Télen is frissen!
A téli fáradtság, a levertség, az ilyenkor szokásos krónikus vitaminhiány és persze az újévi fogadalmak is arra sarkallnak minket, hogy végre tegyünk valamit a szervezetünk felturbozásáért. A vitaminbombák, tisztítókúrák és egyéb házi praktikák mellett a legfontosabb most is kiegyensúlyozott táplálkozás és a lelki harmónia.
Az, hogy a téli hónapokban folyton ázunk és fázunk, hogy a reggeli ébredéskor és a kora esti hazainduláskor is sötét van, és, hogy állig bebugyolált hóemberként közlekedünk elsősorban lelkileg visel meg mindenkit. Az viszont, hogy csak alig 8 órát élvezhetjük a napsütést, szemben a nyári időszakkal, amikor 14 órán át sütkérezhetünk, nemcsak lelket, de testet is próbára teszi, energiánk is érezhetően kevesebb. A ritkán előbukkanó nap – az elmúlt hetekben szokatlanul enyhe idő ellenére is – gyengébben süt, nem csoda tehát, ha a szervezetünk takarék-üzemmódra kapcsol.
Az ág is húzza…
Az immunrendszerünk ilyenkor a megszokottnál érzékenyebb, gyakrabban fázunk meg, mert kevesebb antitestet termelünk. Anyagcserénk szintén megsínyli a téli napokat: korlátozott kapacitással működik, aminek egyenes következménye, hogy a zsírpárnák is könnyebben lerakódnak. Nem is kevesen depresszióba burkolóznak, szinte belebetegszenek a fény hiányába.
De ez nemcsak lelki reakció. Sokkal kevesebbet mozgunk, mint a nyári hónapokban és persze vitaminból is kevesebb jut a szervezetünkbe.
Az időjárás pechünkre tökéletesen kedvez a vírusoknak, a náthának, az influenzának.
Halmozott hátránnyal indulunk tehát a tél „mellékhatásaival” szemben. Persze a küzdelemhez csodaszerekből sincs hiány, de kérdés, higgyünk-e a reklámoknak, vagy éppen saját eszközeinkkel, természetes módszereinkkel vegyük fel a harcot?
Vitamin nélkül nem megy
Vitaminpótlásra mindenképp szükségünk van. Ellenkező esetben megjelennek a hiánytünetek, mint például a fáradékonyság, a hajhullás, a legyengült szervezet ráadásul kevésbé áll ellen a vírustámadásoknak. De ne essünk abba a hibába, hogy mi akarjuk eldönteni, mire van szükségünk. Ha fokozott vitaminbevitelre van szükségünk, ezek a készítmények is gyógyszernek minősülnek, s úgy is kell kezelnünk, azaz orvosi előírás szerint szedhetjük mindet. Ennek ellenére valóságos divathullám söpör végig a világon, habzsoljuk a különféle vitamintartalmú étrend-kiegészítőket – orvosi ajánlás nélkül. Télen elején még inkább erősödik a trend, hogy mesterségesen készítsük fel védekezőrendszerünket a hideg hónapokra. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a háziorvos, a szakorvos, de még a dietetikus is arra int, más módja is van az immunrendszer felkészítésének.
A bűvös D-vitamin
Hogy megfázás ellen tömjünk magunkba C-vitamint, amennyit csak lehet, figyeljünk a megfelelő vaskészletekre, mert különben fáradékonyak és vérszegények leszünk, közismert mondatok. Ezzel szemben még a kutatók is csak most kezdik felismerni a D-vitamin szerepét.
Depresszió, cukorbetegség, meddőség, skizofrénia, érelmeszesedés – csak néhány kiragadott példa abból a többtucatnyi betegségből, amelyek kialakulásában bizonyítottan szerepe van a D-vitamin hiányának. A „napvitamin” ugyanis a legújabb kutatások szerint az egyik legtöbb szervre ható építőeleme az emberi testnek: szerepe van a csontok és az idegrendszer fejlődésében, valamint a fertőző betegségek elleni védekezésben, miközben a magyar lakosság kétharmada súlyos D-vitamin-hiányban szenved (tél végén különösen).
