Fáj a válla? Gyógyítsa másképp

Hegedűs Bori   •   2015. február 07. szombat 14:00

Alig van ember, akinek ne fájt volna legalább egyszer életében a nyaka, háta, dereka, válla, csípője, térde, lába. A kellemetlen érzés gyakran már a pihentetéstől is elmúlik, de a házi praktikák nem mindig hatásosak.

Az ízületi betegségek kezdetben csak átmeneti kellemetlenségekkel járnak, amelyek egy idő után elmúlnak. Az élet későbbi szakaszaiban azonban egyre gyakrabban okoznak panaszt, illetve a tünetek egyre súlyosabb formában jelentkezhetnek, idültté válhatnak, rendszeres kezelést, állandó gondozást, orvosi felügyelet igényelnek. A mozgásszervi bajok Magyarországon népbetegségnek számítanak, a lakosság jelentős hányadát érintik, gyakran vezetnek rokkantsághoz, és ez jelentős anyagi terhet ró a családokra illetve az államra. A kialakult mozgásszervi elváltozások ugyan a legtöbb esetben nem visszafordíthatók, de a további romlásuk megállítható. A panaszokat okozó tünetek enyhíthetők, sőt gyakran megfelelő kezeléssel meg is szüntethetők. A problémák kialakulásában szerepet játszanak a genetikai sajátosságok, az életkor, de fontos tényező a mozgásszegény életmód, az ülőmunka, az elhízás, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás is. „Ezért fontos a mozgásfunkciók eltéréseinek mielőbbi felismerése, kezelése” – mondja dr. Varga Boglárka a Péterfy Sándor utcai kórház osztályvezető főorvosa, reumatológus, fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos.

A háziorvos az első szűrő

A mozgásszervi betegségek, és számtalan degeneratív elváltozás megelőzhető a preventív kezelésekkel. Az időben kezdett gyógytorna például kiemelkedő jelentőségű a gerincferdülés és a gerincsérv gyógyításában – mondja Kövesdiné Martin Nóra a Svábhegyi Mozgásszervi Gyógyulda gyógytornásza, aki fülakupunktúrával és kinezio-tape módszerrel is a gyógyít. „Nagyon fontos, hogy ha alternatív gyógymódokat választunk, akkor is vizsgáltassuk ki magunkat. Volt például egy sportos fiatalember, aki azzal jelentkezett nálunk, hogy fáj a gerince, s a fájdalom kissé átsugárzik az ágyéki szakaszba, a combjába is. Ezek a tipikus tünetei a négyes-ötös csigolya érintettségének. Főként, hogy tudtuk, súlyemelő a fiatalember.

Csakhogy nem készült röntgen, és urológusnál sem volt, ezért mindenféle kezelés helyett elküldtük kivizsgálásra. Kiderült, hogy a huszonhét éves sportolónknak prosztatarákja van. Nőknél az éjszaka jelentkező, krónikus derékpanaszok mögött gyakran petefészek gyulladás, vagy más nőgyógyászati probléma van.”

Varga Boglárka szerint probléma az is, hogy a háziorvosok automatikusan az ortopédára vagy reumatológushoz küldik a beteget, ha a tünetek mozgásszervi megbetegedésre utalnak. „Gyakori, hogy belgyógyászati, onkológiai vagy egyéb megbetegedése van a betegnek, és mégis hozzánk kerül. Ezért lehet 4-6 hét az állami intézményekben a várakozási idő, a magánrendelőkbe viszont csak azok tudnak elmenni, akik meg tudják azt fizetni.”

Itt beteg, mégis ott fáj

Amikor mozgásszervi megbetegedés van a fájdalom hátterében, akkor sem feltétlenül ott fáj az ideg, ahol megsérült, hanem jellemzően valahol a lefutása mentén. Gyakran előfordul, hogy valaki combfájdalommal jelentkezik a rendelőben, amely lesugárzik a térdébe, de a derekának – elmondása szerint – semmi baja. Aztán kiderül, hogy a térde sem beteg, de a 4-5 csigolya között sérve van, s az ideg lefutása mentén jelentkezik a fájdalom, amely akár a kislábujj melletti területén is kisugározhat. Varga doktornő szerint sokan a saját maguk felállította diagnózis megerősítéséért mennek orvoshoz, pedig a különféle fájdalmak hátterében a laikus számára elképzelhetetlen okok is állhatnak.

„Egy vállfájós páciens esetén arra is kell gondolnom, hogy talán nyaki gerincsérv, de akár tüdőrák is okozhatja a panaszát. Jóllehet a vállfájdalom hátterében elsősorban nyaki degeneratív elváltozás van, vagyis kopás, mert az emberek zöme egész nap kényszertartásban ül a monitor előtt. Az is lehetséges, hogy egy – akár sok évvel korábbi – sérülés okozza a panaszokat. Ám, ha a kezelés nem hat, arra is gondolni kell, hogy nincs-e csontáttét a nyakban. Egy fél évvel korábban szült kismama hátfájás miatt keresett fel, ami szülés után nem egy különleges állapot: szoptat, s fáradt is lehet egy hathónapos baba mellett. De a lapockatájéki vállfájdalom hátterében például epekövesség is lehet, amit a hasi ultrahang be is bizonyított. A fájdalom oka ugyanakkor súlyos pszichés gond is lehet, mint a nagyfokú stressz, depresszió vagy pánikbetegség.”

