2024. április 28. vasárnap
Valéria és Nimród napja

Sokan kapnak bónuszt, de nem mindegy, hogy milyen formában

A férfiak és fiatalabbak nagyobb eséllyel kapnak valamilyen jutalmat vagy bónuszt munkáltatójuktól, de ezek is szinte mindig a magas teljesítményhez köthetők. Legtöbben Erzsébet-utalványt kapnak - derül ki egy friss kutatásból.

A kutatás eredményeit vizsgálva szembetűnő, hogy a válaszadók 51%-a kap valamilyen bónuszt vagy juttatást munkahelyén. Nem egészen minden ötödik válaszadó esetenként, és minden tizedik fixen, évente kap prémiumot – mutat rá a Profession.hu 4814 válaszadó bevonásával készült kutatása.

 

Extrapénz nemek szerint5332.jpg

Azok között, akiket az év végén a teljesítményükért jutalmaznak a férfiak vannak többségben, közülük 57% , a nők között viszont csak 49% vihet haza extrapénzt. A kor előrehaladtával is csökken az esélye, hogy örüljünk az év végén: az átlagos 53%-kal szemben az 50-59 év közötti korosztálynak csak 37%-a kap jutalmat.

 

Az év közben elérhető munkahelyi juttatások közül a válaszadók több mint fele (51%) kap étkezési Erzsébet-utalványt, míg több mint egy harmaduk (36%) SZÉP kártyát kap munkaadójától. A munkába járást érintő költség kiegészítésben is ugyanennyien részesülnek, míg minden ötödik válaszadó helyi bérletet, illetve önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulást kap rendszeresen.

 

Amennyiben lehetőségük lenne bármilyen elérhető juttatási típust választani, legtöbben (53%) a SZÉP kártyát és az Erzsébet-utalványt (51%) választanák, de népszerű a munkába járásra vonatkozó költség-kiegészítés (40%) is.

 

Többek örülnének életbiztosításnak

5328.jpgA vágyakat a valósághoz, azaz a jelenleg kapott juttatásokhoz viszonyítva kiderül, hogy teljes életbiztosítást a jelenleg ebben részesülő válaszadók nyolcszorosa szeretne kapni munkahelyén (a válaszadók 22%-a ), míg bölcsődei szolgáltatásra, illetve iskolarendszerű képzésre mintegy hatszoros igény lenne (a válaszadók 5, illetve 15%-a igényelne ilyen támogatást).

 

A kutatás eredményei szerint népszerű még az üdültetés, a lakáscélú támogatás és az önkéntes nyugdíjpénztár is. Idén, mivel nem változtak a béren kívüli juttatás feltételei, érdemes a munkáltatóknak is elgondolkodniuk azon, hogy hogyan tudnák hatékonyabbá - a munkavállalók elégedettségét inkább növelővé - alakítani juttatási kínálatukat. 

 

Csökken az adó, nő az adható összeg

2016-ban az SZJA 1%-os csökkentésének és a változatlan adóalapnak köszönhetően a kedvezményes adókulcs 34,51%-ra, a normál adózású juttatások után fizetendő közteher pedig 49,98%-ra csökken - olvasható a Multi-Pay Cafeteria honlapján. Ráadásul emelkedik a havonta feltölthető összeg is egyes, a minimálbérhez kötött juttatások esetében.

 

2016. január 1-től a minimálbér bruttó 111 000 forintra nőtt, ami többek között érinti a kedvezményes adózású iskolakezdési támogatást, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagdíj-kiegészítést. 34,51%-os adózással ugyan továbbra is összesen legfeljebb 200 000 forint adható, a cafeteriaszolgáltató szerint érdemes megfontolni a minimálbér-emeléséből származó magasabb keretösszegek kihasználását még akkor is, ha túllépjük a plafonösszeget. Ugyanis még a magasabb, 49,98%-os közteherrel is több marad a dolgozó zsebében, mintha a munkáltató ugyanakkora bruttó összegből bért fizetne.

 

5322.jpg5323.jpg

 

Cafeteriaszámtan5333.jpg

Ha utánaszámolunk, kiderül, a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt megéri, ha például az idei béremelésre szánt összegről a felek cafeteriában állapodnak meg. Nettó 30 ezer forintos béremelés a cégnek 57 970 forintjába kerül, ha bérként fizeti. Ezzel szemben, ha adómentes juttatásokban adja, mindössze 30 ezer forintba, a kedvezményes adózású elemekben biztosítva 40 353 forintba, míg a legmagasabb adókulcsú egyes meghatározott juttatásokban is csak 44 994 forintba kerül.  –  Annak sincs semmi akadálya, hogy a cafeteriában történő béremelést a munkaszerződés részévé tegyük. A törvényes keretet meghaladó műszakpótlékot, vagy a 13. havi fizetést is felajánlhatjuk a dolgozóinknak pénzben vagy juttatásokban. Egyre több vállalat alkalmazza a jelenléti pénzt, amit szintén lehet cafeteriában kezelni, ahogyan a mozgóbért is, amennyiben az például az áruház és nem az egyén teljesítményéhez kötődik – hívja fel a figyelmet a lehetőségekre Kardos György cafeteriaszakértő.