Megjövendölte a mai trendeket 150 éve Walt Whitman költő
A Holt költők társasága című filmben is idézett Whitmant 1858-ban 39 évesen elkapta az ihlet, leült és írt egy manifesztót arról, szerinte mik az egészséges életmód alapelvei. 150 évig nem tudtak róla, hogy ez az írás megjelent nyomtatásban. Most megtalálták.
Amerika koszorús költője, a vagabond Whitman a maga korában nagyon radikális nézeteket vallott az ideális evésről. "Legyen étrended fő eleme a hús, minden más kizárásával" - írta Whitman.
Lábbelinek például olyasmit tanácsolt, ami csak a 20. században valósult meg: a sportcipő. Az asztali munkát végző embereket is kiokította a sportolás helyességéről: "És neked, hivatalnok, irodalmár, álomszuszék, gazdag ember, ugyanaz a tanácsom: pattanj fel a helyedről".
Az elveszett szöveg rejtelme
A poéta 47 000 szavas manifesztója a "Férfias Egészség és Tréning" címet kapta és közel 150 évig nem is igazán tudtak a létezéséről, míg 2015-ben egy férfi fel nem fedezte egy viszonylag ismeretlen New York-i újságban. Az illető adigitalizált sajtóarchívumban talált utalást rá, The New York Daily Tribune 1858 szeptember 11-i számában, hogy a The New York Atlasban megjelenik Mose Velsor sorozata a férfias egészségről. (Mose Velsor a termékeny zsurnalisztaként is számon tartott Whitman egyik újságírói álneve volt - egyik a sok közül.)
A kutató bevetette magát a könyvtárba, és előkereste a The New York Atlas szóban forgó lapszámait, melyeket mikrofilmen tároltak, és a kutya sem nézte őket sosem.
Irodalomtörténészek ugyan ismerték Whitman jegyzettömbjeiből e dolgozat egyik korai verzióját, de azt nem tudták, hogy meg is jelent nyomtatásban, és milyen lett a végleges változat. (Újságírói munkássága nagy része ugyancsak ismeretlen.)
Vissza a természetbe
Whitman részletekben közölte írását a sajtóorgánumban, és 13 részes cikksorozatával voltaképpen a self help-könyvek előképét alkotta meg. Igaz, kortársa, a transzcendentalista David Thoreau is tulajdonképpen ugyanebben a műfajban nyomult, amikor megírta a természetbe való visszavonulás erényeiről szóló Walden című önéletrajzi könyvet, ami szintén manifeszto az ideális életvitelről.
Whitman úgy gondolta, hogy a test a demokrácia alapja. Cikksorozata nemcsak tanácsok garmadáját adja az egészséges életvitelhez, hanem egyben óda a férfitesthez, ami érthető, hiszen ő maga a férfiakhoz vonzódott.
Dolgozatában ír a szexről, az éghajlatról, a fürdési szokásokról, a gimnasztikáról, a baseballról, a cipőkről, a depresszióról, az alkoholról, a borotválkozásról és arról, hogy a "túl sok agyalás és aggódás" tönkreteszi az életet. A korai kelésben hitt, a reggeli séta, a friss levegő és a sok - ám módjával, mértékkel, nem eszetlenül végzett - edzés regeneráló hatásában.
Whitman-szakértők alapvetően szimpátiával fogadták az írás felbukkanását, de néhány passzusát politikailag inkorrektnek tartják. Ilyen például a rabszolgaságot eltörlő amerikai polgárháború helytelenítése Whitman részéről, merthogy az vérontáshoz, a test halálához vezet. Dicsőíti a bokszkesztyű nélküli bokszolást is, aminek gyakorlását annak idején tiltották az amerikai törvények. Némi rasszizmus is felüti a fejét a sorok közt, amikor Whitman a "német őseinkről" és más északi népekről hozsannázik a testedzésről szóló részben. (Azt azért nem mondja ki, hogy Amerika a fehérek miatt csodás nemzet, de megpengeti, hogy egyes, sportolásban nem erős népek idővel kipusztulnak majd.)
Holisztikus szemlélet a puritánok között
Whitman életmód-filozófiájának úttörő vonulata, hogy holisztikus életvitelt hirdet, a test és a lélek harmóniájában hisz, és a mentális és pszichés egészségre is hangsúlyt fektet, holott a 19. század derekán Amerika tele volt puritán egészség fanatikusokkal, akik önmegtartóztatást és mindenféle sanyarú étrendeket hirdettek. Whitman hozzájuk képest jóval életigenlőbb.
Az 1850-es évek egyébként fura korszak Whitman életében: a Fűszálak első két kiadása nem hozta meg a remélt sikert, ezért újságíróként dolgozott nap mint nap, hogy eltarthassa magát. Ekkor szövődött románc közte és Fred Vaughn között, aki egy vándorszínházi társulattal dolgozott. A hozzá írt homoerotikus bekezdésekkel bővítette ki a Fűszálak harmadik kiadását, mely 1860-ban látott napvilágot. Whitman 72 évesen hunyt el.
Forrás: The New York Times