Szabados szexuális életet élt a gyeniszovai ősember
Néhány ezer vagy tízezer év az evolúcióban szinte pillanatoknak, másodperceknek tekinthető. Az emberi törzsfejlődés egyik megszakadt ága, a gyeniszovai ősember egyik fogát találták meg Szibériában. Génteszt alá vetették. Ez a faj olyan világban élt, ami Tolkien Középföldéjéhez hasonló.
A Szibériában talált foglelet 60 000 évvel korábbi, mint a legrégebbinek tartott lelet erről a fajról. Ez azt jelenti, hogy lényegesen jobban bírta a mostoha körülményeket, mint feltételezni lehetett. Kemény fickók voltak, és meglehetősen ügyesen alkalmazkodtak a körülményekhez.
Todd Disotell a New York University kutatója a The New York Timesnak elmondta, a gyeniszovai olyan világban élt, ami leginkább A Gyűrűk urából ismert Középföldéhez hasonlatos, mert orkok, hobbitok, törpék, manók népesítették be: a kétlábú lényeket nagyobb testi változatosság jellemezte.
A gyeniszovai fajt arról a barlangról nevezték el, mely az Altáji-hegységben, Dél-Szibériában található. Valószínűleg egy nagyobb csoport élhetett itt, mert orosz tudósok minden nyáron lemásznak a barlangba újabb és újabb csontokat felhozni. Több ezret! Becslések szerint valamikor időszámításunk előtt 110 000 és 50 000 között élhettek itt ősemberek. (Vagy pedig kétszer is végigvándoroltak a régión, szól a másik teória.)
Sokáig azonban bőséges maradványok nélkül kellett a tudósoknak kiokoskodniuk, milyen lehetett ez a faj. Gyakran legközelebbi rokonaiból, a nagy agyvelőjű, tömzsi neandervölgyi hominidákból próbáltak következtetni arra, milyenek lehettek.
Tudósok úgy becsülik, hogy a két emberfaj i.e. 400 000 körül válhatott szét az emberi törzsfejlődésben. Ezt már egy 2013-ban talált lábujjból tudták genetikai vizsgálattal megállapítani. Ez volt az első csont, amely kellően ép állapotban volt és elegendő DNS-t tartalmazott ahhoz, hogy a gyeniszovai faj teljes génkészletét fel lehessen térképezni általa. (Korábban mindössze egy 2008-ban lelt ujj és egy 2010-ben talált fog alapján tudták a génkészletet tanulmányozni, de csak részlegesen. Az a két lelet 50 000 évvel ezelőttről származott.)
Szabad migráció, szabad szex
Találékony ember lehetett a gyeniszovai, mert Szibéria nem kedvez az emberéletnek. Ez az emberfaj genetikailag éppoly sokszínű volt, mint a modern európai ember, dacára annak, hogy a leleteket egyazon barlangból hozták a tudósok. Ez arra utalhat, hogy a neandervölgyi őseink belterjessé váltak, mint faj, mert a jégkorszakban kevesebbet tudtak vándorolni és másfajta génkészletű (ős)embertársaikkal sokasodni (tulajdonképpen Dél-Európában húzták ki a hosszú zimankót), míg a gyeniszovai egyedek szabadabban vándoroltak és sokasodtak az útjukba kerülő emberfajokkal. A gyeniszovai ember földrészeket is végiggyalogolt.
Még rejtélyesebb adalék - talán a földrészek mozgására és szétválására enged következtetni -, hogy génkészletének elemei megtalálhatók az ausztráliai, polinéziai és új-guineai őslakosokban. Az említett fog még egy korábbi fajkereszteződés jeleit is tartalmazza: ugyan a fogban lévő gének nagyjából egyeznek a neandervölgyiével, egyes részei viszont nagyon nem hasonlítanak ahhoz, amit ma úgy ismerünk, hogy emberi DNS.
Valószínűleg utódokat nemzett egy másik hominida fajjal is Ázsiában valamikor az elmúlt egymillió évben. Abban azonban a tudósok sem biztosak, hogy ez pontosan milyen fajt eredményezhetett. Ezekről az utódokról még nem találtak leleteket.
Forrás: The New York Times