Durván pazaroljuk az élelmiszereket
Az emberi fogyasztásra termelt élelmiszer közel harmada - évente 1,3 milliárd tonna - kerül a szemetesbe világszerte. A probléma erősebben jelentkezik az urbánus területeken. Mivel a világ népességének már több mint a fele városokban lakik és 2050-re ez az arány kétharmadra emelkedik, a helyzet tovább romolhat.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései szerint a megtermelt gumós termények, a zöldségek és gyümölcsök 40%-a, a halak 35%-a, míg a gabonák harmada és az olajos magvak, hús és tejtermékek 20%-a nem kerül elfogyasztásra. Ha összevetjük a termelőknek fizetett és a végfelhasználói árakat, évente 1 billiárd dollár megy veszendőbe.
Biztonságos élelmiszerek a városokban
Mivel az élelmezés és a városi kereskedelem biztosítása világszerte egyre nagyobb kihívást jelent, a FAO partnerségre lépett a Nagykereskedelmi Piacok Világszövetségével (World Union of Wholesale Markets). Az együttműködés célja, hogy közösen tegyenek a nagykereskedelmi szektor fenntartható és nyitott működéséért, és többek között az élelmiszer-hulladék csökkentéséért.
A nagykereskedelmi piacok szerepe, hogy a mezőgazdasági termékeket megvásárolják közvetlenül a termelőtől, majd eljuttassák azokat a feldolgozókhoz vagy a viszonteladókhoz. A most létrejött együttműködés tartalmaz javaslatokat a csomagolásra, folyamatokra és a nagykereskedelmi piacok működésére. A városi élelmiszerlánc információ-áramlásának fejlesztésével a FAO és Nagykereskedelmi Piacok Világszövetsége lépéseket tesz az élelmiszer-hulladék mérséklésére is, továbbá arra, hogy a termelők friss és biztonságos áruihoz a városokban élők is hozzáférjenek.
A kereskedőknek és a vásárlóknak együtt kell tenniük a hulladék csökkentéséért, többek között ezt is szorgalmazza a Nagykereskedelmi Piacok Világszövetségének éves konferenciájának keretében Budapesten aláírt egyezmény.
Középpontban a nagykereskedők
„Eddig már sokat tettünk azért, hogy a háztartásokban kevesebb legyen az élelmiszer-hulladék, miközben a nagykereskedőkre, akik szintén fontos elemei a puzzle-nek, kevés figyelem irányult. Ezzel a lépéssel változtatunk ezen” - hangsúlyozta Vladimir Rakhmanin, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Képviselője.
„Az általunk megkérdezett nagykereskedők 60%-a nevezte a következő öt év legnagyobb kihívásának az élelmiszer-pazarlás problémáját” - mondta Donald Darnall, a Világszövetség Igazgatótanácsának tagja. „Nagykereskedelmi piacaink nyitottak a jó megoldásokra, ami lehetővé teszi, hogy jobb hulladék-kezelési stratégiát dolgozzunk ki és azt el is terjesszük körükben.”
A hatékonyabb nagykereskedelmi piacok, és általában a városi kereskedelem révén pedig a kevésbé tehetősek is hozzájuthatnak az egészséges élelmiszerekhez. „Ha a következő húsz évre előrevetített globális népességnövekedés 90%-a Afrika és Ázsia városaiban koncentrálódik, érdemes ismereteinket a városi kereskedelmi rendszerek már most bővíteni” - tette hozzá Eugenia Serova, a FAO Agráripari Osztályának vezetője.
Az együttműködés kapcsolódik a FAO élelmiszer-pazarlás elleni Save Food Initiative kampányához és a városi élelmiszer-biztonságot célzó törekvéséhez. A nagykereskedelemről elérhető információ növelése mellett a partnerség célja a képességek és a szabályozás fejlesztése és hogy lehetővé tegye a nagykereskedők számára tudásuk megosztását.
