Ablakot cserél? Vigyázzon, nehogy ráfázzon!
Könnyen visszájára sülhet el az energiahatékonysági célú nyílászárócsere, ha nem gondoskodunk a megfelelő szellőzésről.
Az új, jól szigetelő nyílászárókkal megszűnik a lakás természetes szellőzése. Ennek egyenes következménye, hogy megnő a páratartalom, egészségtelen, rossz lesz a levegő. A rendszeres szellőztetés nem megoldás, mert kiszökik a megtakarított energia jelentős része - derül ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vizsgálatából, amelyben egy társasház energiahatékonyságát és komfortját vizsgálták szellőzés nélkül és különböző szellőzései megoldások mellett.
Az eredmény sokatmondó: szellőzés nélkül a páratartalom kiugróan magas, néhol elérheti a 90%-ot. A mindennapi tevékenységek, mint a mosás, főzés és fürdés rengeteg párát termelnek, ami szellőzés nélkül a hideg felületeken, ablakon, falon lecsapódik és könnyen penész kialakulásához vezethet.
Szellőzés kontra szellőztetés
Ha ablaknyitással szellőztetünk, akkor a páratartalom némileg kedvezőbb lehet, azonban lényegében kiengedjük a megtermelt energiát az új ablakon. A vizsgálat eredményei szerint, ha ablaknyitással szellőztetnénk, a lakás fűtésigénye akár 40%-kal megnőhet.
„Sokan nem tudják, hogy a nyílászárócserével egy időben meg kell oldani a lakás szellőzését, biztosítani kell a folyamatos, igények szerint szabályozott légcserét” - figyelmeztet Király Tamás épületszellőzési szakértő.
A hideg idő beálltával az ablakon megjelenő páracseppek jelzik először a problémát, ami gyakran érezhetően rossz, nehéz, nedves levegővel párosul. Viszont a lakástulajdonosok a penész megjelenésekor döbbennek rá először a problémára, azonban rendszerint akkor sem tudják a baj forrását. A penész kiirtásával, párátlanító készülékekkel kísérleteznek több-kevesebb sikerrel néha évekig, de a problémát kiváltó ok nem szűnik meg.
Szellőztetni kell!
„Sokszor az ablak beépítést végző szakember sem tudja, hogy létezik megoldás, holott a probléma egy szellőztető rendszer kiépítésével megelőzhető vagy orvosolható. A szellőző rendszereknek több alternatívája létezik az egyszerűtől, a legjobb hatásfokkal működő szabályozott és hővisszanyerős rendszerekig. Ezek lényege, hogy a friss levegő szabályozott bevezetéséről és a szennyezett, levegő elvezetéséről is gondoskodnak és folyamatosan cserélik a lakás levegőjét" – mondja Király Tamás.
A legegyszerűbb szabályozott megoldás, az ablakba építhető légelvezetőkből és ehhez kapcsolódó ventilátorból áll. A szellőzés megteremtéséhez már elegendő szobánként egy, nagyobb szoba esetén kettő légbevezető, valamint emellé egy-egy pára vagy mozgásérzékelős légelvezető elem a vizes helységekbe konyhába, fürdőszobába. A légelvezetőket egy központi ventilátorhoz kell légcsatornán keresztül kapcsolni.
Az ideális megoldás a szabályozott szellőztető rendszerek, melyek előnye, hogy energiatakarékos, páraszabályozott és automatikus működésű. A legjobb hatásfoka a hővisszanyerős rendszereknek van, azonban ezek nagyobb beruházást valamint átalakítást igényelnek.
Mit mondanak a számok?
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vizsgálatában egy társasház energiaigényét vizsgálta meg több szellőzési megoldás mellett. Ablaknyitással szellőztetve vagy nem szabályozott állandó légcsere mellett négyzetméterenként a fűtés energiaigénye, már 270 kWh/m2/év. Ez egy 60 négyzetméteres lakás esetén 259.200,- forint fűtési energiaköltséget jelent éves szinten (gázfűtés mellett, 34 MJ/m3 fűtőértékkel számítva). A szabályozott szellőző rendszer alkalmazása mellett, a fűtés energiaigénye 190 kWh/m2 évente. Ez ugyan annál a 60 négyzetmétere lakásnál 182.400,- forint fűtési energia költséget jelent évente – penész nélkül, állandó friss levegő mellett.
Nagyon sok problémát okoz az utólagos szellőzés nem megfelelő kiépítése. Gyakran fordul elő, hogy nem a megfelelő helyre teszik a légbevezetőket az ablakokban, valamint, hogy kispórolják a légelvezetést. Ha csak lehet, forduljunk épületgépész vagy légtechnikai szakemberhez, akik segítenek a döntésben – tanácsolja a szakértő.
