A számok tükrében - senki nem akar dolgozni?
Az elmúlt években folyamatosan csökken az új állásokra jelentkező pályázók száma. Miközben bővül a meghirdetett állások mennyisége, addig a Job felmérése szerint 5 év alatt átlagosan ötödére esett vissza a többnyire felsőfokú végzettséget igénylő pozíciókra érkező jelentkezések száma. Az okok mögött a gazdaság stagnálása, a vállalatok gyengélkedő vonzereje, az alternatív munkaerő keresési módszerek terjedése, valamint a külföldre történő elvándorlás és a munkaerőpiac kiszáradása is meghúzódik.
Hosszútávon a jelentkezők alacsony száma miatti betöltetlen állások a cégek fejlődését hátráltathatják. Míg 2009-ben még átlagosan 200-nál is több jelentkezés érkezett egy-egy állásra, addig tavalyra ez a szám alig az ötödére, 40-re csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a cégek kevesebb jelentkező közül választják ki új munkatársaikat, ez pedig hosszútávon gyengíti a versenyt és a fejlődést - mutat rá a munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó Job Kft. felmérése.
Egy 2008-ban meghirdetett ügyvezetői asszisztensi állásra 321 pályázat érkezett, tavaly egy ugyanilyen pozícióra legfeljebb 32 fő jelentkezett. Egy Java-fejlesztői pozícióra 6 éve 39 jelentkezés futott be, tavaly pedig már csak 4 és hasonló visszaesés jellemző az ügyfélszolgálati, call centeres területen is, ahol például 255-ről 61-re esett vissza az egy adott állásra jelentkezők száma. Ugyanez a csökkenés, eltérő mértékben, a mérnöki, IT, kereskedelmi, értékesítési és pénzügyi területek mindegyikére igaz.
Bár a jelentkezők átlagos száma nemzetközi összehasonlításban nem kirívóan alacsony, a trend mégis elgondolkodtató, és az itt működő, jelentős számban új munkaerőre támaszkodó gyártó- és szolgáltatócégnek figyelmeztető lehet. Egyes területeken egyszerűen nincs kikből választania a cégnek, ha tartani akarja magát a kiírásban megfogalmazott elvárásokhoz - mondta Dobár Attila, a Job Kft. ügyvezető igazgatója.
Nemzetközi viszonylatban nem kirívó
Nemzetközi kutatások Angliában 40 körül, az USA-ban pedig 80 és 100 közé teszik a felsőfokú végzettséget igénylő állásokra jelentkezők átlagos számát. A High Fliers Research által a 100 legnagyobb brit munkáltató körében végzett friss kutatás szerint 2014-ben egy év alatt 11,6%-kal nőtt a meghirdetett állások mennyisége, különösen gyorsan bővült a mérnöki, a tanácsadói és a médiában kínált pozíciók száma.
A vizsgált 13 iparág közül 11 esetében regisztráltak bővülést a kutatók. Egy állásra átlagosan 40-en, a megelőző évhez képest 6%-kal többen jelentkeztek, ugyanakkor jelentős iparági eltérések mutatkoznak: a fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó cégek esetében például egy-egy meghirdetett állásra átlagosan 186, az energiaszektorban 98, a média területén pedig 87 jelentkezés érkezett. A kutatás szerint a válaszadó cégek 42%-a igényelné, hogy bővüljön a pályázók köre, vagyis egy-egy meghirdetett állásra többen jelentkezzenek.
Most elsősorban a pénzügyi szektor, a közszféra, a könyvelők, az üzleti tanácsadók, valamint a fogyasztási cikkek gyártói számítanak a jelentkezők számának növekedésére. A jelentkezők számának lényegi csökkenése mögött több ok is meghúzódhat. A kínálat oldaláról az látszik, hogy miközben bővül az elérhető új állások köre, ezeket az állásokat egyre nehezebb pusztán hirdetésekkel betöltetni. Míg korábban működtek a házon belüli megoldások és a lehetséges új állások jelentős része ki sem került a nyilvános munkaerőpiacra, addigra most, az állások számának növekedésével a régi módszerek már nem elégségesek.
A hagyományos hirdetések azért sem működnek hatékonyan, mert a közösségi média felületein egyre nagyobb számban érkeznek a jelöltekhez direkt és szinte személyre szabott állásajánlatok. A kínálati oldalon megerősítve látjuk korábbi jelzésünket, miszerint egyes szakmák “kiszáradása” figyelhető meg. Ezek a szakmák azokat a sikerszakmákat jelentik, ahol a lehetséges jelöltekre már az egyetem alatt lecsapnak, vagy pedig olyan területekről beszélünk, ahonnan érzékelhető számban mennek az adott végzettséggel külföldre dolgozni.
Nem egyszer az utánpótlás hiányosságai, vagy a megfogalmazott elvárások és a jelentkezők tudása közötti különbség miatt akadozik az állások betöltése. Sok helyen pedig az oktatás sem tud lépést tartani, sem minőségi, sem pedig mennyiségi oldalról a vállalatok elvárásaival.
Így leszünk vonzók a legjobbaknak
A cégek versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, hogy akár a kevesebb lehetséges jelentkező közül is a lehető legjobbakat vonzzák magukhoz. Ehhez vonzó vállalatképre, szakmailag és feltételeiben versenyképes ajánlatra, a legjobb jelöltek megtalálására és nem egyszer rugalmasságra is szükség van.
“Számos dolgot tehet egy cég ahhoz hogy több jelentkezőből választhasson. A munkáltatói márka építésén túl az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a lehetséges munkavállalókkal való korai kapcsolatépítésre" - mutat rá a szakember.
Az angliai tapasztalatok arról szólnak, hogy azoknak a cégeknek van kevesebb gondjuk az állások betöltésével, amelyek a hallgatókkal akár már a tanulmányok kezdetétől intenzív kapcsolatot létesítenek, szakmai programokat, gyakornoki lehetőséget, pályázati kapcsolódást biztosítanak számukra. Ma már arra is van példa, hogy a mérnöktoborzás előkészítése a gimnáziumok vagy szakközépiskolák végzőseivel kezdődik, az ott kialakított kapcsolatra építve válik a diák több évvel később mérnökként a cég munkatársává. Mindezzel itthon is szembe kell nézni és újra kell értékelni a munkaerő megtalálásával, megnyerésével és megtartásával kapcsolatos gyakorlatokat.
