2017. december 18. hétfő
Auguszta napja

Meglepő gyógyszer az allergiák és a szénanátha ellen

A fejlett világ országaiban jelentősen nőtt az asztma és az allergiák előfordulása a lakosság körében az elmúlt évtizedekben. Kivéve a zárt amis közösséget Amerikában. Mi a titkuk? Tulajdonképpen nem is hihetetlen: természetesen élnek!

Amerikában a gyerekek 7 %-a asztmás. Az allergiás esetek száma is megugrott. A növekedés a 20. század végén kezdődött. Tömegek prüszkölnek. Történelmi távlatokban a módosabb angol rétegeknél jelentkezett a modern kori allergia először. A szénanáthára ők úgy tekintettek, mint a civilizált és kifinomult emberek betegségére. Mert érdekes módon pont a farmerek, a vidéki termelők - akik tehát a leginkább ki voltak téve a közvetlen kapcsolatnak a pollenekkel - nem tüsszentgették végig a tavaszt és a nyarat. 

 

Baktériumokkal az immunrendszerért

7349.jpg

Az 1990-es években Svájcban bukkant fel újra ez a paradox jelenség. A kis falvakban élő gyerekek 30-50 %-kal kisebb eséllyel kaptak asztmát vagy szénanáthát a városi kölykökhöz képest. A tudósok ekkor dolgozták ki teóriáikat. Szerintük az állattenyésztés, a szarvasmarhák, az erjesztett takarmány közelsége, valamint a nyers tej fogyasztása lehetett a védőerő. Ezt nevezték "farm effektusnak". Biológusok azt gyanították, hogy a tehénistállóban lévő dús mikróba-populáció pozitív hatással van az emberi testre: pontosabban az, hogy a gyerekek érintkeztek ezekkel a baktériumokkal, megerősítette az immunrendszerüket. Az erős immunrendszer pedig segített nekik, hogy ne váljanak allergiássá.

 

Néhány évvel ezelőtt amerikai tudósok hasonlóképp érdekes példára akadtak. Az Indiana államban élő amish közösségekben, melyek zártságukról és a modern technológia szinte teljes elutasításáról híresek, még alacsonyabb az előfordulása az allergiáknak, mint Svájc falusi gyerekeinél. Erre felkapták fejüket a kutatók. Hogyan lehetséges ez? Az egész fejlett világban az amish a legkevésbé allergiás alcsoportja a társadalomnak. 

 

A tudósok a The New England Journal of Medicine nevű rangos szaklapban tették közzé felfedezéseiket: találtak egy másik csoportot, ami összehasonlítható az amishokkal. Ők az USA-ba elszármazott hutteriták (régi magyar nyelvjárásban a habánok, akik spirituálisan a protestáns vallás egyik ágából, az anabaptizmusból nőttek ki). 

 

Amerikai képviselőik Németországból származnak, és genetikailag közös a származásuk az amisokkal. Csakhogy a hutteriták éppolyan allergiásak egy csomó mindenre, mint minden átlagos amerikai. Őket miért nem óvja meg a farmgazdálkodás? Az a bizonyos tehénistálló. A magyarázat valószínűleg abban rejlik, hogy az amisok kis farmokon élnek és a tehénistállók közvetlenül a lakóházaik mellett vannak felépítve, míg a hutteritáknál sokszor kilométerekkel arrébb, hiszen nagy birtokaik vannak. 

 

Ha ez az ok, a svájci teória igaznak tűnik. A mikrobák bizony bekerülnek az otthonokba a lábbeliken, a kezeken, a karokon keresztül, sőt a szél is befújhatja őket az ablakon a szobába. A gyerekek immunrendszere ebben a közegben edződik meg, fejleszti ki az ellenállást. 

 

Trágyában az igazság

Mintákat vettek az amish és a hutterita házakban. Az amishoknál hatszor magasabb volt a baktériumok mennyisége a beltéri felületeken. A hutteritáknál főleg a felnőttek dolgoznak a tehenek körül, míg az amishoknál a gyerekek, sőt a terhes nők is besegítenek az állattenyésztés mindennapos teendőibe. Európai vizsgálatok kimutatták, hogy a tehénistállókban tüsténkedő terhes nők gyerekei lesznek a legkevésbé allergiás tagjai a lakosságnak. A tudósok úgy vélik, a "mikróbás stimuláció" a még meg nem született gyerek immunrendszerét is újraprogramozza. 

 

Az amish gyerekeknek csak 5 %-ánál jelentkezik az asztma, míg a hutteritáknál 21 % az előfordulási arány. Az immunrendszerünk is teljesen más. A hutterita kiskorúaknál több eozinofil fehérvérsejt vesz részt az allergiára kialakulásában, míg az amishoknál ugyanezt a neutrofil végzi el, elriasztva a mikróbákat. Az amishok fehérvérsejtjeinek genetikai programja is más: a fegyelem erősebb e sejtekben, nem pedig az agresszió. Magyarán az immunrendszerük nem reagálja túl a fenyegető veszélyeket, vagyis a pollenek és az állati eredetű sejtek bekerülését a szervezetbe. 

 

Tudományos alapossággal

7350.jpg

Tudósok egereken is kísérleteztek, és a mintákat - amiket az amishok és a hutteriták lakókörnyezetéből vettek - odarakták a kis négylábúak alá. Egy hónapig lélegeztek ebben a közegben. Az amisoktól hozott por nem keltett bennük asztmát, a hutteriták kosza igen.  

Az immunrendszer működése két mechanizmusból áll: van az adaptív aspektusa, amely tanul és alkalmazkodik, és van a velünk született része, ami az ősi, genetikailag átörökített mintákat követ. Amikor a tudósok bekavarnak ebbe a velünk született részbe, az amish por elveszti jótékony hatását, és az egerek újra nehezen vesznek levegőt. Ebből az következik, hogy a velünk született immunrendszeri készségek a döntőek az asztma legyőzésében.

 

A kutatást végző University of Arizona tudósai azonban elismerték, hogy kutatásuk még nem reprezentatív. Csak 30 gyerekről vettek adatokat. Nagyobb körben kellene vizsgálódni, hogy messzebb menő következtetéseket lehessen levonni. Arra sem sikerült még rájönniük, hogy a mikrobák az amis kölykök testében hol telepednek meg, a bélrendszerben vagy másutt? Továbbá azt sem vették a kutatók figyelembe, hogy mely gyerek született császármetszéssel, melyek kaptak antibiotikumokat életük során, márpedig ezek a tényezők mind jelentősen befolyásolják az immunrendszer működését. 

 

Ettől függetlenül a "farm effektus" létező jelenség, és nagyon valószínű, hogy a természetközeli élet, a testmozgás, a szabad levegő az itthoni betegeknek is sokat segít.

 

Forrás: The New York Times