Halált és fagyást is okozhat a krioterápia
Felkapott módszer. A testet olyan hidegnek teszik ki, ami természetes körülmények között nem fordul elő. Regenerál vagy sokkolja a szívet a krioterápia?
Sci-fi filmbe illő a szituáció: egy függőleges kapszulába lép az ember, amelyből ködszerű füst gomolyog. A nyaka alatt mínusz 106-tól 184 Celsius fokig terjedő lehet a hőmérséklet. A levegőt komputerrel működtetett gép hűti ilyen szintre.
A földi bioszférában természetes körülmények között ilyen hideg nem áll be. A leghidegebb valaha mért hőmérséklet -92,7 Celsius fok volt. Az Északi-sarkon mérték 2013-ban műholdas eszközökkel.
A showbiznisz előkelőségei a hírek szerint özönlöttek, hogy részesüljenek az új módszer, a krioterápia áldásos hatásaiban. LeBron James és Shaquille O'Neal az elsők között álltak ki a metódus mellett a sajtóban.
De miután Nevada államban 2015 novemberében meghalt egy 24 éves nő, Chelsea Ake-Salvacion a kezelés után, az eljárás -pontosabban annak teljes testen történő alkalmazása- magára irányította a hatóságok figyelmét.
A hölgy egyébként a krioterápiás fürdő alkalmazottja volt és önmagát részesítette kezelésben. A létesítmény a botrány miatt később bezárt. A helyi hatóságok azzal az indokkal záratták be, hogy nem köt biztosítást az alkalmazottai számára.
Az elhunyt munkatársat embriópozícióban összekucorodva találták a Földön. Mellette a mobiltelója. Az egyik teória a halál okáról az, hogy leejthette a telefonját, lehajolt, s a talajhoz közel olyan közegbe került orra, ahol sok a nitrogén, de kevés az oxigén és ettől elájulhatott. A többi történelem, ahogy mondani szokták.
A módszer pártfogói szerint erre jó a krioterápia:
-Fájdalomcsillapítás
-Sérülésgyógyítás
-Hangulatjavítás
A legelvetemültebb rajongók azt is állítják, hogy segít ezekben:
-Orvosolja a csontritkulást
-Csillapítja az asztma
-Növeli a libidót
-Segít lefogyni
Nem víz, hanem levegő
Mi is a krioterápia? Pontszerűen koncentrált alkalmazását ismerjük a bőrgyógyászatból. Amikor szemölcsöt kell leszedni, sprészerű eszközzel fagyasztják le a nem kívánt kitüremkedést.
A ma divatos egész testes krioterápia nem vízbe süllyeszti az embert, hanem olyan kapszulába vagy kamrába, ahol száraz hideg levegőt kap a páciens.
Akár 2-4 percig is bent tartózkodhat. Vagy folyékony nitrogénnek vagy lehűtött levegőnek teszik ki a testet. (Amikor a folyékony nitrogén a palackból "kilép" a levegőbe, gázzá válik.)
8 perc már halálos adagnak bizonyulhat. Az emberi test alaphőmérséklete 37 Celsius fok. 27,2 foknál a szív felmondja a szolgálatot.
A kamra vételára Amerikában elérheti a 75 000 dollárt is. Az első ilyen kamrát a '70-es években építették Japánban. Európába a '80-as években jutott el, Amerikában és Ausztráliában viszont csak a 2000-es években kezdték alkalmazni.
A módszert eredetileg reumás és multiplex szklerózisban szenvedő betegek kezelésére találták ki. Ma viszont már világszerte nyílnak a krioszaunák és kriofürdők. Vannak akik heti 2-3 alkalommal is élnek a terápiával. Mennyire dübörög az üzlet? A The New York például beszámol egy manhattani krioközpontról, ahol 90 dollárt (24 790 forintot) kérnek a 3 perces kezelésért. Naponta 80 klienst kezelnek.
