2019. június 18. kedd
Arnold és Levente napja

Tévedésen alapul a paleo étrend: az ősember is evett gabonát

Szerencsére az ősember nem mosott fogat, így a  fogai remekül tanúskodnak arról az utókornak, hogy mi mindent evett. A paleo étrend közel sem csak a húsról és a zöldségekről szólt.

Őskori őseink is ettek gabonából készült ételeket. Az árpa és a búza nem voltak ismeretlenek az ősember előtt. 

 

A Cambridge, a Cardiff, az UCLA és a York University kutatói a középső kőkorszak kor (azaz mezolitikum, i.e. 6600-6450) és egy későbbi átmeneti időszak (i.e. 6200-5900)  emberének maradványait elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy alighanem ők is táplálkoztak gabonával. 

 

A rossz foghigiéniának köszönhetően olyan "mikrofosszilis maradványokat" találtak az ősemberek fogazatában, melyek erre engednek utalni. A fogakon lerakódott és mára fosszilis réteggé alakult lepedékek növényeket tartalmaznak, sőt gabonaféléket is, amikről eddig úgy gondolták, hogy ismeretlen voltak a paleolitikus kor -és többé-kevésbé a neolitikus kor- ősemberének ízlelőbimbói számára. Hát nem. 

 

A ma divatos paleo étrend hitvallói szerint az ősember fő tápanyagforrása az állati fehérje volt, a szárazföldi állatok húsa és a halak, s növényt csak kis mennyiségben fogyasztott. A mezolitikum emberéről úgy tartja a tudomány, hogy gyűjtögető életmódot élt, nem termesztett növényeket. Eddig úgy hittük, hogy az őt követő neolitikus kori ősember, vagyis az új kőkorszak embere fedezte fel magának a búzát és kezdett el gabonát vetni, abból péksüteményeket készíteni, illetve általában véve a mezőgazdálkodást elindítani. 

 

A fogleletek azonban cáfolják ezt a teóriát, s arra engednek utalni, hogy a mezolitikum embere és az első neolitikus népek között időben volt átfedés, sőt társadalmi kapcsolat is. Így az egyik -agráriumot elindító- életmódját elleshetette a másik csoport. (Vagy szimplán vendégül lettek látva, s a korai neolitikus emberek ismertették meg őket a búzával és az árpával a közös lakmározás során.)

 

A két csoport keveredését az jelzi, hogy a neolitikus ősemberek maradványait a balkáni régió délibb tájain is megtalálták, jóval messzebb attól, mint ahogy eddig gondolták, hogy éltek. A fogakra lerakódott lepedékben olyan szemcséket mutattak ki, amik eredetileg Görögországból és az Adriai-tenger partjairól eredtek, és ott tengeri haslábúaktól (gastropods) származtak - csakhogy több száz kilométerrel a görög és adriai-partoktól leltek rá a fogakra, vagyis őseink nagy távokat is megtettek életútjuk során.


Forrás: Business Insider