Élelmiszerek, amiről tévesen hittük, hogy ártalmas
Sok rémisztő figyelmeztetés van forgalomban ételekről, italokról, mindennapi szokásokról, amikről pedig nem kellene, mert nem ártalmasak. Vegyük sorra, min nem érdemes aggódnunk.
1. A csokoládé pattanást okoz
Tudósok egy hónapon át tömték kísérleti alanyaikat csokoládéval, egy kontrollcsoportot pedig olyan élelmiszerrel, amiről azt mondták nekik, hogy csokoládé van benne, holott nem tartalmazta azt. Amikor megszámolták a két csoport tagjainak arcain a pattanásokat, nem volt számottevő különbség.
2. A cukor olyan függőséget okoz, mint a heroin
Dr. Robert Lustig nagy port kavart könyvében, a "Fat Chance"-ben (2009) azt állította, hogy a cukor úgy stimulálja az agynak bizonyos örömzónáit, mint ahogy az alkohol, a dohány, a kokain és a heroin teszi. Dr. Lustig azt javasolta, hogy a cukrot éppolyan függőségkeltőnek nyilvánítsák az illetékes hatóságok, mint például a dohánytermékeket, és a csomagoláson legyen feltüntetve, milyen veszélyeket hordoz. Könyvében olyan kísérleteket idéz, amikor neurológusok kimutatták, hogy az agyban ugyanazok a központok aktiválódnak a cukorfogyasztáskor, mint amikor más örömteli tevékenységet folytatunk (pl. alkohol, szex, stb.).
Csakhogy ezekkel az a baj, hogy az MRI-vizsgálatokban nem mutatható ki pontosan, mikor áll be a függés, állítja Hisham Ziaudden étkezésviselkedési szakértő. Magyarán a tudósok nem tudják, hogyan néz ki a függőség állapota az agyban. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a cukorfüggőség mítosz lenne, csak azt, hogy nem lehet a korszerű képalkotó eljárásokkal kimutatni az agyban.
3. A cukor hiperaktivitást okoz a gyerekekben
Sok kutatás próbálta már tetten érni a cukornak ezt az állítólagos hatását, mindhiába. A mítosz még 1974-ből ered, amikor Dr. William Crook írt egy levelet a cukor hiperaktivitást okozó hatásáról az Amerikai Gyerekorvosi Akadémiának, amely azt rögtön meg is jelentette.
Dr. Crook levele nem vizsgálta a kérdést tudományosan, vagyis statisztikailag releváns mennyiségben kimutatva olyan eseteket, ahol valóban a cukor volt a ludas. "Az az elképzelés, hogy a cukor ADHD-t okoz vagy súlyosbítaná a meglévő tüneteket, népszerű, de egyre több kutatási eredmény cáfolja meg ezt a teóriát, mint amennyi megerősíti" - fogalmazott az amerikai National Institute of Mental Health.
4. A cukor cukorbetegséget okoz
Ha mértékkel fogyaszt cukrot, attól még nem lesz valaki cukorbeteg.
Az Amerikai Cukorbeteg Szövetség ugyan azt tanácsolja, hogy tartózkodjunk a cukros italok és az energiaitalok fogyasztásától, de a szervezet is hangsúlyozza, hogy a cukorbetegség nagyon összetett kór, és nem áll elég bizonyíték a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a cukor és a cukorbetegség között egyértelmű kapcsolatot vonjunk. Ugyanakkor a túlsúly és a cukrozott italok együtt már bizonyíthatóan hozzájárulnak a cukorbetegség kockázatának növekedéséhez.
5. A fagylalt súlyosbítja a megfázást
Ha megfázással fekszünk otthon az ágyban, akár fagylaltot is ehetünk, attól nem fogunk jobban megfázni.
A fagylalt káros hatása abból a tévhitből ered, hogy növeli az orrban és a torokban a nyálkaképződést. Ez nem igaz.
A Mayo Clinic egyik orvosa azt mondta a Business Insidernek, hogy a fagyasztott tejtermékek éppenséggel jót tesznek a gyulladt toroknak, miközben kalóriával is szolgálnak, amikor a beteg ember amúgy is alig enne, mert nincs étvágya.
6. A kávé visszafogja a növekedést
A kutatók többsége nem talált rá bizonyítékot, hogy a koffeinbevitel visszafogná a gyerekek csontjának növekedését.