Ne halogassa!

 

Laikusok számára nem szükséges tudni, hogy melyik szakrendelés pontosan mivel foglalkozik, ugyanis először mindig a háziorvoshoz kell fordulni a mozgásszervi problémákkal, ő ad szakbeutalót.

Sajnos gyakran hagyjuk az utolsó pillanatra a panaszok kivizsgálását, mondván, biztosan elmúlnak, vagy éppen a korunkra fogjuk a kellemetlen tünetek megjelenését. Általánosságként elmondható, hogy mindenféleképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha 1-2 héten belül nem múlik el az ízületi fájdalom. Sőt – noha a Google keresőjében minden orvosi témára sok ezernyi találat van –, inkább így se próbáljuk meghatározni, hogy ízületi izom, vagy egyéb fájdalomról van szó. Egyszerűen kérjük orvos véleményét.

Egyéni terápia

A reumatológiai megbetegedéseket két nagy csoportra kell osztani. Az egyik a gyulladásos, a másik az úgynevezett degeneratív kopásos megbetegedések. A tünetek alapján ebből a kettőből kell választani. Ha fiatalnak vannak kis ízületi fájdalmai (kar vagy kézfájdalma), akkor szinte mindig valamilyen autoimmun megbetegedés van a háttérben, az időseknél pedig általában a korral járó kopásos elváltozások.

„Ha derékfájdalommal jön valaki, annál gyakran nőgyógyászati probléma van a hátterében – mondja a főorvos asszony. – Mielőtt kiírom a komplex kezelést, minden esetben megkérdezem a pácienst, hogy tud-e rákos megbetegedésről, és hogy mikor volt rákszűrésen. De kopás, meszesedés és gerincsérv is okozhat derékfájást, sőt különböző izomfájdalmak is lehetnek a háttérben, noha ezek általában elmúlnak a különféle házi praktikáktól. Sérv esetén a konzervatív terápiát képviselem, mert a gerincsérvet meg lehet gyógyítani műtét nélkül is, egy jól felépített, egyénre szabott terápiával, ha teljesül két feltétel: nincs a betegnek vegetatív tünete – nincs gondja a széklet- és vizelettartással – és ne legyen 24 órán túl fennálló bénulása. Ma már tudjuk, hogy nem a hátizmok, meg a derekunk izomzata, hanem az elülső törzsizom tartja az ágyéki gerincet, ergo azt kell megerősíteni.”

A derékfájás mögött azonban súlyos pszichés gondok is lehetnek, mint például a depresszió vagy a pánikbetegség. Akinek a csípője fáj, annak is lehet gerincsérve, akkor is, ha a derekának semmi baja, de a csípő kopása, vagy akár gyulladásos folyamat is okozhatja a panaszokat. Sajnos gyakran daganatos áttét van a csípő területén, ilyenkor az is előfordulhat, hogy a beteg csípőcsontja spontán – minden külső behatás nélkül – eltörik.

Gyógyító színes szalagok

A műtét, a rendszeres gyógyszerszedés sokszor elkerülhető gyógytornával, masszázzsal, különböző régi/új fájdalomcsillapító, rehabilitációs módszerrel. Ilyen a viccesnek tűnő tape kezelés is, ahol élénk rózsaszín, lila, kék és fekete szalagokat ragasztanak a bőrre – látszólag kusza terv alapján. A test öngyógyítását támogatják ezzel, természetesen komoly anatómiai tudással a háttérben.

A hetvenes években egy japán kiropraktőr kezdett el a színes szalagokkal dolgozni. Az emberi bőrhöz hasonló elasztikus anyag nem tartalmaz gyógyszert, hatását az izmok, az ízületek, a vérkeringés befolyásolásával éri el. A tape-terapeuták nagy része nem foglalkozik a színnel, de a kineziológusok és a színterapeuták azokat is használják a gyógyításban. Régen a különböző színű szalagokat eltérő tulajdonságú ragasztóanyaggal vonták be, s a fekete vízálló is volt, de ma nincs ilyen különbség. Érdekes azonban, hogy amelyik szín a legközelebb áll a beteghez, az a szalag tovább marad fenn a bőrön. Egy elmélet szerint egyébként a kék gyulladáscsökkentő, a rózsaszín energetizáló, fokozza a teljesítményt, a bézs pedig semleges hatású.

A szalagokkal meg lehet támasztani az izmokat, de lehet nyújtani, lazítani is, például egy focista combhúzódásánál. Az úgynevezett fájdalomcsillaggal vákuumot képeznek, ami fokozza a vérkeringést, csökkenti a fájdalmat. De nyiroködéma-kezelést is lehet velük végezni.

A tape általában a rehabilitációt támogató eljárás, de önmagában is jelentős hatása van.

„Sajnos sokszor fordul elő, hogy egy-két kezelés után az emberek úgy érzik, már tökéletesen fel tudják ragasztani maguknak a szalagokat. De az sem jó, ha a kevésbé szakavatott edzők maguk kezelik így a sportolókat – figyelmeztet Kövesdiné Martin Nóra. – Egy jól felhelyezett tape 7-10 napig marad fenn, és elegendő kúraszerűen viselni. Érdekes, hogy ha a szervezetnek nincs rá szüksége, akkor sokkal gyorsabban elenged a ragasztó, és leesik.”