Vér – a test üzemanyaga, az élet forrása
Aki vért ad, életet ad. A közismert felhívás cseppet sem túlzó, a vér ugyanis olyan szövetünk, amely állapota lényegében az emberi test minden porcikájára hatással van. Szállít, mindent, ami a „munkához” szükséges, termel, a védekezésre felkészít. Épp ezért létkérdés, ha bármi baj van vele, azonnal tegyünk ellene.
A vér bár folyékony, speciális, sejt közötti állománnyal rendelkező szövetnek is tekinthető. Fő feladatai az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása. Ezen kívül fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításában és a testhőmérséklet szabályozásában. Az erekben a szívtől a test irányába áramlik, az artériákon, vagyis verőereken át, a szív felé pedig a vénákban, azaz a gyűjtőerekben. Egy felnőttnek átlagosan 5 liter vére van, ebből megközelítőleg fél liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálódik. A titkos vérraktáraink a máj, a lép és más hasi szervek tágult vénáiban találhatók, illetve a bőr alatti vénás fonatok, a tüdő és szív. Ezeknek a tartalékoknak köszönhetően egy egészséges ember szervezete fél liter vér elvesztését tudja azonnal pótolni anélkül, hogy szövetkárosodás lépne fel. Ezért lehetséges,hogy a véradóktól 0,45 liter vért vegyenek le alkalmanként, ezt a mennyiséget a szervezet néhány nap alatt pótolja, s újra feltölti a raktárakat.
Minden része hasznos
Vérünk valamennyi alkotóelemének létfontosságú szerepe van. A vörösvérsejt az oxigént szállítja a sejtekhez, majd a szén-dioxidot elszállítja a tüdőbe. A fehér vérsejt a fertőzésekkel szembeni védekezést segíti, a vérlemezkéknek pedig elsődleges szerepük van a vérzéscsillapításban. A vérerek vagy véredények sérülésekor, a levegővel való érintkezés következtében ezek a lemezkék szétesnek, majd bonyolult vegyi folyamatok révén alvadékot képeznek, amely megakadályozza a további vérzést. A vérplazma a vér folyékony sejtközötti állománya, amelynek 90 százaléka víz. Víztartalmának állandósága alapvetően fontos, drasztikus csökkenés a kiszáradás. A vérplazma oldott ionokat tartalmaz, a legfontosabbak a nátrium, a kálium, a kalcium és a klorid.
„Minden olyan betegség, például vérzékenység, vérszegénység, amely a vér bármely összetevőjét, vagy a vérképző rendszert károsítja, egyenesen a sejtek működésében okoz zavart, így minden esetben azonnal »javítani« kell a hibát –mondja dr. Nemes Nagy Zsuzsanna, transzfuziológus, a Közép-Magyarországi regionális Vérellátó Központ igazgatója. – Ha például nagyobb mértékű a vérveszteség, vagy akár táplálkozási zavarok esetén a vérképzéshez fontos ásványi anyagból, vagy nyomelemből keletkezik hiány, azt mind pótolni kell. Enélkül ugyanis összeomlik a szervezet. A vérképzéshez feltétlenül szükséges anyagok: a B12 vitamin, a vas, az aminosavak és a vese által termelt eritropoetin nevű hormon. Emellett a véradás az, ami egy az egyben, azonnal orvosolja a hiányt. A vörösvérsejt átlagos élettartama 120 nap, az öreg sejteket a lép kiszűri és a retikuloendoteliális rendszerrel közösen lebontja.”
A véradás szempontjából is fontos vércsoport-tulajdonságokat a vörös vérsejtek hordozzák. Mai ismereteink szerint több, mint 300 vörösvérsejt vércsoport tulajdonság ismert, és 34 egymástól független vércsoport-rendszer van.
„Ezek közül kettő különösen fontos: az ABO és az Rh vércsoportrendszer. Ezt a vérsejtek felszínén található molekulák határozzák meg, és speciális ellenanyagokkal lehet megnézni” – mondja a szakember.
Vércsoport összeférhetőségek
Vércsoport
Akinek adhat
Akitől kaphat
A+
A+, AB+
A+, A-, 0+, 0-
0+
0+, A+, B+, AB+
0+, 0-
B+
B+, AB+
B+, B-, 0+, 0-
AB+
AB+
bárkitől
A-
A+, A-, AB+, AB-
A-, 0-
0-
bárkinek
0-
B-
B+, B-, AB+, AB-
B-, 0-
AB-
AB+, AB-
AB-, A-, B-, 0-
Őssejt: a csodaszer?
Alapesetben a vér a csontvelőben képződik, de vannak a keringési rendszerben is bizonyos vérképző őssejtek. Felnőttkorban kisebb számban, míg csecsemőknél a köldökzsinórvérben lényegesen nagyobb arányban. De miért is jó, és mi is az az őssejtterápia? Humbug vagy tudományos valóság? Véletlenül ölnek dollár- és eurómilliókat magán- és közösségi őssejtbankok létrehozásába számos országban? Pénzkidobás eltároltatni gyermekünk esetleges későbbi terápiájára a köldökzsinórvérből nyert őssejteket? A tények azt mutatják, hogy nem, hiszen a világ számos országában működik köldökzsinórbank, amelynek ma már emberek tízezrei köszönhetik az életüket.
