Szeretet és ajándékozás - ezek a főnöknek is fontos fogalmak
A szeretet, ajándékozás fogalma beférkőzött a jelenkori közgazdaságtanba, mert ezek bizonyos jelenségeket jobban megmagyaráznak, mint a hasznosság vagy az önzés. Ma családiasabb cégmodellre van szükség – hangzott el az Objektív Kutató Intézet konferenciáján.
Cseresnyés: "Nem állunk rosszul, de sok még a tennivaló"
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára előadásában ismertette a kormányzat foglalkozáspolitikai célkitűzéseit.
– Össztársadalmi feladat, hogy legyen elég képzett és képezhető munkaerő. A politikának, a cégeknek, az iskolarendszernek és az oktatóknak együtt kell biztosítaniuk, hogy továbbra is rendelkezésre álljon az a jól képzett munkavállalói csoport, amely korábban is hozzájárult az ország versenyképességéhez.
Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás Európa és Magyarország előtt fenntartani a gazdasági növekedést, és megtalálni azokat a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket, amelyekkel biztosítható, hogy minden régióban legyen kellő számú és megfelelően képzett munkaerő.
– Az nem fordulhat elő, hogy a foglalkoztató nem talál számára alkalmas munkavállalót. Különösen ma, az erősen technológiavezérelt, ipar 4.0 korszakban van szükség tudatos foglalkoztatáspolitikára – hangsúlyozta az államtitkár.
Az EU célkitűzése, hogy 2020-ig a jelenlegi 68%-ról 75%-ra emelje a foglalkoztatást. Magyarország is csatlakozott ehhez az elváráshoz, és bár nem állunk rosszul – fogalmazott Cseresnyés – sok még a tennivaló.
Az Adózás és foglalkoztatáspolitika című konferencián kormányzati döntéshozók, akadémiai kutatók és gyakorlati szakemberek beszéltek arról, milyen módon lehet fenntartani Magyarország versenyképességét és ebben milyen szerepe lehet az adózási és foglalkoztatáspolitikai döntéseknek.
– Magyarországon egyszerre jelentkezik munkaerőhiány és munkanélküliség és ebben a kérdésben nem az a döntő, hogy ki hol lakik, hanem az, hogy az illető milyen szakképzettséggel rendelkezik, és mennyire motivált – fogalmazott Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Budapesti Corvinus Egyetemen az Objektív Kutató Intézet rendezvényén.
Az államtitkár előadásában elmondta: a kormány célja, hogy 4,6 millió legyen a foglalkoztatottak száma, és csökkenjen a jelenleg 6%-os munkanélküliségi ráta. Ezt szolgálja a 2013 elején bevezetett munkavédelmi akcióterv, a szabad vállalkozási zónák, a közfoglalkoztatottak versenyszférában való elhelyezkedését ösztönző program, valamint uniós forrásokból is jelentős összegeket fordít a kormány foglalkoztatáspolitikai célokra.
– Mégis miért van rossz kedvünk, ha a foglalkoztatáspolitikában jelentős eredményeket értünk el? – tette fel a kérdést Dr. Trautmann László, a BCE Közgazdaságtudományi Kar Mikroökonómia Tanszékének vezetője, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója.
A választ az Opten adatait elemezve keresik az intézet kutatói. A kutatás fő kérdése, hogy a foglalkoztatáspolitika hogyan járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a termelékenységhez, a termékek és szolgáltatások minőségének javulásához. Kérdés az is, hogy mivel és miként ösztönözhetők a mai munkaerő-piaci szereplők.
Új korszak, új egyezségek
– Egyáltalán nem biztos, hogy pénzben veszi ki valaki azt, amit megkeres a munkahelyén. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalatok ugyan növelik a béreket, de hatalmas különbségek vannak az egyes szektorokban az egy főre eső havi jövedelemben és a 2010 és 2015 közötti bérnövekedés százalékos értéke között. Általában ahol magasabb a jövedelemszint, kevesebbet emeltek az elmúlt öt évben, de vannak kiugró ágazatok. A pénzügyi szektorban például messze az átlag feletti, közel 500 ezer forintos jövedelmeket látunk, míg a szociális ellátásban vagy az erdőgazdaságban tevékenykedők jóval az átlag alatt, 100 ezer forint körül keresnek, ráadásul a bérek itt csökkentek az elmúlt öt évben - adott ízelítőt a hazai kkv szektor foglalkoztatáspolitikáját vizsgáló kutatás eddigi eredményeiből Dr. Sugár András, a Corvinus Statisztikai tanszékének vezetője.
