Mobiltelefon-hullámok: ártalmas lehet az elektroszmog

Kriston László   •   2016. április 12. kedd 09:00

A telekommunikáció fénykorában nagyságrendekkel intenzívebb elektromos sugárzásban élünk, mint amire evolúciós léptékben a szervezetünk fel lenne készülve. A veszélyeket elemző "An Invisible Threat" című filmet a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.

Már a hidegháborúban is hadviselési eszközök voltak a mikrohullámok. A pletykák szerint a szovjetek 1953 óta bombázták a moszkvai amerikai nagykövetséget 2,5 és 4 Gigahertzes hullámokkal. 

Annyi bizonyos, 1976-ban az amerikai Külügyminisztérium vizsgálatot indított a követségi munkatársak és családjaik egészségi állapotáról és műszerekkel be is mérték a sugárzás pontos értékét, melyet egy közeli szovjet épületről irányítottak a követségre.

A vizsgálat nem állapította meg, hogy a követségi alkalmazottak és családtagjaik körében a tőlük függetlenül kontrolcsoporthoz képest több lenne a haláleset. De tény, hogy az alkalmazottak gyerekeinél előfordult a leukémia, a feleségek pedig mellrákot kaptak. A követségi titkár 1968-ban meghalt. 

Agyba-főbe

Barrie Trower, a brit Királyi Haditengerészet és a brit hadi hírszerzés azt állítja a filmben, hogy a 60-as években a haditengerészet kísérletezett mikrohullámú hadviseléssel, mely a "pulzusfrekvenciák váltakozásán" alapult. Trower szerint veszélyes, hogy mindenütt -szó szerint- agyba-főbe wifizzük az internetet. 

Azzal, hogy az illetékes egészségvédelmi hatóságok nem tanulmányozzák a kommunikációs eszközök által kibocsátott hullámok egészségre gyakorolt hatását, és nem jutnak el az állásfoglalásig, esetleg a törvényi szabályozásig, ez nem más, mint a "jövő generáció DNS-ének beáldozása a profitráta érdekében." 

Trowernek annak idején megmondták, hogy ha beszélnie  kell nyilvánosan a mikrohullám hatásáról, csak annyit mondhat, hogy hőhatást fejt ki, több egészségi ártalmat nem ismerhet el.

Szerinte a méhek is érintve vannak - ha ez igaz, amivel a tápláléklánc is veszélybe került. Köztudott, hogy a méhpopuláció vészes pusztulás jelei mutatkoznak úgy Európában, mint az Egyesült Államokban is. A rovarirtó szerek túlzott használata mellett az is felvetődött már lehetséges magyarázatként az elmúlt években, vagyis hogy a mobilcégek jeltovábbító tornyainak jelei szédítik meg a méheket, amelyek talán elvesztik tájékozódóképességüket és nem találnak vissza a kaptárba.

Új hullám

A 80-as években még a lakosság 10 %-a szenvedett úgynevezett elektro-érzékenységtől vagy elektro-allergiától. 

Ole Johansson, a svéd Karolinska Institute kutatója szerint könnyen előfordulhat, hogy 5-10 év múlva már a társadalom fele(!) esik ebbe a kategóriába. Már a '70-es években megfigyelte, hogy amikor a személyi számítógépek megjelentek egyes iskolai tantermekben, az ifjúság körében nőtt az elektromos túlérzékenység. Ma már a nap 24 órájában, szünet nélkül élünk a szenzorok, mobilkommunikációs adótornyok és egyéb hálózatok által ömlesztett jelek áradatában.

Johansson szerint rendkívül ártalmas, hogy a férfiak az elülső farmerzsebükbe rakják mobiltelefonjukat. Szerinte ez kedvezőtlenül hat a spermiumok termelődésére.

Az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO) égisze alá tartozó rákkutatási intézet, az IARC (International Agency for Research on Cancer) odáig jutott 2011 május 31-i jelentésében, hogy a telekommunikációs hálózatok hullámai "potenciálisan rákkeltőek". Ennek következményeként a francia kormány 2015-ben az óvodákban betiltotta a wifi-használatot. (Bár azt aligha akadályozhatják meg, hogy a szomszédos épületekből ne sugározzonak át a wifi-jelet szóró eszközök.)

Lennart Hardell svéd onkológus az INTERPHONE-nal közös vizsgálatában azt állította, a mobiltelefonok használata növeli az agydaganat esélyét. A 2004 és 2008 között végzett "Cefalo" vizsgálat a 7-19 éves fiataloknál állapította meg, hogy 2,8 évnyi mobilhasználat után megduplázódik az agydaganat esélye.

A film képsoraiból ismerjük fel -mert a kép erősebben tudatosít, mint a száraz adatok-, mennyire nélkülözhetetlen eszköze életünknek a mobiltelefon és a vele járó sugárzás: már a 4-5 évesek is hozzáértően bűvészkednek az érintőképernyős okostelefonokkal és bizony a farmerzsebben is órák hosszat lapul a "teló" nap mint nap.

A polgári aktivizmus egyik új területe lett a mobiltelefon állomások felállítása elleni tiltakozás, gyakran peres úton. Ezeket a jeltovábbító tornyokat ugyanis gyakran magas lakóépületek tetejére szerelik fel. A film is bemutat ilyen szószólókat. Egy spanyol perben a bíró a javukra ítélkezett: megkapták a jogot, hogy visszautasítsák az állomás felszerelését a házuk tetejére.