Ha folyékony nitrogénból ered a hideg levegő, fennáll a veszélye, hogy fagyás lép fel az emberi szervezetben vagy inert gázmérgezés áll elő. A folyékony nitrogén belélegzése önmagában nem mérgező, de ha túl sok van belőle a levegőben és túl kevés az oxigén, akkor előidézhet fulladást.
Hatásos?
Az írországi University of Ulster 17 tanulmányt elemzett, melyek 366 olyan embert vizsgáltak, akik sportolás (futás, biciklizés, súlyemelés) után vettek jégfürdőt. 20 %-uknál csökkentette az izmok fájdalmát a krioterápia- azokhoz képest, akik csak passzívan elterültek és pihentek.
A kutatók arra is bizonyítékot találtak, hogy a sportolás után 24, 48, 72 és 96 órával vett "jégfürdő" -ami valószínűleg vizes, nem levegő-alapú kezelést jelenthet- is jobban csökkenti az izmokban érzett fájdalmat, mint a szimpla pihenés.
A tudósok azért hozzátették, hogy szinte semmi adat nincs arról, vajon a krioterápia hatékonyabb-e, mint a fájdalomcsillapítók szedése vagy a könyökszorítók, térdszorítók és más hasonló eszközök viselése. Arra is rámutattak, hogy már ismeretes a mellékhatások létezése. A jéghideg vízbe merülés sokkot okozhat a testnek és megszaporázhatja a szívverést. A módszer hosszútávú használatának esetlegese kedvezőtlen hatásait nem tanulmányozták.
A brit futó Paula Radcliffe azt állította, hogy 10 perces jégfürdőben részesült mielőtt megdöntötte a maraton világcsúcsot 2003-ban. Vagyis már bő egy-másfél évtizede használatos a módszer a sportvilág fősodorjában. Esküszik rá, hogy csökkenti a gyulladást a lábaiban.
A The New York Times életmód blogja már 2012-ben foglalkozott a kérdéssel. Ekkor már évek óta használták sztársportolók, mint C.J. Wilson (Texas Rangers), az NBA csapatai, mint a San Antonio Spurs vagy a Houston Rockets krioterápiás gépeket szereztek be és hozzáférhetővé teszik a terápiát a játékosaiknak.
Víz és izzadtság: fagyást okozhat
Az illetékes amerikai hatóság (FDA) nem ismeri el gyógyító módszerként a hideg levegőt használó krioterápiát és így nem is szabályozza.
A klienseknek érzékeny testrészeiken védőrétegeket kell viselniük. A hűtött levegőjű kamráknál -melyek rendszerint több személyesek- még a füleket, a szájat és az orrot is védik. A folyékony nitrogénes módszernél a fej általában nem része az "egész testes" kezelésnek sem: a kapszula, amibe belép az ember, a nyaktól lefelé fedi le.
Texasban Alix Gunn perelt be egy krioterápiát kínáló céget, azt állítva, hogy a módszer révén megfagyott a keze, s harmadfokú égési sebek keletkeztek a bőrén. (Ügyvédje szerint a kesztyűk, amiket kapott, vizesek voltak.)
Ha ilyen perek indulnak a jövőben, azoknak az lesz a fő dilemmája, hogy a kliensekkel mindig aláíratnak egy felmentő nyilatkozatot, amiben mentesítik a szolgáltatást nyújtó céget az esetleges sérülések okozásának büntetőjogi felelőssége alól.
2011-ben Justin Gatlin olimpiai bajnok amerikai futó is fagyást szenvedett lábában, mivel izzadt zoknikat viselt a krioterápia során.
Mínusz 56,6 Celsius foknál már akár 2 perc alatt is beállhat a fagyás, akár a bőrhöz közel vagy mélyebben. Mínusz 184 Celsius foknál -ami a krioterápia hőmérsékleti alsó foka- még nem végeztek kísérletet arról, mennyi idő kell a fagyáshoz. Egy szó mint száz, nem kockázatmentes az eljárás.
(Forrás: The New York Times, Wikipedia)