A napfény az élet alapfeltétele. A hatására az emberi szervezetben termelődő D-vitamin pedig valójában nem is egyszerű vitamin, hanem egy hormon előanyaga, amely más hormonokra, illetve a szervezet legalább harminc sejttípusára hat közvetlenül. Ennek tükrében igazán aggasztó, hogy a lakosság a szükségesnek tartott D-vitamin mennyiség alig 2-4 százalékához jut hozzá. Ezen az éghajlaton ugyanis ősztől tavaszig a napfény nem képes elegendő D-vitaminhoz juttatni a szervezetet, a pótlására alkalmas élelmiszerek, például bizonyos tengeri halfajták fogyasztása pedig Magyarországon a nullához közelít.
A szakemberek azt javasolják, méressük rendszeresen D-vitamin-szintünket (egyszerű vérvizsgálat), s novembertől márciusig fogyasszunk napi 2000 egységet a „napelemből”. Az étrendünkbe illesszünk be sok tojást, annak is a sárgáját (bár ebből is minden nap legalább 16-18 darabot kellene megenni az elégséges bevitelhez), a régen sokat alkalmazott ricinusolajat, a tőkehalmájat vagy a tengeri halakat. De az egészséges D-vitamin-szint télen mesterséges pótlás nélkül gyakorlatilag elérhetetlen.
A, B, C és a többi
A téli depresszió ellen a magnézium is kiváló, ugyanis nagy szerepe van a boldogsághormonnak is nevezett szerotonin termelése és működése szempontjából. A népesség 80 százaléka mégis magnéziumhiányban szenved, nem árt tehát erre odafigyelni. A magnézium legjobb forrásai a zöldleveles zöldségek, illetve a nyers mandula. Ha mindenképpen étrend-kiegészítőkben gondolkodunk, depresszió ellen szedjünk komplex B-vitamint, és válasszuk a színezék és ízesítő nélküli termékeket.
Szintén sokat emlegetjük ilyentájt a C-vitamint, amit szeretünk a nátha elleni csodaszerként kezelni, csakhogy eddig még nem sikerült bebizonyítani ezt a hatását. De más téveszmék is keringenek az aszkorbinsavval kapcsolatban, például az, hogy megvéd a daganattól, és lassítja az öregedést. Mindez tudományosan nem igazolt, ráadásul az sem igaz, hogy nyugodtan szedhető nyakló nélkül, mert a felesleget kipisiljük. A túlzott C-vitamin-szedése ugyanis vesekövet okozhat. Szakszerűen adagolt mennyiségben azonban valóban jótékony a hatása, erősíti az immunrendszert, és szüksége is van rá a szervezetnek.
Csak természetesen
A vitaminpótlás más módon is megoldható: a kiegyensúlyozott táplálkozással. Megfázás, nátha ellen például kiváló a savanyú káposzta (ami némileg ellentmond a C-vitaminról korábban állítottakról, hiszen a káposztában éppen ebből van sok), a különbség talán a természetes forrásban rejlik. De számos citrusféle vagy a klasszikus TV-paprika is alkalmas a C-vitamin pótlására.
Az alma több mint 20 féle ásványi anyagot, nyomelemet, magnéziumot, kalciumot, A-vitamint és B-komplex vitamint tartalmaz, kedvezően hat az emésztésre, kifejezetten ajánlják székrekedés ellen. És a fogápolásban, szájhigiéniában is jó társ.
A szőlő magas káliumtartalmának köszönhetően, segíti az izmok megfelelő működését, csodás hatással van az arcbőrre. A szőlőmagban található szőlőmag-olaj képes méregteleníteni, így a ráncok kisimulnak és eltűnnek a pattanások.
A sütőtök pedig a diétázók étrendjébe is beilleszthető, mert alacsony a kalóriatartalma, könnyen emészthető, és rengeteg tápanyag található benne. A tökmag E-vitamint tartalmaz, amely védi a szervezetet és hatástalanítja a szabad gyököket.
A felkészítés kulcsa
A dietetikusok szerint, aki egészségesen táplálkozik – rendszeresen, vegyesen (azaz növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt), változatosan (különböző ízű, színű, konzisztenciájú) ételeket választ, és napi rendszerességgel elegendő időt, legalább fél órát tölt a friss levegőn, annak nincs szüksége a vitaminok és ásványi anyagok mesterséges kiegészítésére.
Az emésztőrendszerre is pozitív hatással van a teljes kiőrlésű pékáruk és olajos magvak fogyasztása. A bélflóra egyensúlyát könnyedén fenntarthatjuk, ha naponta eszünk probiotikus tejtermékeket, például joghurtot. A gyomrot megterhelő, zsíros ételek helyett válasszunk kölest vagy zabot, amelyeket lehetőség szerint kásaként fogyasszunk.
