ariely, a behaviorista a közgazdaságtan világhírű tudora, a Duke University professzora választotta ezt a jelenséget kutatási területének.
2. Trükkel rábírhatunk másokat, hogy segítsenek nekünk
Általában arra kérjük a főnökünket, hogy adjon visszajelzést egy-egy projektről, de így olyan pozícióba helyezzük, hogy hajlamos lesz kritizálni. Inkább mondjuk azt neki, hogy a tanácsát kérnénk ki. Ha a véleményét kérdezzük a másik embernek, akkor ő eltávolodik a helyzettől, visszalép egyet és úgy mérlegeli, mit gondol. Ha viszont tanácsot kérünk tőle, akkor belép a helyzetbe, résztvevő lesz és aktív, konstruktív megoldási javaslatot ad. Vagyis máris együttműködünk velünk. Cinkostársunkká lesz.
Robert Cialdini, az Arizona State University professzor emeritusa és az Influence at Work vezérigazgatója szemezte ezt ki a pszichológia tudományának legújabb fejleményeiből.
3. A függőség a fejünkben van
A légiutas kísérőknek is tilos cigarettázniuk, akárcsak a repülőgép utasainak. Aki viszont dohányos, az ugye olthatatlan vágyat érez arra, hogy rágyújtson. 2010-ben kutatók úgy találták, hogy a hosszabb repülőutaknál nem lett erősebb a cigi utáni vágy. Sőt, a rövidebb utaknál erősebbnek érződött a stewardok és stewardessek szervezetében a cigifüggés.
Mi ebből a tanulság? Az emberek akkor kívánják leginkább a cigit, amikor tudják, hogy hamarosan rá fognak gyújtani (vagyis a rövidebb repülőutaknál), s nem akkor, amikor már jó ideje nem volt lehetőségük cigizni (vagyis amikor elvonás áll fenn). Vagyis amikor tudatában vannak, hogy jó ideig nem lesz módjukban füstölniük, akkor nem olyan erős a sóvárgás. A nikotinfüggőség leginkább a fejünkben van.
Roy Baumeister, a Florida State University professzora választotta ezt.
4. A gyógyszer csökkenti a pókoktól való félelmet
Egy pirula megoldja. 2015-ben állították ezt tudósok. A pókoktól irtózó nőknél a propranolol csökkentette a félelmet. A gyógyszer bevétele előtt és után is arra kérték őket, hogy érintsenek meg egy tarantulát. Osztályozniuk kellett a félelem fokát. Amint hatni kezdett a gyógyszer, a félelemérzet csökkent. Akik a placebót kapták (vagyis az álgyógyszert, ami nem hat), azok közül csak néhányan merték megérinteni a tarantulát.
Henry L. Roediger, a St. Louis-i Washington University professzora akadt fenn ezen.
5. Motiváltságunk a tudatalattitól függenek
Életünk minden egyes pillanata, szubjektív élmények, benyomások tömkelege van tárolva benne, s csak apró töredékéhez van hozzáférésünk - vagyis emlékezünk rá tudatosan. A mentális kontraszt, vagyis a "Woop" a pozitív gondolkodás alternatívája.
- Az ember a célkitűzéseire gondol.
- Majd a dolgok lehető legjobb kimenetelére.
- Aztán azokra a nehézségekre, amik a célok elérése előtt állnak akadályként.
- Ezek leküzdésére kidolgoz egy tervet.
Pszichológusok szerint ez a módszer hatással van a tudatalatti folyamatainkra is, amik aztán befolyásolják a tudatosakat. Például 2014-ben diákoknál vizsgálták, mi történik, ha barátnőt akarnak találni. Egy tesztben megnézték, a diákok milyen hamar kapcsolnak bizonyos szavakat a saját jelenlegi élethelyzetükhöz és a kívánt jövőbeli célhoz. (A szavak persze gyorsan záporoztak, tehát nem tudtak igazán tudatosan, megfontoltan reagálni, hanem a tudatalattijuk zsigerből lépett.)
Azok a diákok, akik már alkalmazták a Woop-módszert, sokkal motiváltabbak voltak, mint azok, akik nem. A szóasszociálásban is tudatosabbnak mutatkoztak és sokkal inkább összekapcsolódónak látták a jelenjüket és a vágyott jövőjüket, mint a többiek.
Gabriele Oettingen, a New York University és a University of Hamburg professzora tartja ezt roppant fontosnak. Kollégáival végzett kutatásokat a témában.
6. A repülőgép turistaosztályán sétálva egyre mérgesebbek leszünk
Azok az utasok, akiket ily módon emlékeztet az élet arra, hogy anyagi egyenlőtlenségek vannak ember és ember közt (az egyik megengedheti, hogy a business classon utazzon, a másik nem), nagyobb eséllyel gurultak dühbe és kezdtek a kötekedni utastársaikkal vagy a személyzettel. Az ilyen dühös kiakadások négyszer gyakoribbak voltak a turista osztályon, mint az első osztályon.
Susan Fiske, a Princeton University professzora ezt választotta a legelképesztőbb új felfedezésnek.
(Nos, jegyezzük meg, hogy ebben az is közrejátszhat, a légitársaságok folyamatosan csökkentik az ülések közti távolságot, hogy minél több fizető kuncsaftot tudjanak bezsúfolni az utastérbe. Ezt már nem említette azt a tanulmány, amit 2016 májusában tették közzé a kutatásról.)
7. Mi is csalunk, ha más is csal
Mikor érzünk nagyobb késztetést rá, hogy etikátlanul viselkedjünk? 2015-ben kiderült egy kísérletből.
A résztvevőket párokra rendezték, "A" játékos eldobta a dobókockát és jelentette "B" játékosnak, milyen számnál állt meg. Majd "B" játékos csinálta ugyanezt. Ha ugyanannak a játékosnak ugyanaz a szám jött ki, megkapták azt az összeget jutalomként euróban.
Mindegyik résztvevő hússzor dobott. A statisztikai valószínűség szerint elvileg háromszor fordulhatott elő, hogy ugyanazt a számot dobják újra. Csakhogy az eredmény az lett: egy átlagos páros 16-szor dobta ugyanazt a számot! Meglepő? Naná, hogy az.
Mert nem volt igaz. Hazudtak egymásnak. A játékosok ráadásul spannolták is egymást a füllentésben: minél több ismétlődés jött ki az egyiknél (a lódítás révén), a másik annál inkább próbált felzárkózni és odahazudni jó pár ismétlődő számot. Licitáltak a hazudozásban.
Nicholas Epley, a Chicago University Booth School of Business professzora emelte ezt ki.