12 tény az élelmezés helyzetéről
A világ országai tavaly megállapodtak a következő 15 év fenntartható fejlődési menetrendjében, ahol kiemelt helyen szerepel az a törekvés, hogy 2030-ra teljes mértékben felszámoljuk az éhezést.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) összegyűjtött 12 érdekes és olykor meglepő tényt az élelmezés helyzetéről, hogy tisztában legyünk azzal, hol állunk jelenleg ebben a folyamatban.
1. A mezőgazdaság és természeti kincseink biztosítják a megélhetés alapját világszerte a szegénységben élők 75%-nak.
2. A globálisan megtermelt élelmiszer 80%-a családi gazdálkodásokból származik, ezért az ő támogatásuk különösen fontos.
3. Az éhező emberek száma 800 millió alá csökkent, de még így is majdnem minden kilencedik ember számára a Földön problémát jelent a napi betevő előteremtése.
4. A fejlődő világban alig 13% az alultápláltak aránya, ez a szám 25 éve még közel a duplája volt.
5. Az országok többsége (73 a 129-ből) teljesítette az éhezés csökkentését előirányzó Millenniumi Fejlesztési Célt.
6. Mindezek azt jelentik, hogy 1990 óta, ami bázisévnek lett kijelölve a 2000-ben elfogadott céloknál, 216 millió ember került ki az éhezők köréből.
7. A FAO előrejelzése szerint az élelmiszer-termelést 2030-ra 60%-kal kell növelni, hogy képesek legyünk ellátni az egyre növekvő népességet.
8. Mindeközben, évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolunk el, ez egyes országokban a megtermelt élelmiszer harmadát jelenti.
9. Az élelmiszer-pazarlás globális költségét 2,6 trillió dollárra becsülik, ebből 700 milliárdot tesz ki a környezeti és 900 milliárdot a társadalmat terhelő kiadások számlája.
10. Hatékonyabb vízhasználat, kevesebb rovarirtó használata és a talajminőség javítása révén akár 79 %-kal is növelhetők lennének a termésátlagok.
11. A mezőgazdaság évente 10 milliárd tonna üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, ennek 40%-át az állattenyésztés, pontosabban a haszonállatok emésztése révén.
12. A fejlődő országokban az aszály okozta károk 80%-a a mezőgazdaságot sújtja, főleg az állattenyésztést és növénytermelést.
Lemaradtak a magyarokEgy tavalyi, Európai Unióra kiterjedő felmérés alapján a magyar válaszadók majdnem fele azt gondolja, hogy a vállalatok és az ipar felelős az éghajlatváltozás kezeléséért. Részben ebből kiindulva, részben pedig arra alapozva, hogy a vállalatok a társadalom és a gazdaság széles rétegeit képesek elérni és befolyásolni, a WWF Magyarország a DENKSATT Hungary Kft. közreműködésével megvizsgálta az 50 legnagyobb hazai vállalat, illetve az 5 legnagyobb biztosító és 5 legnagyobb bank éghajlatváltozással kapcsolatos elköteleződését és vállalásait. Itthon hiánycikk a felelős vállalat? |