Csökkentsük az étrendünkben a cukros, szénsavas italokat, az édesítőszereket, a fehérlisztből készült kenyeret és péksüteményeket, valamint az állati zsiradékban bő húsokat, mint például a sonka és kolbász.
Növeljük az étrendünkben a gyógyteák (kamilla, zöld tea, csipkebogyó, hársfa) mézzel való fogyasztását, s édesítő helyett használjunk sztíviát.
A hidegen sajtolt növényi olajak, a halak és magvak (dió, mogyoró) omega3 zsírsavakban gazdagok, így csökkentik az ízületi problémákat és a depresszió kialakulását. A jódos ásványvíz elősegíti a pajzsmirigy egészséges működését. A vitaminokban gazdag gyümölcsök és zöldségek nyersen, de aszalva is, segítenek fenntartani a szervezet sav-bázis egyensúlyát.
Mozgásból sosem sok
Azért mert hideg van, vagy netán leesett a hó – amire idén itthon nincs sok esély –, nem kell a síelésen és a snowboardon kívül mindent elfelejteni. Egy kényelmes futócipőben és megfelelően felöltözve a munka után kocoghatunk, sétálhatunk egy fél órát, vagy ha a kerékpár szerelmesi vagyunk, tekerjünk pár kört. Uszodába bármikor el lehet menni, a gőzölgő nyitott medencék varázslatos hangulata pedig a lélekre is pozitívan hat. A sportolással nem csak a testünket mozgatjuk át, de az agyunk is kikapcsol az egész napos hajtás után, és szellemileg is feltöltődünk. A mozgásnak köszönhetően szervezetünk pajzsként fog működni a betegségekkel szemben, így kisebb az esély rá, hogy ágynak döntsön bennünket az influenza vagy a megfázás.
A megdöbbentő butaságok mérgeznek
Dr. Széchényi István pszichológus-akupunktőr komoly „szómagyarázattal” is segít megértetni a méregtelenítés ellen szóló érvek lényeget, idézve a Természetgyógyászati Alapismeretek című könyvből.
„A természetgyógyászati meghatározás szerint a »salak« égési-, vég-, illetve melléktermék és kiválasztandó szennyeződés.
A »méreg« a sejtek szaporodását, anyagcseréjét, alapműködését gátló anyag, amely komoly károsodásokat okoz, de akár halálos is lehet. Én is osztom Zacher doktor véleményét, ahogy olykor egyetértek a szkeptikusokkal is: megdöbbentő butaságokkal szédítik az embereket, miközben csupán arról kellene szóljon ez az egész, hogyan segítsük a szervezetünket, szerveinket a homeosztázis fenntartásában – mondja a szakember. – A májat, a vesét, a tüdőt kell támogatni, erősíteni a kínai medicina szerint, ahogy erről a fülakupunktúrás detoxikálás protokollja is rendelkezik. Ugyanezt segíti például a mozgás, illetve a sport, amely verejtékezéssel jár és mintegy szemétégető üzem, segít elégetni és kiüríteni a fölösleges termékeket a keringés javítása során. Mindenekelőtt viszont a legfontosabb, hogy bármilyen eljárásról van is szó, az legyen személyre szabott.”
Az akupunktőr szerint a „mérgek” miatt a szervezetünknek kezdetben enyhébb vagy erősebb allergiás reakciói lehetnek, és ha egy toxikus határértéket meghaladunk, akkor már komoly mérgezésről lehet szó. De a vizelet, vagy a széklet színe, szaga, az izzadtságunk és a leheletünk is árulkodhat bizonyos méreganyagokról. A méregtelenítés támogatói azonban azt feltételezik, hogy a szervezetet meg kell szabadítani mindenféle káros anyagtól, a toxikus határérték figyelmen kívül hagyása nélkül.
Az alternatív gyógyászati megfogalmazás viszont úgy szól: próbáljunk meg eltávolítani a szervezetből minden olyan anyagot, amelyre nincs szüksége. Széchényi doktor, akárcsak a többi szakember is, elsősorban az egyensúlyra esküszik. Vagyis figyeljünk testünkre, és adjunk meg neki mindent, amire szüksége lehet!
