2018. június 18. hétfő
Arnold és Levente napja

Saját hibánk a videójátékfüggőségünk?

Nyilván igen, hiszen ki másé lenne?! Ám ennek okai szerteágazóbbak. Túl sok a stressz, túl sokáig lehetünk gyerekek, játszani meg mindenki szeret. De hol a határ? Meddig szórakozás és honnantól betegség? A szerencsejáték súlyos gond, de a videojáték is az lenne?

Betaverzióban már olvasható a neten az a honlap, ahova felkerült a WHO, az ENSZ Világegészségügyi Szervezet új betegség kézikönyve. A játékfüggőséget a mentális zavarok közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet

A szervezet még nem hagyta jóvá a 11, kiadás kéziratát, de abban a mentális betegségek között szerepel a "gaming disorder", vagyis videójátékoktól való kóros függés. Az előző kiadás 1990-ben jelent meg, azóta nem frissítették a listát.

A kötet a betegségeket, kórokat és egyéb kapcsolódó egészségügyi zavarokat magyarázza el és listázza hierarchikus módon. A könyv szerepe a "bizonyíték-alapú döntéshozatal" elősegítése a diagnosztizálásnál. A könyv megkönnyíti az egészségügyi intézmények számára, hogy megosszák az adatokat és kórisméket a páciensekről egységes szakmai nyelvezettel.

 

De mi is szerepel(ne) erről a betegségről a könyvben? 

  • Csökkent kontrol a játszás felett (beleértve gyakoriság, intenzitás, hossz, és az abbahagyás képessége).
  • "A játszás folytatása vagy fokozása a negatív következmények jelentkezése ellenére is".
  • Akkor áll fenn a kór esete, ha a napi tevékenységek rovására történik.
  • Online és offline digitális játékokra egyaránt vonatkozik.
  • A diagnózis felállításához az szükséges, hogy a fenti magatartás legalább 12 hónapon át fennálljon.
  • A kórt az addiktív betegségek között szerepelteti a kötet.

A WHO definíciója nagyjából egyezik az Amerikai Pszichiátriai Társaság Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében szereplő "internet játék kór" fogalmával, csakhogy ott nem tették meg ezt önálló -ha tetszik kiforrott-, jól körülhatárolható betegséggé, hanem a "kórok, melyek további tanulmányozást igényelnek" kategóriába sorolták.

 

Külső hatás vagy belső hiba?

A futurism.com több szakembert is megszólaltatott. Többen aggályokkal éltek. Mely ponttól számít egy szórakozási forma űzése kórságnak?

Alapvetően két módon lehet egy mentális betegség meglétét megállapítani: 

  • Fiziológiai, biokémiai, idegrendszeri elváltozást mutatnak ki, ami a szóban forgó tevékenység miatt állt be.
  • Dokumentálják a kóros tevékenység miatt jelentkező romlást az egyén viselkedésében (nem képes ellátni napi teendőit, kötelességeit, diszfunkcionális lesz stb.) 

A bökkenő az, hogy továbbra sincs tudományos konszenzus a videójátékfüggőséget illetően. Önálló betegségről van szó, vagy más tényezők együtthatásának köszönhetően létrejövő állapotról?

Valamelyest hasonló a helyzet, mint ahogyan a '60-as években tekintettek az alkoholizmusra. Morális elhajlásnak, a szabad akarat, az egyéni autonómia kisiklásának tekintették. Magyarán ezt sugallták az alkoholistáknak: "A te hibád." Később vált uralkodóvá az orvostársadalomban az a nézet, hogy ez genetikus eredetű is lehet, tehát az egyén akaratát meghaladó tényező is szerepet játszik benne. Azzal, hogy a WHO -talán- betegségként definiálja idén a videójátékfüggőséget, újra előtérbe kerülhet a vita, ami e jelenséget övezi a szakemberek körében.

 

VR-függőség?

11045.jpgA virtuális realitás (VR) teljes belefeledkezést és térélményt nyújt a VR-szemüvegekkel (és a génterápiában is használja az orvostudomány), a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) pedig az előttünk lévő realitásra helyez infó- és grafikusrétegeket az okosszemüvegen vagy az okostelefon képernyőjén.

Megválaszolatlan kérdés, hogy ahogy a digitális szórakozás egyre inkább e belemerülős, immerzív élmények átélése felé megy el, vajon függőbbé válunk-e ezektől a közvetlenül a szemgolyónk elé helyezett valóságoktól, mint most a képernyőkön játszott videójátékoktól...?

 

Mindenesetre ha a videójátékfüggőség bevonul a mentális betegségek sorába, akkor lehet rá kezelést is kapni, s a biztosítás is fedezheti a terápiát. Jelenleg a videójátékfüggőknek számos országban saját zsebükből kell fizetniük ezt, mert nem hivatalosan elismert a betegségük. Persze a kezelés módjáról még kevésbé van konszenzus. A kézikönyv jelenlegi verziója nem említ vagy javasol kezelési módot erre a kórra, sem preventív módszereket, amellyel megelőzhető lenne a kialakulása.

(futurism.com)