A felnőtteknél ugyan annyit sikerült kimutatni, hogy a megnövekedett koffeinfogyasztás kis mértékben csökkenti a test képességét, hogy beépítse a csontba a kalciumot, de ez a hatás oly csekély, hogy napi egy evőkanál tej elfogyasztása máris kárpótol az egy pohár kávé megivásából eredő veszteségért.
7. Ha leejtjük a földre az élelmiszert, de 5 másodpercen belül felkapjuk, akkor nem kell megmosni vagy letörölni
Hát ezzel a "népi bölcsességgel" az a baj, hogy a baktériumok azonnal érintkeznek az élelmiszerrel, és akár ezredmásodpercek alatt is kárt tehetnek bennük. Nincsen türelmi idő, aminél rövidebb idő alatt nem megy be a kórokozó az élelmiszerbe. A dolog inkább azon múlik, hogy mennyire koszos, szennyezett a padló vagy a szőnyeg, amire ráejtettük az élelmiszert.
A nedves, lédús élelmiszerek jobban vonzzák a baktériumokat, mint a száraz élelmek. Hány cipőtalp járt rajta. Vagy "csak" beltéren járó-kelő papucs? Mikor mostuk fel a padlót utoljára? Mennyi kosz és piszok telepedett rá azóta?
8. A pulykahús elálmosít
A pulykahús triptofánt tartalmaz. Ez egy olyan aminosav, ami az agyban is megtalálható, segít ellazulni.
Csakhogy nem csupán a pulykahúsban található triptofán. A cheddar sajtban még több van, mint a pulykában, még sincs olyan legenda róla, hogy elálmosítana.
9. A bubis víz nem olyan hidratáló, mint a mentes víz
Szénsavas a víz vagy sem, mindkettő ugyanúgy hidratálja a testet. Tudósok bringázásra fogták kísérleti alanyaikat, míg ki nem izzadták magukból testük víztartalmának 4 %-át. Bizonyos esetekben szénsavas, máskor mentes vizet nyújtottak nekik. Az élettani hatásban nem volt különbség. A cukrozott szénsavas víz is hasonlóan jót tett.
10. Ha lenyeljük a rágógumit, hét évbe telik, mire megemésztjük
A rágógumi zömében megemészthetetlen, de ha egy darabot lenyelünk belőle, az keresztül megy a bélrendszeren és elhagyja a testünket, éppúgy, mint bármi más, amire a szervezetnek nincs szüksége.
Akkor van baj, ha a rágógumival olyasmit is lenyeltünk, ami hozzá van tapadva és nem tud elszabadulni tőle. Ez együtt már okozhat galibát, ha eltorlaszolja az emésztőrendszert.Amerikában egy 4 éves kislánnyal pont ez történt, mert a rágógumiban, amit lenyelt, négy pénzérme is volt!
11. Az MSG-t tartalmazó kínai ételek megbetegítenek
Az MSG annyit tesz, nátrium glutamát (E621, angolul monosodium glutamate). Ez a glutaminsav nátriummal alkotott sója.
Az elgondolás, hogy nem jó a szervezetnek egy 1968-as levélből származik, amit egy orvos írt a New England Journal of Medicine nevű szakfolyóiratnak, melyben s az általa "kínai étterem szindrómának" nevezett jelenséget ecsetelte. Szerinte az MSG zsibbadást és gyengeséget okoz.
Csakhogy a későbbi kutatások ezt nem igazolták. Illetve annyit szögezett le az American Chemical Society, hogy az MSG "időlegesen hatással lehet nagyon kevés embernél, ha nagy mennyiségben fogyasztják éhgyomorra, de tökéletesen biztonságos az emberek nagy részének".
Az MSG-t ízadalékként használják. Ha alaposan túlesszük magunkat vagy egy evőkanál sót nyomunk le a torkunkon, az okozhat hasonló érzést, mint az MSG, ha túlzásba viszik a fogyasztását.
(Forrás: Business Insider, Scientific American, Tech Insider, American Diabetes Association, PLoS ONE, JAMA, Smithsonian Magazine, "Fat Chance", American Review of Respiratory Disease, Mayo Clinic, University of Arkansas for Medial Sciences, NIH, Discovery.com, LiveScience, International Journal of Sports Medicine)