"A nemtudás a lehetőségek tárháza"
Ahhoz, hogy az emberek kibontakoztathassák a bennük lévő lehetőségeket, döntési szabadságra és autonómiára van szükségük.
„A marsallbot mindenki zsebében ott lapul, vagyis mindenki irányíthatja, optimálisan alakíthatja és eredményessé teheti a saját munkáját. A külső változásokra érdemes saját munkánk változtatásával mindnyájunknak reagálnunk, eközben pedig magunk is felelős vezetővé válunk. Ha pedig már mindenki vezető, akkor az elsőszámú vezető részéről hiú ábránd, hogy továbbra is ő irányítja a változást. Tudomásul kell vennünk, hogy a világ változékony és sérülékeny, így a vezető elsődleges dolga az, hogy segítsen a szervezetnek ezzel együtt élni. A negatív változásokra való reagálás nem könnyű, a sikeres szervezetek megtanulják, hogyan fordítsák mindezt a javukra”– mondja Mee-Yan Cheung vezető angol HR szakember. Az ő irányításával újította meg jövőképét és küldetését a BBC, 17 000 munkavállaló bevonásával, jelenleg pedig a szingapúri városállam közszolgáltatási rendszerének átalakítását vezeti.
Szerinte ma, az állandó változások közepette a vezetők szerepe átértékelődik: ezentúl nem a jövőt kell kitalálniuk, hanem a szervezet fittségét, rugalmasságát és tanulási képességét kell biztosítaniuk. Egy szervezetnek úgy van esélye a túlélésre, ha apró egységekre bontja önmagát, és a szervezet minden tagjának lehetőséget nyújt a változtatásra. A vezető felelőssége, hogy teret adjon, és önszerveződésre inspirálja a munkatársakat. Többnyire mindenkinek rendelkezésére áll a szervezeten belül a változtatáshoz szükséges információ és tudás, de ahhoz, hogy az emberek kibontakoztathassák a bennük lévő lehetőségeket, döntési szabadságra és autonómiára van szükségük.
Gyermeki kíváncsiság felnőtteknek
Szintén a bizonytalanság kezelésének művészetét helyezi középpontba Steven d’Souza, a Financial Times listáján első helyen jegyzett európai üzleti iskola, a madridi székhelyű IE tanára, a London School of Economics és a London Business School vendégelőadója. Azt mondja: emlékezzünk vissza, gyerekkorunkban milyen izgatottan vártuk a karácsonyt. Nem féltünk a bizonytalanságtól, sőt, boldog izgalommal vártuk az ismeretlent. Ezt a gyermeki kíváncsiságot és pozitív nyitottságot érdemes ma is felébresztenünk magunkban.
„A kutatók, a felfedezők, a tudósok izgatottak attól, hogy sok mindent nem tudnak. Miért ne működhetnének a vezetők is ugyanígy?” – teszi fel a kérdést Steven d’Souza. Szerinte a nemtudás a lehetőségek tárháza. Ha kiürítjük gondolatokkal túlterhelt elménket, és félretesszük eddig megszerzett tudásunkat, képesek leszünk azokat a dolgokat meglátni, amelyek mellett a hétköznapokban elmegyünk.
"Sokszor megrettenünk attól, hogy eljutottunk tudásunk határára, és bizonytalanná válunk. Ezt a bizonytalanságot érdemes lehetőséggé alakítanunk” - mondja a szakember, aki coach-ként és szervezetfejlesztési tanácsadóként dolgozik a világ számos pontján.
A megtorpanás oka
Az állandóan változó, bonyolult körülmények miatt számos szervezet megtorpan fejlődésében. Az ismeretlentől való félelem lassítja a gondolkodást és a döntéshozatalt. Ilyenkor az eddigi tudásunk alapján nem fogjuk kitalálni, mit is kellene csinálnunk. Mindaz, amit már megéltünk és tudunk, kevés a válaszhoz. Ezért olyan környezetet kell létrehoznunk a szervezetben, amely segít az ott dolgozóknak kilépni a paradigmáikból, fel merik tárni az ismeretlent, új megoldásokat keresnek.
A tudomány és a művészet arra épül, hogy az alkotók elhagyják a jól ismert terepet, új utakra lépnek, kockáztatnak, kísérleteznek, elrugaszkodnak, felfedeznek. Vezetőként is érdemes vállalnunk az ismeretlenbe történő nagy ugrást.
"A kíváncsiság és a kreativitás élménye mindig is öröm marad, és a szervezet túlélését biztosíthatja” – mondja Steven d’Souza.