Olyan speciális sejtekről van szó, amelyek osztódásra, önmaguk megújítására képesek. Át tudnak alakulni más, egyedi funkciót betöltő sejtekké, pótolva így akár az elpusztult sejteket, szöveteket. Ma már rutinszerűen használják őket rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi és autoimmun betegségek gyógyítására, sőt biztató eredménnyel alkalmaztak őssejteket szívinfarktuson átesett betegeknél. Magyarországon az első ilyen jellegű beültetés 2005-ben történt, és a szívizom pótlását célozta. De a köldökzsinórvér eredetű őssejtek megfelelő környezetben vérereket is kialakíthatnak, segíthetnek a cukorbetegségben szenvedőknek, javíthatnak az izomsorvadásos betegek állapotán, s a szívizom mellett akár szívbillentyű-, máj-, vese- vagy idegsejteket is képesek kialakítani. Annak a valószínűsége, hogy egy eltárolt őssejtet egy terápiában felhasználnak, egy a kétezerhez, 80-féle betegséget lehet bizonyítottan gyógyítani őssejtterápiával.
Léna gyógyul, de mitől?
A két és fél éves Léna az első magyar kislány, aki a saját köldökzsinórvérből nyert őssejtjét kapta vissza, de nála alkalmaztak a világon először egy klinikai kutatási fázisban lévő őssejtkezelést is.
A kislány oxigénhiányos állapotára reméltek gyógyírt a szülei és orvosai. Léna és ikertestvére 2011-ben született császármetszéssel. Az első hónapokban mindkét kislány egészségesen fejlődött, de 4-5 hónap után Léna bal karja és lába egyre merevebbé vált. A orvosok megállapították, hogy az anyaméhben vagy a születéskor kialakult oxigénhiány és agyvérzés okozott agyi bénulást, emiatt következett be a végtagok merevedése. A szülők az ikrek születésekor eltároltatták a köldökzsinórvérüket, s miután megtudták, hogy az Egyesült Államokban 2010 óta kifejezetten azt kutatják, hogy gyógyítható-e a gyermekkori agyi bénulás őssejtkezeléssel. A család 2013-ban kiutazott Amerikába, ahol Léna infúzióban sikeresen megkapta saját őssejtjeit.
Az észak-karolinai Duke Egyetem kórházában – ahol Lénát kezelték –, újszülöttek esetében már igazolták a gyógyhatást.
„Egyértelműen javult Léna állapota – mondja a kislány mamája. – Kapaszkodik a bordásfalra, sokkal lazább és könnyebb a mozgása. Persze a korral is fejlődött, így egyelőre nehéz megmondani, mennyiben a terápia eredménye és mennyiben a természetes folyamat, amit tapasztalunk. De a javulás látványos.”
Az orvosok szerint 3-6 hónap után lehet biztonságos kijelenteni, hogy agyi károsodás esetében van-e gyógyhatása az őssejtbeültetésnek.
Az első bizonyítékok
Az első sikeres, köldökzsinórvérből nyert őssejt beültetése 1988-ban történt Párizsban. Eliane Gluckman hematológus és munkatársai egy Fanconi-anémiában szenvedő fiú és újszülött testvére között találtak tökéletes HLA-fehérje egyezést, ezért a beteg gyermekbe a testvéréből származó köldökzsinórvért transzplantálták. A fiú meggyógyult, így ez volt az első klinikai bizonyíték arra, hogy a köldökzsinórvér valóban megfelelő őssejtforrás és alkalmas a transzplantációra. Azóta több mint 30 ezer köldökzsinórvér-transzplantációt hajtottak végre világszerte.
Magyarországon az első őssejt-transzplantációt 1974-ben végezték, az eljárás 1984-től vált rendszeressé a hazai orvosi gyakorlatban. 2001-ben került sor az első köldökzsinórvérből származó őssejtek transzplantációjára.
Bankban a vér
A fejlett országokban három lehetősége van a várandós kismamának: vagy lemond a mintáról és azt megsemmisítik, vagy felajánlja, hogy egy donorbankba, közösségi bankba kerüljön, vagy fizet azért, hogy önmagának egy családi bankban megőrizzék.
Mindenesetre azoknak sem kell lemondaniuk az őssejtkezelésről, akik elmulasztották vagy egyszerűen még nem volt rá módjuk, hogy levetessék a köldökzsinórvérüket, hiszen a világon egyre több közösségi és magánbank működik, amelyek arról gondoskodnak, hogy minél többen részesei lehessenek az orvostudomány egyre nagyobb léptékű fejlődésének. A köldökzsinórból nyert őssejtek felhasználása ugyanis évről évre megduplázódik. Egyre több orvosi területen és betegségben alkalmazzák, s ment életeket az időbeni gondoskodás. Magyarországon egy magánbank kezdeményezte, néhány hónapja pedig egy édesanya kezdett aláírásgyűjtésbe egy közösségi köldökzsinórvérbank felállításáért. Ma ugyanis a magyar betegek egy részénél külföldi őssejtbankból próbálnak a kórházak megfelelő őssejtet szerezni, amiért az állam több millió forintot fizet. Ráadásul a genetikai változatosságot figyelembe véve könnyen belátható, hogy a hazai köldökzsinórvérek között nagyobb valószínűséggel fordulhat elő a magyar betegek számára megfelelő őssejt. Ugyanakkor itthon a szülők az újszülöttek csupán 8-10 százalékának őssejtmintáját fagyasztatják le, de ezt is saját gyermekük számára, míg a többi biológiai hulladékként veszendőbe megy.
Közben az Országos Vérellátó Szolgálat által vezetett csontvelő-transzplantációs várólistán több száz beteg, köztük igen sok 20–35 év közötti fiatal várja a gyógyulásának egyetlen esélyét. Körülbelül ötezer donort tartanak nyilván, de a szakemberek szerint legalább húszezer kellene, hogy nagy valószínűséggel található legyen megfelelő őssejt idehaza. A transzplantációhoz ma a világon és hazánkban is csontvelőből, perifériás vérből vagy köldökzsinórvérből származó őssejteket használhatnak fel.
