Szeretünk bulizni a kollégákkal
A magyar dolgozók többsége nem jár rendszeresen a munkatársaival szórakozni. Pusztán 11% találkozik heti/havi rendszerességgel, a kollégáival a munkaidőn kívül, 15 százalék pedig sosem veszt részt semmilyen ilyen jellegű programban.
A Profession.hu több mint 3000 munkavállaló bevonásával készült legújabb kutatásából kiderült, hogy a munkavállalók 70 százaléka csak évente egyszer-kétszer mozdul ki a kollégáival és általában akkor, ha ezt valamilyen speciális alkalom indokolja. A férfiak, a diplomások, a fővárosiak és a felsővezetők javítják leginkább az átlagot: ők járnak össze a legtöbbet. Ha a vállalat előre megszervezi, 85 százalék szívesen elmegy, és nem érzi kötelezettségnek. A legtöbb közös program valamilyen módón kötődik az alkoholfogyasztáshoz, ezzel szemben a munkaidőn túli közös étkezések semmilyen formája nem jellemző.
Bár az esetek közel kétharmadában mindig valaki más az adott esemény főszervezője, a téma meglepően hasonlít. Leginkább a közös alkoholfogyasztós programokat kedvelik a magyarok. A céges kiruccanások több mint fele közös sörözés vagy borozás valamilyen vendéglátóhelyen, és az esetek további egynegyedében ugyanez zajlik csak zárt ajtók mögött, valamelyik kolléga otthonában. Népszerűek még a közös sportesemények és a zenés/táncos elfoglaltságok, ugyanakkor a felmérésből kiderült, munkaidőn kívül együtt enni nem szoktunk a kollégákkal. A közös munkahelyi programok listáján a sereghajtók az ebéd, a főzés, a bográcsozás, a fagyizás vagy a sütizés.
Céges buli, de hogyan?
A céges bulikkal az a baj, hogy egyszerre kellene lazának és oldottnak lenni, de pontosan érezni azokat a határokat, amelyeket be kell tartani, hogy másnap is emelt fővel léphessünk az irodába. Hiába beszélget a főnök kötetlenül a beosztottaival, ez nem jelenti azt, hogy barátok lesznek. Nem célszerű átlépni az egyébként kemény munkával meghúzott főnök-beosztott viszony határait, mert annál nehezebb lesz visszaállni a normál kerékvágásba másnap. Épp ezért egyáltalán nem ritka, hogy a kollégák az összeröffenésekre meg sem hívják a vezetőket, csak az azonos szinten dolgozókat.
Ugyanakkor a céges partik kiváló lehetőséget teremtenek a nyílt beszélgetésre, arra, hogy többet megtudjunk a kollégák családjáról, a mindennapi beszédtémákban elfoglalt álláspontjukról, véleményükről, ízlésükről. Ez nem csak kellemes, de hasznos is, mivel egymás megismerése nagymértékben csökkentheti a belső feszültségeket, és növelheti a hatékonyságot a munkában. Habár szóba kerülhetnek magánéleti témák – a gyerekek, az ünnepek környékén az, hogy ki mivel tölti a szabadnapokat – a túlzott bizalmaskodás ilyen helyzetben is tilos, ahogy a pletykálkodás is! És még egy aranyszabály: munkahelyi témákról sem illik beszélni ilyenkor! Tudjuk, nem könnyű betartani.
Ki vesz részt?
Ha rendszeresen nem is járnak össze, az alkalmankénti közös programokon azonban a megkérdezettek döntő többsége részt vesz. A nők az ötven év felettiek, a felsővezetők és az államigazgatásban és a kis cégeknél dolgozók többségére az átlagosnál jobban lehet számítani az ilyen rendezvényeken, amíg a 30 és 49 év közöttiek és a 100 főnél nagyobb cégnél dolgozók jobban szeretnek távol maradni.
„Minden, a megszokott munkakörnyezeten kívül eső program hozzájárul ahhoz, hogy közelebb hozza egymáshoz a kollégákat. Az igazi csapatszellem és a hatékony együttműködés kialakulását ilyen eseményekkel érhetjük el a leghatékonyabban. Különösen igaz ez az olyan csapatépítő játékokra, amelyekhez nem kell komolyabb szervezés, mégis más készségeinket is megmutathatjuk rajtuk keresztül. Ez akár a munkahelyi előmenetelünkhöz is hozzásegíthet.” –mondta Sámson Dorottya, a Profession.hu munkaerőpiaci szakértője.
A kutatás eredményeiből kiderült, hogy, azokon a helyeken, ahol a vállalat szervez közös programokat ott ezt a dolgozók nagyra értékelik, és szívesen mennek el. A programok jellege azonban megmagyarázhatja azt a tényt, hogy a vállalati rendezvényekre a dolgozók fele mindig egyedül érkezik, és további egynegyed is csak nagyon ritkán hozza el a családját.
