3D-nyomtatókkal gyártanának emberi bőrt
Ha beválnak a szakemberek számításai, 5 éven belül emberi bőrszövetet lehet előállítani korunk divatos printereivel. A L'Oreal és a Procter & Gamble legalábbis ezt tűzte ki célnak.
A "harmadik ipari forradalom" letéteményeseiként, a termékek személyre szabását új szintre emelő varázseszközökként harangozták be őket. Ám a 3D-printerek a jövőben többet tudhatnak, mint eddig. Egyelőre leginkább ékszereket, cipőket, játékfigurákat készítettek a segítségükkel.
A legambíciózusabb projekt eddig arra vállalkozott, hogy egyszerű lakóépületeket húzzon fel 3D-nyomtatókkal.
A 3D-ipar legmesszebbre mutató kísérleti irányzata mégis az úgynevezett "bionyomtatás", mely becslések szerint egymilliárd dolláros éves forgalmat generáló biznisszé nőhet 2025-re.
A legoptimistább vélemények szerint a benső szervek nyomtatóval való előállítása is rutineljárás lesz egy nap, de egyelőre a mértéktartó biomérnökök a bőrszövet mechanikus kidolgozásával vannak elfoglalva. Ez is éppen elég bonyolult feladat.
Hogyan lehet emberi bőrt kreálni géppel?
Ez nem klónozás. Az alapanyag maga emberi sejt, csak éppen az elosztását printer végzi. Ez végső soron annyira nem idegenszerű, légből kapott ötlet, hiszen a laboratóriumokban is gépek pakolnak, raknak, egyesítenek sejteket.
A L'Oreal az Organovo amerikai biotech céggel fogott össze az innováció létrehozásához. A francia kozmetikai konszern csak 2013-ban egymilliárd dollárt költött ez irányú kísérleteire. De a cég szerint bő 5 évbe telhet, mire a "termék" kereskedelmi forgalomba kerülhet és kozmetikai cégek használhatják tesztfelületként. Vagyis nem arról van szó, hogy a mesterségesen előállított bőrt emberekbe ültetnék be. Egészségügyi alkalmazás helyett tehát a szépészeti, szépségipari használat a cél.
A L'Oreal meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott a kísérletekről, hangsúlyozva, hogy "korai fázisban" tart a fejlesztés és bizony még áttörést kell elérni bizonyos kérdésekben, hogy a 3D-s bőrnyomtatás valósággá válhasson. Ezért nem adták meg a várható dátumot sem, amikor jóslataik szerint siker koronázza a projektet.A CNN értesülései szerint a Proctor & Gamble is meg akarja vetni lábait az új bizniszben és 2015-ben pályázatot hirdetett tudósoknak: ösztöndíjakat osztanak szét azon kutatók között, akiknek ígéretes ötleteik vannak arra, hogyan fejleszthető a bionyomtatás tudománya.
A L'Oreal tulajdonképpen évtizedek óta gyárt bőrt laboratóriumi körülmények között pigmensejtek kezelésével és a szövetek öregítésével. Miért? Mert az Európai Unióban szigorúak az előírások az állatkísérletekre vonatkozóan, s hogy ezeket a tiltásokat megkerülje, a cég mesterségesen előállított bőrön teszteli termékeit.
Lassú és bonyolult
A L'Oreal jelenleg a plasztikai műtétekből megmaradt "anyagból" dolgozik -ezeket a szöveteket maguk a műtétek alanyai ajánlják fel a cégnek-, és évente mintegy 100 000 darab félnégyzetcentiméteres adagot "gyárt", összesen kilencféle bőrtípust (különböző etnikumok és korosztályok bőrét).Csakhogy a "bőrgyártás" lassú és bonyolult folyamat. A 3D-printerek ezt gyorsítaná fel és "keményebb prototípusok" megalkotását tenné lehetővé. (Ez vélhetően azt jelenti, hogy vastagabb rétegek gyártanának.)
A bőr vékony és elviekben viszonylag könnyű nyomtatással előállítani. Egy injekciós tű adagolja a sejteket a nyomtatóban és a mérnök szabja meg a vastagságot. A gép különféle bőrtípusokat tudna rekreálni, például férfibőrt vagy érzékeny bőrt.
A szövetek mesterséges módon, nyomtatással történő előállításában az észak-karolinai Wake Forest Institute for Regenerative Medicine vívott ki úttörő pozíciót. Az intézet 5 centiméteres csipeken hidrogén-alapú alapzatra helyezi a sejteket, melyeket vérpótló készítménnyel köt össze, hogy ne haljanak el.
A L'Oreallal szövetkező Organovo némileg más metódust használ, mert a 3D-printelésnél nincs szükség fix alapzatra. Az Organovo 2014-ben állt elő az első 3D-printelt májszövettel, de szakemberek kételyeiket fejezték ki a bejelentéssel kapcsolatban, mondván nem biztos, hogy a létrehozott szövet valóban követi a májszövet szerkezeti felépítését.
(A CNNMoney és a BBC cikkei alapján.)
