Népesedési világnap! Kibírja-e a Föld, ha 11 milliárdan használják ki?

Ritmus.hu   •   2016. július 11. hétfő 14:00

Itt az ideje, hogy számoljunk az egyre sürgetőbb demográfiai kihívásokkal, mint például a túlnépesedés, vagy a népesség elöregedése. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1989-ben július 11-ét népesedési világnappá nyilvánította. Ijesztő tendenciák történtek azóta, és gondolkodásra ad okot a nem túl távoli jövendő is!

Becslések szerint 1987-ben a bolygónkon élők száma július 11-én érte el az 5 milliárd főt. A Földön élők száma folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben gyarapodik. Míg korábban a világ népességszáma száz–kétszáz év alatt duplázódott meg, addig a 20. század közepétől robbanásszerű növekedés indult meg: 1960-ban átlépte a 3 milliárdos lélekszámot, majd onnan 12–15 évente újabb 1–1 milliárd fővel nőtt. Az ENSZ számításai szerint ( World Population Prospects: The 2015 Revision) 2016. július 1-jén a bolygónk lakóinak száma meghaladta a 7,4 milliárd főt.

Miért élünk egyre többen a Földön? A termékenység csökkenése ellenére elsősorban azért, mertrendkívüli mértékben javultak a halandósági viszonyok, és emelkedett a várható élettartam.

Lassul, de folytatódik a trend

A demográfiai előrejelzések továbbra is népességszám-növekedéssel kalkulálnak, jóllehet ennek ütemében csökkenés várható. A lassulás ellenére a Föld népessége 2056-ban átlépi a 10 milliárdot, 2100-ra pedig 11,2 milliárdos lélekszámot prognosztizálnak, a mostani több mint másfélszeresét, míg az 1950. évinek közel 4,5-szeresét.

A földrészek népességszámának alakulása és megoszlása

Forrás: World Population Prospects: The 2015 Revision.

A népességnövekedés eltérő mértékben érinti az egyes földrészeken élők számának alakulását. Napjainkban Ázsiában él a világ népességének 60%-a, 4,4 milliárd ember. Az ENSZ – közepes szintű termékenységgel számolt – prognózisa szerint Ázsia továbbra is a legnépesebb kontinens marad, jóllehet a jövőben súlya várhatóan csökken, 2100-ban 44%-ra. (A világ két legnépesebb országa: India és Kína is itt található, a jelenleg 1,3 és 1,4 milliárd fős népességszám 2050-re előbbiben 1,7 milliárdra nő, míg utóbbi esetében 34 milliós, mérsékelt csökkenés várható.)

Ezzel szemben Afrikában folytatódik a népességszám robbanásszerű növekedése: lélekszáma 1950 és 2016 között 5,3-szeresére gyarapodott, 2050-re a jelenlegi duplájára: 1,2 milliárd főről 2,5 milliárdra emelkedik, amit – a becslések szerint – a század végére további 1,9 milliárd fős növekedés követ. Figyelemre méltó Nigéria helyzete, mivel népességében a világ egyik leggyorsabban növekvő országa. Ez várhatóan azt fogja eredményezni, hogy 2050-re a Föld harmadik legnépesebb államává válik. A prognosztizálható népesség növekedés legfontosabb mozgatói éppen India és Nigéria, mivel ez a két ország adhatja a 2016 és 2050 közötti időszak gyarapodásának több mint negyedét!

Zsugorodó Európa

Míg Afrika súlya egyre nő a világ népességében (2100-ra 39%-os arányt érhet el), addig Európáé folyamatosan visszaszorul: az 1950. évi 22% 2016-ra 10%-ra esett vissza, és további csökkenés várható, 2100-ra 6%-ra zsugorodik. A kontinensünkön élők száma a jelenlegi 739 millió főről 2100-ra 646 millióra mérséklődhet.

Észak-Amerika, illetve Latin-Amerika és a Karib-szigetek népességszáma a szakértői becslés szerint hasonlóan alakul: annak ellenére, hogy növekvő lélekszámmal kalkulálnak, a világ népességében súlyuk várhatóan csökken: előbbi földrészé 4,9-ről 4,5%-ra, utóbbié 8,6-ről 6,4%-ra mérséklődhet 2016 és 2100 között. A legkisebb lélekszámú földrész, Óceánia esetében a gyarapodó népességszám a világ lakosságszámához mért súlyában is – kismértékű – emelkedést eredményezhet: 0,5-ről 0,6%-ra.

Magyarország az elmúlt évszázadokban egy kiegyensúlyozott korösszetételű és alapvetően növekvő népességű országból fokozatosan elöregedő és fogyó népességűvé vált. Az ország népességszáma 1981-ben érte el maximumát, akkor 10 millió 713 ezer főt tett ki, azóta folyamatosan csökken. Ennek oka részben az alacsony termékenység, amihez – európai mércével mérve is – tartósan magas halandóság párosul.

Fogy a magyar

Magyarországon a teljes termékenységi arányszám az utóbbi évek növekedése ellenére 1,44 volt 2015-ben. A teljes termékenységi arányszám értékének meg kellene haladnia a 2,1-et ahhoz, hogy egy népesség újra termelje magát, vagyis lélekszáma ne fogyjon. Eközben a halálozási ráta 13,4 ezreléket tett ki, összehasonlításképpen az Európai Unió átlaga 10,3 ezrelék.

A jövőre vonatkozó népességszám-előrejelzések kedvezőtlen képet festenek. A magyar népesség lélekszámát az ENSZ számításai alapján 2016. július 1-jén 9 millió 821 ezer főre becsülték, ez az európai népesség 1,3%-át jelenti. 2050-re 8,3 millió főben adták meg a magyar népesség várható számát, ami 1,5 millió fős (15%-os) fogyást jelez előre.