Méregtelenítés
Csodagomba, talptapasz, bélradír, anyagfürdő – végtelen a méregtelenítési módszerek tárháza, különösen Újévkor, a fogyókúrás fogadalmak idején szaporodnak a kéretlen ötletek. A kérdésben a szakemberek minimum óvatosságra intenek, a toxikológus szerint viszont egyenesen átverés ez az egész.
Már a szó értelmezésénél is fennakad Zacher Gábor, szerinte ugyanis a méregtelenítés kifejezést is mindenki rosszul használja. A toxikológus az összes ma divatos méregtelenítő kúrát „baromságnak” tartja, ami legfeljebb a léleknek tesz jót, a testünknek biztosan nem használ, sőt.
„Hogy a testünk tele van méreggel? Miféle mérgekkel? Ha a szervezetbe bármilyen mérgező anyag kerül, az súlyos orvosi eset. Sürgős ellátást igényel, nem mindenféle csodakristályokkal, lúgosító, savasító anyagokkal, meg ki tudja, mikkel kell kihajtani. Amikor vesepótló kezelést végzünk egy fagyállóval mérgezett betegen azért, hogy eltávolítsuk a szervezetében lévő méreganyagot, illetve a fagyálló bomlástermékeit, azt lehet méregtelenítésnek hívni. A dialízis, vagy aktív szénkapszulás vértisztítás, ez az, másról viszont nincs tudomásom” – mond gyors és kíméletlen ítéletet a toxikológus, aki szerint az egész az üzletről szól, ami nagyon is hatékonyan alapoz az emberek hiszékenységére.
„Egyre nagyobb divat, hogy minél egészségesebbek legyünk. Rámegyünk a különböző méregtelenítést hirdető oldalakra, ahol fantasztikus eredményekről, sikerekről olvashatunk, persze mindenféle tudományos bizonyíték nélkül. Lábfürdők, tapaszok, őssejtstimulálóként árult anyagok, a legelképesztőbb ötletekkel szédítik az embereket, amik ráadásul nem is veszélytelenek. Az emberi szervezet ph-jával például nem lehet játszani – mondja Zacher Gábor, akinek osztályán nem is egy olyan páciens fordult meg, aki épp a nagy méregtelenítési akcióval okozott, akár végzetes mérgezést. – Most két per is folyamatban van, az egyik az úgynevezett B17 vitamin miatt, amitől az egyik érintett ciánmérgezést kapott, egy másik őssejtstimulálóval próbálta a szervezetét »megújítani«, abban viszont a »poloskavízként« ismert hatóanyag volt, ami májelégtelenséget okozott és az illető nem is élte túl a procedúrát.”
De egyre több olyan tanulmány jelenik meg, amely alátámasztva a toxikológus véleményét azt mondja, a méregtelenítés csak a fitneszipar találmánya. A tisztítókúra nem más, mint megtévesztő gyógymód egy nem létező problémára. A toxikológus véleményét osztja egyébként több kollégája is, akik szerint a szervezetben felgyülemlett mérgek jelenlétét tudományosan még senki sem bizonyította. A tisztítókúrák ellen felhozott legsúlyosabb érv pedig az, hogy ha túl hosszú ideig alkalmazzuk őket, akkor épp az alapvető tápanyagokat vonjuk el a szervezettől. Ez lassítja az anyagcserét, megakadályozza a mérgek kiürülését, de a fogyást is, azaz éppen az ellenkezőjét érjük el vele, mint amit szerettünk volna. A másik probléma, hogy amíg egy erős, egészséges, fiatal szervezet könnyen átvészeli a drasztikus megvonásokkal járó étrenddel járó terhelés, addig egy idősebb, beteg ember, vagy egy gyerek, esetleg kismama komoly veszélynek van kitéve orvosi felügyelet nélkül. Főleg a szívbetegek, cukorbetegek vagy más krónikus betegségben szenvedők szervezetének lehet ártalmas a méregtelenítés.
Abban is szinte mindenki egyetért, hogy nincs szükség drámai lépésekre ahhoz, hogy „megtisztítsuk” szervezetünket. A testünknek ugyanis vannak saját fegyverei: az izzadás, a kilégzés meg persze az ürítés. A máj és a vese elég hatékony szervek, amelyeknek az a funkciójuk, hogy lebontsák és eltávolítsák a mérgeket a véráramból, és feladatukat nem segítik a különböző diéták és kiegészítők. A szervezet saját méregtelenítő rendszere kifinomult és sokoldalú, s éppen a méregtelenítő diéták boríthatják fel a működését.
