Amit sokan titkolnak - Inkontinencia
Az emberi szervezetnek vannak kóros állapotai, amelyeket olyannyira szégyellnek a páciensek, hogy addig titkolják, amíg csak lehet. Ilyen az akaratlan vizeletcsepegés is, amelyről pár évtizede még azt sem tudtuk, hogy létezik, ma pedig orvosi kampány folyik annak érdekében, hogy az emberek keressenek segítséget. Az inkontinencia gyógyítható!
A vizeletet a vesék választják ki, majd a két hosszú húgyvezetéken áthaladva a húgyhólyagba jut. Amikor a hólyag megtelik, az agyban tudatosul a vizelési inger. A húgyhólyag alsó részén lévő kis záróizom összehúzódik, így lezárja a külvilágba vezető csatornát, vagyis a húgycsövet. Vizelési inger hatására tudatosan szabályozható módon azonban ezek az izmok elernyednek, a húgyhólyag összehúzódik és megtörténik a vizelet ürítése. Ám a vizeletürítés tudatos szabályozására nem mindenki képes. Az akarattól független vizeletvesztést inkontinenciának nevezzük.
Nem kortól függ
„Várandós voltam a kisfiammal, amikor észrevettem, hogy kosárcipelés közben, vagy nagyobbik gyerekem felemelésekor önkéntelenül is kis vizelet távozik tőlem. Abban bíztam, szülés után ez megszűnik, de mivel maradt a kellemetlen tünet, utánanéztem, mit tehetnék. Pár hónapja gátizom tornára járok, amit ma már otthon végzek, és úgy tapasztalom, hatásos a panaszaimra” – meséli Petra, a kétgyermekes édesanya.
A Szolnoki Hetényi Géza Kórház urológiai osztályának főorvosa, dr. Novotni Róbert szerint megfigyelhető a tendencia, hogy sajnos egyre fiatalabb korban fordul elő inkontinencia.
„Tisztába kell tenni a fejekben, hogy ez nem betegség, hanem az életminőséget negatívan befolyásoló tünetegyüttes – mondja az urológus. – Azonban az inkontinencia olykor súlyosabb betegség tünete is lehet. Azért kell minél előbb orvoshoz fordulni ezzel az állapottal, mert a legtöbb esetben az inkontinenciát az orvostudomány szakszerűen tudja kezelni, ha pedig betegség áll a háttérben, jobb minél előbb kezelni azt is. Tévhit, hogy az inkontinenciára csak a betét a megoldás. A betét használata egy lehetőség, viszont megfelelő kivizsgálás nélkül használata nem ajánlott.”
Nőknél gyakoribb
A vizelet inkontinencia gyakori és nagyon kellemetlen probléma és bármilyen meglepő, széles társadalmi réteget érint. Bármely életkorban kialakulhat, de a kor előrehaladtával nő a gyakorisága. Gyerekeknél ritka, olyankor is leginkább kislányoknál fordulhat elő és gyakran veleszületett rendellenesség áll a háttérben. Ugyanakkor már minden ötödik fiatal felnőtt beszámolt kisebb-nagyobb vizelettartási problémáról, míg idősebb korban minden harmadik embernél jelentkeznek az inkontinencia tünetei. Hazai és nemzetközi statisztikák szerint is a változó- és időskorú emberek 30-60%-a küzd vizelettartási panaszokkal, közülük is leginkább a nők. Ebben az életciklusban náluk a menopauza is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához. A záróizmok, a medencefenék izmai ugyanis meggyengülnek, szabályozatlan hormonális állapotuk pedig tovább súlyosbíthatja a hólyag instabilitását.
Férfiaknál prosztata- és hólyagműtétek után alakulhat ki inkontinencia, leginkább átmeneti jelleggel. Ugyanakkor férfiak esetében viszonylag sűrűbben előfordul a túlfolyásos inkontinencia, amikor a hólyag a prosztata által okozott részleges elzáródás miatt nem ürül ki és amikor a hólyagkapacitás eléri a maximumát, a vizelet mintegy kifolyik belőle.
„Az inkontinenciát sokan és sokszor összetévesztik a túlvezérelt hólyagszindrómával, ami nem minden esetben vezet inkontinenciához – mondja Novotni doktor. – Pácienseink részletes kivizsgáláson esnek át, aminek adott esetben része az urodinámiás vizsgálat, mellyel fényt deríthetünk az inkontinencia okára is. A vizeletcsepegésnek ugyanis több formája van.”
