2024. április 28. vasárnap
Valéria és Nimród napja

Segítség! Rajtunk keresztül támadnak a csalók

Nem a technikát, hanem minket, felhasználókat céloznak a kíberbűnözők.  Ma már az ilyen típusú bűnözés a leghatékonyabb módszer az IT-rendszerek kompromittálására - derül ki egy friss felmérésből.

A social engineering lényege, hogy a hackerek különböző módszerekkel a felhasználótól olyan információkat – jellemzően jelszavak, regisztrációs-bejelentkezési adatok – csalnak ki, illetve szereznek hozzáférést az információtechnológiai rendszerekhez, amelyek mentén képesek lesznek a technika direkt támadása nélkül eljutni a kívánt adatokhoz, azokat megszerezni, illetve módosítani.

 

Vigyázz! Jön a cukros bácsi5903.jpg

Habár sok nagyvállalati biztonsági szakértő és vezető számára evidenciának tűnik, hogy a munkatársak védik a vállalati rendszerek jelszavait, ez meglehetősen csalóka biztonságérzetet kelt. „Az egyik információtechnológiai biztonsággal foglalkozó vállalat csokoládét kínált fel egy elismert pénzügyi negyedben dolgozóknak a céges informatikai rendszerbe való belépési jelszavukért cserébe. Szinte hihetetlen, de a megkérdezettek 70 százaléka kiadta a céges jelszavát egy szelet érdességért” – hívja fel a figyelmet a social engineering sikerességére Lengyel Csaba, a Hunguard Kft. szakmai igazgatója. Szerinte sokan úgy gondolják, hogy csak a jelszó kevés ahhoz, hogy feltörjék felhasználói fiókjukat, azt azonban senki nem tudhatja, hogy a támadó milyen információk és adatok birtokába jutott korábban.

 

A social engineer technikával próbálkozó hackerek célja a lehető legtávolabb maradni az IT-rendszerektől, nem a technikát, hanem az információkhoz és adatbázisokhoz hozzáférő munkavállalót célozza meg. A célszemélyek gyakran olyan alkalmazottak, akik nem feltétlenül ismerik az információk értékét; például külsős munkatársak, gyártók, beszállítók, kiszolgáló területeken dolgozó munkatársak. „Ez esetben a probléma igazi forrása az, hogy a támadónak kezdetben elég egy alacsony szintű hozzáférés, amivel később bővíteni tudja saját felhasználói jogait, ami pedig még fontosabb, hogy akár hónapokon keresztül lophat vagy változtathat meg adatokat” – mutat rá Lengyel Csaba.

 

A titok nyitja a jelszó5904.jpg

A Hunguard Kft. munkatársának szakmai tapasztalata szerint a vállalati információk megszerzésének egy másik módja az alkalmazottak nem megfelelő jelszó-választási szokásainak kihasználásából ered. Jellemzően mindössze a felhasználók negyede használ valamilyen, a legbiztonságosabbnak számító, különleges karaktereket is tartalmazó jelszavakat. Egy csak számokból álló jelszó feltöréséhez, egy gyakorlott hackernek alig öt percre van szüksége, a csak betűkből álló jelszavak 5-6 nap alatt megfejthetőek, a betűk és számok kombinációjából álló jelszó kitalálása viszont már hónapokba telhet. A legjobb megoldás, ha számokat, kis- és nagybetűket, valamint speciális karaktereket is tartalmaz a jelszó; ugyanis ezek feltörési ideje akár száz években is mérhető.

 

Nem csak a kiadott jelszó, de a lezáratlan számítógépek is kockázatot rejtenek: nagy szervezetek esetében meglepően sikeres módszer az úgynevezett „piggybacking” technika, ahol a hackerek magukat munkatársnak, esetleg karbantartónak vagy takarítónak kiadva jutnak be a vállalat irodáiba. „Ez is egyfajta social engineering. A helyszínen már ellenőrzés nélkül, szabadon hozzáférhetnek a magukra hagyott, nem lezárt terminálokhoz, laptopokhoz. Ilyenkor a legnagyobb károkat nem a gépek és adathordozók ellopása okozza, hanem az azokon tárolt adatok és információk eltulajdonítása, megváltoztatása.” – teszi hozzá a szakmai igazgató.

 

Fontos, hogy a vállalatok tisztában legyenek azokkal a technikákkal, amelyekkel elkerülhetik, hogy a social engineering áldozataivá váljanak. Amíg a kifejezetten a technikát célzó kibertámadások ellen a biztonságot nyújtó eszközök, programok, valamint ezek megfelelő beállításával védekezni lehet, a felhasználót célzó támadásokat csak maguk a felhasználók tudják sikertelenné tenni. „Ehhez fontos a munkatársak edukálása, megismertetése a veszélyforrásokkal, a megfelelő belső eljárásrendek és szabályzatok megalkotása és betarttatása. A kockázatokat csak így lehet a minimálisra csökkenteni” – hangsúlyozza Lengyel Csaba.

 

10 digitális önvédelmi szabály, amely képes megvédeni minket

Végiggondoltad már, mi minden adatot adsz meg magadról rendszeresen az interneten? Képeket teszünk közzé, lakcímet, mobilszámot, bankszámlaszámot adunk meg, mindezeknek komoly következményei lehetnek a lopásoktól kezdve a magánélet szentségének megsértéséig. A teljes cikk itt olvasható.