Az ország és mi – mérlegen a 2015-ös év
Személyes életüknek, közvetlen környezetüknek 2015-ös eseményeit inkább pozitívan minősítik a magyarok, az ország tavalyi történéseit azonban többségük negatívan ítéli meg - mutat rá egy friss felmérés.
Az évzáró felmérés egyik érdekessége, hogy a korábbi években megszokottnál kevesebben panaszkodtak az egzisztenciális helyzetükre, a mindennapi megélhetés nehézségeire: a lakosság egyik fele jónak (50%), a másik fele (48%) rossznak minősítette anyagi pozícióját.
Tágul az olló
Ugyanakkor az eddigieknél nagyobb szakadék mutatkozik az egyes társadalmi rétegek szubjektív helyzetértékelése között az Ipsos és a ZRI Závecz Research kutatócégek közös felmérésének eredményei alapján. A decemberben készült, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével végzett vizsgálat szerint a vezető beosztásban dolgozók kilenctizede, a szellemi tevékenységet végzők nyolctizede sikeres pénzügyi évről számolt be, a diplomások és a 30 év alattiak bő kétharmada utalt anyagi boldogulására.
Ezzel szemben a legfeljebb alapfokú végzettségűeknek, az ötvenes korosztálynak és a nyugdíjasoknak csupán háromtizede, a munkanélkülieknek mindössze 12%-a számolt be kedvező egzisztenciális változásokról. Az anyagi státusz regionális, településtípus szerinti sajátosságokat is mutat: a nyugat-dunántúliak, a fővárosiak, pest megyeiek körében az elégedettek vannak többen (60-65% körüli arányban), a dél-alföldiek és a dél dunántúliak viszont sikertelen pénzügyi évként tekintenek vissza 2015-re (58 illetve 68%-uk).
A legfontosabb megállapítások
A válaszadók kétharmada elégedett volt a magánéletével, ugyanennyien nyilatkoztak pozitívan az egészségi állapotukról.
A dolgozók héttizede összességében kedvező tapasztalatokkal lett gazdagabb a munkahelyén.
Az anyagi helyzetére, a pénzügyeire gondolva felemás mérleget vont a magyar lakosság: 50 százalék jónak, 48 százalék rossznak minősítette az elmúlt évét ebből a szempontból.
Magyarország 2015-ös évértékelése viszont kedvezőtlen: a lakosság 62%-a szerint hazánk rossz évet zárt, míg 35% úgy gondolja, hogy sikerek jellemezték a múlt esztendőt.
Elégedettek a diplomás fővárosiak
A dolgozók 70%-a százaléka pozitívan értékelte a munkahelyén eltöltött időt, elégedett volt a munkájával, 28% inkább a problémákra emlékszik a tavalyi évből. Minden munkavállalói és társadalmi csoportban a pozitív összegző vélemények vannak többségben.
A legnagyobb elégedettség a diplomásokat, a szellemi munkát végzőket és a fővárosiakat jellemezte (80-85%), míg legkevésbé a szakképzettség nélküliek, a falvakban élők minősítették jónak a munka világában eltöltött elmúlt egy évüket (58-60%).
Minél képzettebb, annál egészségesebb?
Az emberek többségének (65%) nem voltak jelentősebb egészségügyi gondjai 2015-ben, de számottevő (34%) azok aránya is, akiknek betegségek nehezítették a tavalyi évét. Az életkor mellett ma már az iskolai végzettség is nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire érzi magát valaki egészségesnek.
Amíg a húszas-harmincas korosztályokban és a diplomások körében 85% jó egészségi állapotról számolt be, addig a hatvanas-hetvenes éveikben járók és az alacsony státuszúak körében 35-40% körüli volt az arányuk. Feltehetően az ellátórendszer egyenetlensége is szerepet játszik abban, hogy amíg a főváros és a megyeszékhelyek lakosságának 20-22% emlékezett inkább a betegségeire, mint egészséges mivoltára, addig a közepes és kisvárosokban élőknek 35, a falvak lakóinak pedig 42%-a.
A magánélet kategóriájába – az egzisztencia, a munka, az egészség mellett – a családi, párkapcsolati viszonyok, a szűkebb élettér eseményei is beletartoznak. Mindezeket összegezve kétharmadnyian elégedettek a személyes életükkel, egyharmadnyian pedig nem. Az önértékelésekre legnagyobb hatása az anyagi helyzetnek van, másodsorban az egészségi állapot befolyásolja, így a magas társadalmi státuszúak és a fiatalok leginkább elégedettek a privát szférájukkal. Napjainkban egyre több fiatal él külföldön. Íme, ezek a városok vonzzák az Y generáció tagjait.
Az ország rossz évet zárt
Bár az emberek 36%-a életének minden területét pozitívan értékelte – s csak 8% festette teljes mértékben sötétre a tavalyi évét –, mégis az ország elmúlt egy esztendejét mérlegre téve ettől markánsan eltérő képet rajzolnak. A lakosság 62%-a szerint 2015 rossz éve volt hazánknak, s csak 35% értékelte jónak.
Az ország helyzetéről alkotott véleményeket elsősorban a politikai preferenciák befolyásolják, a társadalmi pozíciónak sokkal kisebb súlya van. Az ellenzéki szavazók még az átlagosnál is kritikusabban értékelik az elmúlt évet: az MSZP híveinek 80, a DK-sok és a Jobbikosok 74%-a vélekedik úgy, hogy rossz esztendőt zárt Magyarország. Az LMP-sek és a pártválasztásukban bizonytalanok kétharmada tekint vissza borúsan 2015-re. A Fidesz hívei jellemzően pozitívan értékelik a mögöttünk hagyott esztendőt: 64%-uk szerint Magyarország sikeres évet zárt, míg 34%-uk szerint inkább kudarcokat hozott 2015.