Életmóddal a tünetek ellen
Az inkontinenciát megfelelő életmóddal is meg lehet előzni. A túlsúly elkerülésével, a dohányzás abbahagyásával, az alkoholfogyasztás csökkentésével sokat tehetnek a páciensek az egészséges hólyagműködésükért.
Inkontinencia esetén sokan úgy „védekeznek”, hogy megvonják maguktól a folyadékot. Ez azonban több kárt okozhat, például húgyúti fertőzésekhez, székrekedéshez, kiszáradáshoz vezethet. Inkább fogyasszunk elegendő folyadékot, és keressük fel a háziorvost, vagy a hozzánk legközelebb eső Inkontinencia-ambulanciát.
A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Urológiai Klinikái, a Magyar Kontinencia Társaság, a Magyar Urológus Társaság és az Astellas képviselet összefogása révén ugyanis 2010-ben megalakult a Magyar Inkontinencia Hálózat. A szolnoki Hetényi Géza Kórházban például minden csütörtökön 12-14 óra között beutaló nélkül várják az érintetteket az Inkontinencia ambulancián.
A leggyakoribb esetek
Az inkontinencia formái közül leggyakrabban a késztetéses és a stressz inkontinencia, valamint ezek kevert formája fordul elő. Az úgynevezett készteséses inkontinencia, súlyos esetben olyan hirtelenül, kiszámíthatatlanul jelentkezik, hogy szinte nincs idő eljutni a mosdóba. Ennek hátterében általában hólyag-beidegzési zavarok állnak, amelyek az esetek többségében gyógyszerrel kezelhetők. Egyes esetekben kiegészítő kezelés gyanánt a pszichoterápiának is lehet jogosultsága.
A stressz-jellegű inkontinencia fizikai terhelésre jelentkező csepegés vagy folyás. Enyhe, középsúlyos és súlyos formái is léteznek.
Enyhe inkontinenciáról akkor beszélünk, ha az önkéntelenül távozó vizelet mennyisége 140 milliliter alatt van. Az ilyen panasszal rendelkező emberek általában aktív életet élnek, még ha nevetéskor, tüsszentéskor, emeléskor, lépcsőn járáskor egy-két csepp vizelet távozik is. Életmódváltással, stresszoldással, intimtornával sikeresen kezelhetők ezek a tünetek.
Középsúlyos inkontinencia esetén a 4-6 óránként önkéntelenül ürülő vizeletmennyiség 140-300 milliliter közötti. Ennél az állapotnál már műtéti megoldás is szóba jöhet, de az érintettek többsége információk híján akár évek óta nedvszívó betétet használ. Nem egyszer fordul elő, hogy a háziorvosnál a lejárt betétengedélyek miatt derül ki, hogy tovább kell utalni a pácienst a kórházba, mert operációval teljes gyógyulás is elérhető.
Súlyos inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a beteg 4-6 óránként több mint 300 milliliter vizeletet ürít akaratlanul. Ez a tünet általában más, súlyos kórképekkel társul, és a betegek többsége nagyon idős, ágyhoz kötött. Ilyenkor már nem mindig jöhet szóba a műtét, akkor valóban marad a konzervatív, betétes megoldás.
Sikeres műtétek
„A műtétek leginkább a stressz inkontinencia tiszta formáinál hatásosak – mondja az urológus. – A húgycső alátámasztásos műtéti technikák első alkalmazása majd 100 évre vezethető vissza. A szolnoki Hetényi Géza Kórház Urológiai Osztályán több mint 10 éve végzünk ilyen műtéteket, melyek során egy szövetbarát műanyag szalagot vezetünk a húgycső alá a hüvelyfalon ejtett apró metszésen keresztül. Az úgynevezett TVT műtétnél a húgycső alatt átvezetett szalagot a szeméremcsont mögött a hasfal felé vezetjük, míg a TOT műtétnél a szalag vezetése két oldalra a combhajlat felé történik. A műtétek eredményessége a hazai és nemzetközi adatokkal is egybevág, a teljes kontinencia aránya 80-85% feletti. A lábadozási idő rövid, ezért a munkaképes állapot hamar helyreáll.”
A férfiak esetében azonban nem ilyen rózsás a helyzet, ugyanis a férfi inkontinencia-gátló műtét, vagyis a műszfinkter beültetése jelenleg egyedileg finanszírozott és csak urológiai centrumokban és klinikákon végezhető el – teszi hozzá Novotni Róbert.
