Gyógyszert terem a föld
A talajban kutatva igyekszik megtalálni a rák ellenszerét a New York-i Rockefeller Egyetem tudóscsapata. Elgondolásuk szerint rengeteg új gyógyszert, antibiotikumot lehet találni, hiszen egyetlen teáskanálnyi anyaföldben több a mikroorganizmus, mint ahány ember él a bolygón! Már a mintákat elemzik.
A ma használatos antibiotikumok közül sokhoz már teljesen hozzászokott az emberi szervezet, ezért gyakorlatilag hatástalanok. A betegségek lényegesen gyorsabban fejlődnek, mint ahogyan megtaláljuk az ellenszerüket. Ez adta az ötletet egy amúgy nem is egészen újszerű elképzelés megvalósításához. A baktériumok által kiválasztott vegyületek tulajdonságainak fokozott vizsgálatával remélik megtalálni az ellenszert. A Gyógyszerek a földből elnevezésű projekt keretében a világ számos táján gyűjtöttek talajmintát.
A projektről a szabad hozzáférésű eLife tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány, írja az MTVA a ScienceDaily hírportál cikkére hivatkozva.
Munkára fogott baktériumok
A tudósok Észak- és Dél-Amerikából, Afrikából, Ázsiából, Ausztráliából, valamint Hawaiiról és a Dominikai Köztársaságból származó, esőerdőkben és mérsékelt égövi erdőkben, sivatagokban és tengerparti területeken gyűjtött 185 talajmintát elemeztek.
Az eddig sohasem tenyésztett mikroorganizmusok elképesztő mennyiségben produkálhatnak olyan molekulákat, amelyek új gyógyszerek alapanyagai lehetnek - hangsúlyozta Zachary Charlop-Powers, a tanulmány vezető szerzője. A mikroorganizmusoknak a mintákban felfedezett hihetetlen sokszínűsége alapján született meg a terv, hogy összeállítsák a baktériumok által termelt molekulák globális térképét. A klinikai gyakorlatban alkalmazott antibiotikumok többségét talajbaktériumok által termelt vegyületek felhasználásával fejlesztették ki. Napjainkban kevés új készítmény születik, pedig minden ismert baktériumféleségre legalább száz olyan törzs jut, amelyet még soha nem tenyésztettek laboratóriumi körülmények között - magyarázta Sean Brady.
Géntérkép születik
A tudósok korábban már meghatározták azokat a bakteriális géncsoportokat, amelyek megléte szükséges bizonyos gyógyhatású molekulák szintézise szempontjából. A kutatóknak a jövőben elég meghatározott típusú géncsoportokat keresniük a mintákban, ahelyett, hogy a mikroorganizmusok teljes genomját kellene feltérképezniük.
A kutatócsoport összehasonlította a talajmintákból nyert DNS-t olyan laboratóriumban tenyésztett baktériumok genetikai mintázatával, amelyek 400 féle természetes vegyületet termelnek. Az elemzés kimutatta, mely talajokban különösen nagy a kívánt tulajdonságú bakteriális géncsoportok koncentrációja. Új-Mexikó termálforrásaiban például olyan géncsoportokat találtak, mint amilyenek az epoxomicin nevű rákellenes készítmény alapanyagának előállításához szükséges. Brazíliából származó mintákban lévő gének a sejtosztódást gátolják, azaz például a rákos sejtek tovább szaporodását. Az Egyesült Államok délnyugati részéről származók pedig a TBC gyógyításában kulcsszerepet játszó rifamicin-szerű készítmények előállításához hasznosak.
"Az eredmények által olyan anyagokat nyerhetünk, amik hatékonyak lesznek az alapkészítménnyel szemben rezisztens kórokozótörzsek ellen" - emelte ki Sean Brady.
A kutatócsoport a továbbiakban még több talajmintát szeretne vizsgálni "egzotikus" helyekről - barlangokból, termálforrásokból, szigetekről, vagy akár városi parkokból. Mivel ezekben az egymástól nagyban különböző élőhelyeken a mikroorganizmusok is mások, gyógyhatásuk is más-más.