A kutatás egyik fontos célja a vállalati teljesítmény és a nemzetgazdasági indikátorok közötti összefüggés megtalálása. A makroszintű mutatók közül kiemelt jelentőségű GDP vállalati megfelelője, a hozzáadott érték a vállalatokat kevésbé érdekli. Ez rávilágít a számviteli rendszer tökéletlenségére is, hiszen a cél a nemzetgazdasági és a vállalati szint közötti összhang megteremtése. A vállalati-ágazati szintű elemzés azt mutatja, hogy a hozzáadott érték előállításában nagy különbség van az egyes termelési tényezők között a fejlődésben.
–A ruhaiparban például 94%, míg az energetikában mindössze 10% a munkaerő hozzájárulása a termelés értékéhez – emelt ki egy elemet Sugár a most folyó kutatás fókuszpontjaiból. Ezek az összefüggések pedig azért fontosak, mert a válság átrendezte a vállalatok és állam viszonyát is, és most a szereplőknek meg kell találniuk az új összhangot.
Közeledjünk!
Kiss Zoltán, a BKIK új elnöke nyitotta meg a Budapesti Corvinus Egyetemen a konferenciát.
– Nagyon fontos célja a kamarának, hogy a jogalkotás közelebb kerüljön az egyes szakterületekkel foglalkozó kamarákhoz és azokhoz, akiket a szabályok közvetlenül érintenek. Erre remek alkalom ez a konferencia – mondta Kiss Zoltán, aki kitért arra is, hogy a kamara álláspontja szerint a SZÉP-kártya esetleges megszüntetése jelentősen felbolygatná a hazai turizmust, ami számos magyar vállalkozást – akik közülük sokan épp a közelmúltban ruháztak be kapacitásaik növelése érdekében – érintene negatívan.
Szeretet és vállalatvezetés új összefüggései
– Az államtitkár úr az előadásában azzal érvelt, hogy be kell vonni, nevelni kell a munkavállalókat annak érdekében, hogy nagyobb teljesítményre legyenek képesek. Ez így van, de az a kérdés, hogy hogyan. Korábban a nevelési elv a létbizonytalanság volt, ez mozgatta a munkavállalókat. Az automatizáció új hulláma azonban komoly változást hozott, hiszen eldöntötte munkavállaló és gép között az árversenyt: ma a kínai órabér magasabb, mint a gépek üzemi költsége, így ott várhatóan tömeges lesz az élőmunka kiváltása. Ehhez nyilván alkalmazkodnia kell a vállalatnak és munkavállalónak is, és az is nyilvánvaló, hogy az új korszak nem lesz mentes a politikai feszültségektől se. Az új korszak kihívásaira adható gazdaságpolitikai válaszok egyike például a helikopterpénz: a jegybankok pénzt juttattak a gazdaságokba – kivéve Németországban –, de úgy tűnik, elmaradt a várt hatás. Hiába nőtt ugyanis a foglalkoztatottak száma például Amerikában, a termelékenység nem változott. A munkavállalóink jobb kihasználása érdekében új iparpolitikára és új fejlesztési fókuszra van szükség – vonta le a következtetést Trautmann László, aki szerint a kilencvenes évek ipari leépítései, majd a kilencvenes évek közepét jellemző toyotizmus – amikor az automatizációt a munkaszervezésre és a logisztikára alkalmazzák – után az alkotás örömét hirdető google-modell időszaka következett, most pedig ezt a felszabadult érzést kell kiterjeszteni a gazdaság többi szegmensére. Kérdés, hogyan.
Az Objektív kutatási igazgatója szerint a válasz a teljesítményelv középpontba helyezése. Ez jelenthet versenyelőnyt a munkáltatók számára a munkavállalókért folytatott harcban.
– A ma vállalata kultúrát közvetít. Az államtitkár úr az előadásában az egyik uniós pályázat kapcsán mentorról és mentoráltról beszélt. Ez például a vállalaton belüli kultúrateremtés egy eleme, de tévedés lenne azt gondolni, hogy ez a folyamat magától megy végbe. A bizalmo
n alapuló kultúra visszaépítéséért tenni kell. Ha azt szeretnénk, hogy a kollégák gondolkodjanak, alkossanak, az eddigiektől eltérő motiválókra, családiasabb cégmodellre van szükség. A közgazdaságtudományban is megjelent a szeretet, ajándékozás fogalma, mert ez bizonyos jelenségeket jobban megmagyaráz, mint a hasznosság vagy az önzés. Az erkölcsi dilemmák a közgazdaságtudomány és a vállalatelméletek új elemei – érvelt amellett az Objektív kutatási igazgatója, hogy milyen fordulatokra van szükség ahhoz, hogy hatékony lehessen egy állam adó- és foglalkoztatáspolitikája. (dr. Trautmann Lászlóval a témában készített interjúnkat bővebben itt olvashatja.)
Még mindig jelentős a béreltitkolás
|
