Miért tűnnek mérgesek a nők, amikor komoly az arcuk?
Arra keresték a választ a kutatók, van-e objektív oka, hogy a nőket mérgesnek vélik, ha nem mosolyognak; a férfiakról viszont azt gondolják, hogy éppen koncentrálnak valamire, amikor mosolytalan arccal szöszmötölnek.
Amikor Hillary Clinton a Trumppal folytatott televíziós vita során nem mosolygott, a republikánusok egyik tótumfaktuma azt írta a Twitteren, hogy a politikus asszony "mérges", "defenzív" és "kényelmetlenül érzi magát". Amire Hillary Clinton azt írta vissza, hogy "ilyen az, ahogyan egy komoly amerikai elnök kinéz".
Az eset felvetette a dilemmát, miért van az, hogy a férfiakról azt gondoljuk, éppen koncentrálnak, gondolkodnak, ha komoly arcot vágnak, a nőket viszont dühösnek véljük, ha ugyanezt teszik. Lehet, hogy csak hozzászoktunk az évezredek során, hogy a nőknek kötelező mosolyognia és nyájasnak, kedvesnek lennie, mert ez a szerepük a társadalomban, ezt a viselkedést várjuk el tőlük?
A doki megmondja
Lisa Feldman Barrett, az amerikai Northeastern University pszichológiaprofesszora könyvet írt arról, hogyan keletkeznek az érzelmek az agyban, kísérletekben vizsgálta, hogy az emberek miként dekódolják mások arckifejezéseit. Olyan fotókat mutatott a kísérleti alanyoknak, melyen 1, mosolygó, 2, homlokát ráncoló, 3, nagyra nyílt szemű arcot láthattak, nőkön és férfiakon egyaránt. Arra kérték a résztvevőket, magyarázzák meg, a képen látható személyek miért vágnak ilyen arcot. Érzelmileg túlfűtött volt-e az illető, vagy vélhetően csak egy szituációra reagált?
A válaszadók többsége a nőkről azt tippelte, hogy érzelmeik hajtják őket az adott arckifejezés kimutatására, míg a férfiaknál úgy sejtették, hogy csak egy helyzetre reagálnak. Magyarán a nők önkifejezéséről azt hisszük, hogy sokkal inkább a belső érzületek irányítják, míg a férfiakét külső tényezők.
Hogy tudományos legyen annak bizonyítása, valóban ez az előítélet él bennünk, megismételték a kísérletet androgün-jellegű arcokkal, melyeket komputer állított össze nők és férfiak arcainak elemeiből. Ezeket az összemontírozott arcokat aztán ellátták férfi vagy női hajjal. A kísérleti alanyok erről a trükkről persze semmit sem tudtak, de ugyanolyan beidegződésről tettek tanúbizonyságot, mint az előző kísérletben.
A vizsgálódás a kórházi betegek között folytatódott. Kimutatták, hogy ha nők mennek a kórház sürgősségi osztályára mellkasi panaszokkal, nehézlégzéstől szenvedve, a doktorok infarktusgyanú helyett legtöbbször túlfeszített idegi megterhelést valószínűsítenek, és hazaküldik őket. A férfiak ugyanezen tüneteire viszont szívinfarktust diagnosztizálnak, és alaposan kivizsgálásnak vetik alá a pácienst. Talán ez (is) lehet az oka, hogy a nők gyakrabban halnak meg szívinfarktusban, mint a férfiak.
Tudjuk, hogy kultúránk alapvetően úgy osztotta be a nemi szerepeket, a nők empatikusak, kedvesek, érzelmileg motiváltak, míg a férfiak sztoikusak, elemzőbb alkatúak. Holott a férfiaknak és a nőknek egyaránt ki jut ezekből a tulajdonságokból. Erre enged utalni, hogy Barrett arra kérte kísérlete résztevőit, jegyezzék fel, napközben milyen érzelmek jelentkeznek bennük: nem mutatkozott számottevő különbség abban, hogy a férfiakban és a nőkben milyen arányban keletkeztek érzelmek külső vagy belső okból.
Agykutatók is megerősítették, hogy nincs felépítésbeli és működésbeli különbség a férfi és a nő agya között. Vagyis az egyik nem szükségszerűen irracionálisabb, míg a másik racionális, ahogy azt a kulturális sztereotípia sugallja.
Mégis az emberek nagyon védik ezeket a sztereotípiákat. Ha egy nő nem felel meg az elvárt viselkedésnek (tehát komolyabb a "kelleténél"), akkor azt gondolják róla, hogy nem szeretetreméltó és nem bizalomkeltő.
Ezt már bírósági esetek vizsgálatánál mutatták ki tudósok. Ha férfiakat vádoltak szexuális vagy családon belüli erőszakkal, sokkal nagyobb eséllyel kaptak a férfiak erősebb büntetést a bírótól, ha a sértettek - a nők, akiken elkövették az erőszakot -, szomorúságot mutattak, mint azok a férfiak, akiknek tárgyalásán az áldozat dühösnek mutatkozott, áthágva a neki kimondatlanul is kiosztott szerepet: a kedves nő sztereótípusát. Ilyenkor a vádlott férfi mindig enyhébb büntetést kapott, mert a szimpátia nem volt a mérges nő oldalán.
Az ilyen és ehhez hasonló előítéletek behálózzák társadalmunk, olyan módokon formálják sorsunkat, illetve mások döntéseit rólunk - gyakran igazságtalan módon -, amit nem is sejtenénk, ha tudósok nem vizsgálnák ezeket a jelenségeket.
Forrás: Time Magazine