Székely Bertalan képek Bécsben
Kiállítják Székely Bertalan (1835-1910) két mozgástanulmányát a bécsi Belvederé-ben. A bécsi képtár Orangerie-termében rendezendő kiállítás június 16-tól október 30-ig látogatható. Témája a fotográfia, mint a 19. századi új médium játékos és kreatív felhasználása a korszak festészetében Makarttól Klimtig. A két szenzációs tanulmány (Lótanulmány 1877-78, és Mozgástanulmány 1877) a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyűjteményének része.
Az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképzőn az 1876-1877-es tanévben Székely Bertalan vette át a bonctan (anatómia) oktatását, és ez idő alatt készítette el 38 darab nagyméretű anatómiai szemléltető ábráját. "Székely az anatómiaoktatás keretében kezdett el a lóanatómiával, illetve a ló mozgásával foglalkozni. Mint írja, a ló mozgása minden más állat mozgásának kulcsa, másrészt pedig a ló az ember után a legfontosabb, leggyakrabban ábrázolt motívum a festészetben. A ló minden járásmódját kimerítően tanulmányozta, s ő is szembetalálta magát azzal a problémával, amely a művészeket már évszázadok óta foglalkoztatta: hogyan kell helyesen ábrázolni a ló gyorsabb mozgásait, amelyek szabad szemmel nem figyelhetők meg. A pillanatfelvételek megjelenése előtt ehhez az egyetlen módszer az a rekonstrukciós eljárás volt, amelyet a hippológiában (lóismeret) alkalmaztak, s amit Székely is átvett: a ló patanyomaiból, a paták földre ütődéseinek lekottázásából, valamint a ló testének mechanikájából kiindulva szerkesztette meg a ló lábainak mozgását." - írja Bonczalaktan című tanulmányában Szőke Annamária.
Székely tablóit 1992-ben már láthattuk a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében, emellett ott vannak az Europeana oldalán is, most pedig az október 30-ig tartó bécsi tárlaton vendégeskednek.
A Belvedere, ez a pompázatos barokk kastély ma Ausztria egyik legjelentősebb művészeti gyűjteményének számít, amely az osztrák művészet remekeit mutatja be a középkortól a jelenkorig.
A csodás épületegyüttes Savoyai Jenő herceg halála után Mária Terézia tulajdonába került, aki a császár galériát helyezte el benne. A 19. század végén a trónörökös, Ferenc Ferdinánd lakhelyeként szolgált az épület. Az ellene elkövetett merénylet után tört ki az első világháború. 1919 óta az Osztrák Képtár található a Belvedere-ben, és adott helyet különféle káprázatos kiállításoknak.
A Felső-Belvedere az osztrák művészet legjelentősebb alkotásait mutatja be a középkortól a barokkon át egészen a jelenkorig. A világ legnagyobb Gustav Klimt-festmény gyűjteménye, valamint Egon Schiele és Oskar Kokoschka mesterművei mellett a francia impresszionizmus és a bécsi biedermeier kiemelkedő alkotásai is helyet kaptak. A képtárban így nemzetközi összehasonlításokra is lehetőség nyílik.
Az Alsó-Belvedere-ben és az Orangerie-ben (Narancsház) Savoyai Jenő herceg lakószobáinak és dísztermeinek pompája nyűgözi le a látogatókat, például a Groteszk teremben, a Márványgalériában vagy az Arany szobában. Az Alsó-Belvedere és az Orangerie kiállítótermeiben impozáns időszaki kiállítások tekinthetőek meg.
Az Augarten Contemporary, a Belvedere 2. kerületi kirendeltsége kortárs kiállításoknak ad otthont.
