Borusan látják az európai jövőt a magyarok
A magyarok 69%-a érzi magát az Európai Unió polgárának, 55% gondolja, hogy tudja, milyen jogai vannak európai polgárként. A magyar polgárok erősebben érzik magukat európai polgároknak, mint a többi európai ország polgárai.
Az EU lehetséges tervei, fejlődési irányai közül a magyarok számára az uniós polgárok szabad mozgása (77%), és a közös energiapolitika (69%) a két legértékesebb, ezeket a közös biztonság- és védelempolitika, a közös külpolitika, a digitális egységes piac, a közös migrációs politika, valamint az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás követi egymáshoz nagyon hasonló súllyal (65-55% említette) - derül ki a legfrissebb Eurobarometer-felmérés Magyarországra vonatkozó jelentéséből.
Az EU további bővítése és az euró egységes bevezetése a két leginkább megosztó politikai cél a hazai közvélemény szerint, közel annyian ellenzik mint amennyien támogatják.
A migrációs válság a legfontosabb probléma
Az európai polgárok a terrorizmusnál (25%), a gazdasági válságnál (21%) és a munkanélküliségnél (17%) is fontosabb problémának tartják a migrációt (58%) minden országban. Fontos megjegyezni, hogy a migrációval kapcsolatosan felmerülő kérdések összeurópai kérdések, nem azokra az országokra korlátozódnak, ahol személyesen is megtapasztalják az emberek a migránsok okozta kihívásokat. Míg az EU-országokban átlagosan 38-ról 58%-ra emelkedett azok száma, akik szerint a migráció a két legfontosabb probléma egyike, addig ugyanez Magyarországon 43%-ról, 68%-ra nőtt.
Az EU-tagállamok közös energiapolitikáját a magyarok többsége, kétharmada támogatja, egynegyede viszont kifejezetten ellenzi. A fél évvel ezelőtti eredményhez képest ugyan ez csökkenés (75-ről 69%-ra), de a tagállamok zömében ugyanez a tendencia érvényesült az elmúlt hat hónapban. Az európai energiaunió lehetséges célkitűzései között a legtöbbek szerint a megújuló energia fejlesztésének kellene elsőbbséget élveznie (44%). A méltányos energiaárak biztosítását a fogyasztók számára és a környezet védelmét a válaszadók harmada nevezte meg, mint lehetséges célt.
Az energiafogyasztás csökkentését minden negyedik magyar említette, míg az energiaellátás folyamatossága is kívánatos cél 23%-uk szerint.
Kevés az optimizmus a jövővel kapcsolatban
A magyarok személyes körülményeikhez és a magyar viszonyokhoz képest az európai gazdaságot és az élet minőségét az EU-ban ugyan még mindig lényegesen kedvezőbbnek ítélik, ugyanakkor az utóbbi hat hónapban negatívabb lett a véleményük (69% helyett 59% tartja jónak az életminőséget az EU-ban; 62% helyett 53% az európai gazdaságot).
Ahogy az EU 28 tagállamában, Magyarországon is a legtöbb válaszadóra a dolgok állandóságába vetett hit a jellemző, a vizsgált életterületek mindegyikén a válaszadók fele–kétharmada nem vár változást a következő egy évben. Kifejezetten pozitív várakozásai („a dolgok jobbak lesznek”) csak egy kisebbségnek vannak (kb. minden ötödik válaszadónak), míg a dolgok rosszabbra fordulását a legtöbben – akár hazai, akár európai szinten – a gazdasági életben, továbbá az életminőség és a foglalkoztatottság alakulásában várják.
Kifejezetten leegyszerűsítve a kérdést, hogy „jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok itthon és az EU-ban”, a magyar válaszadók az EU-val kapcsolatban kritikusabb véleményt fogalmaztak meg, mint fél évvel korábban: bár még mindig magas a semleges állásponton lévők aránya (32%), de a legtöbben rossz irányú változásokat várnak. A fél évvel ezelőttihez képest ez nagyon jelentős negatív irányú változás Magyarországon: 41%-ról 25%-ra csökkent a „jó irányba haladnak a dolgok” véleményt képviselők aránya, míg 19%-ról 38%-ra nőtt a negatív irányú változásokat várók aránya.
