Magyar fejlesztésű szenzorral nőhet a sikeres műtétek száma
Újfajta sebészeti robothoz készítenek érzékelőket nemzetközi együttműködésben hazai kutatók. A rendkívül kisméretű eszközök lehetővé teszik, hogy hagyományos operáció helyett a beavatkozást endoszkópiával végezzék új területeken is.
A kórházi lábadozási idő a negyedére, az otthoni akár a hatodára csökkenthető, a műtéti szövődmények kockázata pedig minimálisra szorítható vissza laparoszkópiás (endoszkópiás) sebészeti beavatkozással. Az eljárás során a testnyílásokon keresztül vagy a bőrön csupán apró vágást ejtve végzik el a műtétet.
Az elmúlt években a kardiológiában jelentős fejlődés történt, ennek keretében ezen a területen is egyre nagyobb teret hódítanak az érpályán keresztül végezhető minimálisan invazív katéteres vagy laparoszkópiás beavatkozások.
Hightech műtétek a jövőben
A beavatkozások sikeressége nagymértékben növelhető olyan integrált áramköri és mikro-elektromechanikai komponensek alkalmazásával, amelyek extrém kis méretben integrálják az érzékelő, jelfeldolgozó és csatlakozó funkciókat, és ezáltal folytonos információt nyújtanak a beavatkozást végző sebészek számára a műtéti területről.
A magyar fejlesztés túlmutatva a terület jelenlegi technológiai színvonalán új lehetőségeket nyithat meg az orvosok számára az új, innovatív, kompakt érzékelési, követési és vezérlési funkciók fejlesztése révén. A fejlesztés azért különösen fontos, mert a nemzetközi halálozási mutatók között az első helyen szerepelnek a szív- és érrendszeri megbetegedések (cardiovascular diseases - CVD), ami Európában átlagosan 4 millió halálesetet jelent évente (az összhalálozás 47%-a). A CVD száma jelentősen nő a populáció öregedésével, ez pedig jelentős terhet ró a betegre és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt.
Az „INCITE - Intelligens katéterek fejlett rendszerekben, műtéti beavatkozásokhoz“ projekt olyan új generációs műtéti rendszerek fejlesztését szolgálja, amelyek képesek felgyorsítani a paradigmaváltást a drága és bonyolult műtéti beavatkozások irányából a költséghatékony, betegbarát minimálisan invazív beavatkozások (MIS) felé. Mindamellett hozzájárul olyan új műtéti eljárások kidolgozásához is, amelyek javítják a betegek túlélési arányait és az elérhető posztoperatív életminőséget.
Mesterséges tapintással
A vezető elektronikai, robotikai ipari, fejlesztési és orvostechnikai ipari gyártók és klinikai alkalmazók részvételével zajló projekt hazai partnerei olyan demonstrációs műtéti rendszerek elemezését, építését és tesztelését tervezik, amelyek új funkciókat is képesek bevezetni a műtéti gyakorlatba. A fejlesztés komoly lépést jelent a minimálisan invazív műtéti technológiákban és azok elterjesztésében, és az európai, sőt akár világméretű piaci vezető szerep elérését is elősegítheti a partnerek számára.
A katéterek és műtéti robotok vezérelte komplex műtéti eljárások pontos vezérlést és ellenőrzést igényelnek. A beavatkozás biztonságosságát és pontosságát szem előtt tartva, a sebésznek folytonos és mindenre kiterjedő multi-modális információra van szüksége a műtéti terület szerkezetéről, funkcionalitásáról és anatómiájáról. Most az a nagy kihívást jelentő feladat jutott a magyar partnereknek, hogy mikroszkopikus méretű erőmérő szenzorokat kialakítva és beszerelve az FRK által fejlesztett MIS műtéti robot (RobInHeart) laparoszkópiás eszközébe megoldják a mesterséges „tapintás” érzékelés funkció integrálását a robot vezérlő- és visszajelző rendszerébe.
Magyar kutatónőről kapta a nevét egy új baktériumA közelmúltban újabb anaerob, oxigént nem igénylő baktériumot izoláltak holland kutatók. A különböző kórképekből azonosított, eddig ismeretlen fajt Nagy Erzsébet szegedi mikrobiológus után Anaerococcus nagyae-nak nevezték el a kutatónő munkájának elismeréseként. A professzor asszony a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársa. Bővebben itt. |
