Ők Magyarország legvagyonosabbjai
Egy focicsapatnyi új szereplővel jelent meg A 100 leggazdagabb 2016-os kiadása. Az első továbbra is Csányi Sándor 200 milliárd forinttal. A kormányhoz közel álló üzletemberek közül Vajna András György a 16. helyre ugrott, Garancsi István és Mészáros Lőrinc pedig a 30. és a 31.
Tovább nőtt a leggazdagabb magyarok vagyona. A Napi.hu magyarországi listáján szereplők összvagyona idén megközelítette a 2800 milliárd forintot (azaz a kilencmilliárd eurót), ez 180 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbit (a múlt évi 160 milliárdos emelkedés után), miközben mindkét évben nulla közeli volt az infláció Magyarországon.
Felment az elitklubba szóló belépő ára
A friss kiadvány tanúsága szerint az elitklubba szóló „belépőjegy” értéke 6,8 milliárd forintra emelkedett, ami 800 millió forinttal haladja meg a múlt évit, illetve 1,5 milliárddal magasabb a 2014-esnél. Összevetésként érdemes megjegyezni, hogy az első, 2002-ben megjelent 100-as listára kerüléshez még elég volt 2,5 milliárdos vagyont felmutatni. Az összehasonlítást némileg árnyalja a forint árfolyamának változása. Akkoriban egy euró még csak 240-250 forintba került, vagyis a "bekerülési küszöb" 10 millió euró volt. A jelenlegi kurzuson, azaz 310 forint körüli euróárfolyamon számolva ugyanez 22 millió euróra tehető, vagyis az euróban számolt „vagyonosodási alap” is több mint kétszeresére nőtt. Az inflációval korrigálva a kezdeti limit 4,4 milliárd mai forintnak felel meg, innen nézve tehát másfélszeresére nőtt a bekerülési vagyon 15 év alatt.
Az első „náboblistát” Várszegi Gábor vezette 40 milliárd forinttal. Az ismert vállalkozó, aki tavaly még a harmadik helyen szerepelt 115 milliárd forintra becsült vagyonnal, idén már nem lesz ott a leggazdagabbak között, ugyanis az elmúlt pár évben fokozatosan elszakadt Magyarországtól és a magyar gazdaságtól. Az MTK és rövid ideig a Fradi fociklub tulajdonosaként is ismert milliárdos első lépésként a Fotexet vitte el a budapesti börzéről a luxemburgi tőzsdére, majd az általa hőn szeretett MTK-t adta el, végül magyar lakcímkártyáját és adószámát is visszaadta, hiszen ideje tekintélyes részét ma már az Egyesült Államok és Hollandia között osztja meg. Magyarországra csak ritkán látogat.
A magyar toplista élén 2010 óta Csányi Sándor áll. A bankár-agrárvállalkozó-MLSZ elnök másfél évtizeddel ezelőtti vagyonát még csak 15 milliárdra becsültük, ami tavalyig éppen tizenegyszeresére nőtt, idén pedig 200 milliárd forintra emelkedett.
A tavalyi és idei második helyezett Bige László, aki szintén nagy utat tett meg a 2002-es 20 milliárd forinttól, idén 175 milliárdra gyarapította vagyonát. A leggazdagabbak összesített vagyona idén 2781 milliárd forintra nőtt, miközben az első, a 2002-es rangsor esetében csak 632 milliárd forintot tett ki.
És mi van a befolyással?
A vagyon szerinti lista mellett idén immár harmadik alkalommal közlünk befolyásrangsort is a kiadványban. A vagyon nagysága ugyanis nem feltétlenül határozza meg a befolyás mértékét és fordítva: vannak olyan prominens személyek, akik vélhetően nem rendelkeznek milliárdokban kifejezhető vagyonnal, a magyarországi gazdasági és társadalmi életre gyakorolt befolyásuk azonban jelentős. A tavalyi élmezőny nem változott érdemben: az első helyen Orbán Viktor kormányfő, a másodikon Csányi Sándor OTP-vezér, a harmadikon pedig Lázár János kancelláriaminiszter végzett. A negyedik legbefolyásosabb Matolcsy György, az ötödik pedig Vajna András György lett. Habony Árpád két helyet rontva a hatodik, Rogán Antal egy hellyel hátracsúszva a hetedik lett ezen a listán. Garancsi István hat pozíciót erősödve a 8. legbefolyásosabb, míg a tizedik helyre Mészáros Lőrinc „futott be”.
A lista háromnegyede kicserélődött a másfél évtized alatt
Az első 100-as listán szereplők közül csak 28-an vannak jelen az idein is. A kimaradtak közül jó néhányan elhunytak: az egykori jegybankelnök Bartha Ferenc, a legendás szegedi ügyvéd, Bába István, az ipari miniszterként és szocdem vezetőként is ismert Kapolyi László, az Ibusz-vezér Kovács Gáspár, a szállítmányozásban jeleskedő Kautz István, az egyik legismertebb galériás, Nagyházi Csaba, a keceli Pintér József, az ingatlanszakmában elismert Ungár András és a legendás likőrgyáros, Zwack Péter már évek óta hiányoznak a leggazdagabbakat felsoroló listáról.
A többiek „lemorzsolódása” részben életkoruknak, részben pedig az üzleti környezet változásának tudható be. Ez utóbbiban a legnagyobb jelentősége a 2008-as pénzügyi és gazdasági válságnak volt, amely megcsapolta a leggazdagabbak vagyonát is.
Az első száz összvagyona 2008-ról 2009-re csaknem négyszázmilliárd forinttal, 1992 milliárdról 1614 milliárd forintra csökkent. A leggazdagabbak összesített vagyona idén 2781 milliárd forintra nőtt, miközben az első, a 2002-es rangsor esetében csak 632 milliárd forintot tett ki.
Demján a dollármilliárdos
A 100 leggazdagabb másfél évtizedes történetében az abszolút csúcsot továbbra is Demján Sándor tartja. Az üzletember vagyona ugyanis már 2008-ban elérte a 300 milliárd forintot, ami akkori árfolyamon 1,2 milliárd eurónak, illetve 1,7 milliárd dollárnak felelt meg. Mivel a válság által legjobban sújtott ingatlanszakmában tevékenykedik, az első magyar dollármilliárdos vagyonát alaposan megtépázta a pénzügyi krízis: 2009-ben a felére, 140 milliárd forintra csökkent, majd a mélypontot 2013-ban 90 milliárddal érte el. Azóta azonban ismét nő, így van ez 2016-ban is.
