2018. június 25. hétfő
Vilmos és Maxim napja

Egyre több csonttumoros végtagot tudnak ma már megmenteni

Az ortopédiai műtétek csaknem 10%-ánál csonttranszplantációt alkalmaznak. Ez éves szinten több száz ilyen típusú beavatkozást jelent a SOTE Ortopédiai Klinikáján. A felhasznált csontok egy része saját szervezetből nyert transzplantátum, de érkezhet a klinikán működő csontbankból is.

10853.jpgMa már a 20-30 éve még amputációval végződött beavatkozások mintegy ¾-ében elkerülhető a végtagvesztés, jelentősen javítva ezzel a betegek túlélési kilátásait. A rosszindulatú csontdaganat előfordulása ugyan összességében nem nőtt az elmúlt időszakban, a csúcsellátónak számító Ortopédiai Klinikán azonban az elmúlt tíz évben mintegy 8-10 százalékkal emelkedett az ilyen kórképpel kezelt páciensek száma – mondta Dr. Perlaky Tamás, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának tanársegédje. Kiemelte, egészen a ’80-as évekig az esetek többségében elkerülhetetlen volt az amputáció, a klinika nemrégiben leköszönt igazgatójának, Dr. Szendrői Miklósnak köszönhetően azonban jelentős eredményeket értek el a végtagmegtartó beavatkozások terén. A protézisek használatával és a csonttranszplantáció elterjedésével a végtagok jó része ma már megmenthető.

 

A rosszindulatú csontrákok leggyakrabban a combcsontot érintik – a térd vagy a csípő tájékán jelennek meg-, de a lábszárcsonton és a felkarcsonton is kialakulhatnak. Az érintettek túlnyomó többsége gyerek vagy fiatal felnőtt; az osteosarcoma és az Ewing-sarcoma is javarészt ezt a korosztályt illeti, esetükben pedig különösen fontos, hogy olyan megoldást válasszanak, amely amellett, hogy lehetővé teszi a végtag megmentését, biztosítja a funkció megtartását is, lehetőség szerint minél hosszabb időn át.

 

A fiataloknál jellemzően csonttranszplantációt alkalmaznak

A beültetett ún. allograft egy biológiailag aktív anyag, ami többé-kevésbé beépül, így teljesen visszaépülhet a beteg csontja. Idősebbeknél a csontrák általában áttétként jelentkezik. Náluk gyakoribb a protézis alkalmazása, a beültetett fém ugyanis rögtön stabil és terhelhető, míg az allograftot, főként ha nagy méretű, több hónapig nem lehet terhelni, ráadásul az idősek esetében már nem is biztos, hogy be tud épülni. Mivel azonban a protézis idővel kilazul vagy akár el is fertőződhet, a fiataloknál csak ritkán alkalmazzák, hiszen idős korukig számtalan műtéten, protéziscserén kellene átesniük.

 

Ma már az az eljárás is megvalósítható, hogy a páciensnek kiveszik a daganattal érintett csontszakaszát, amelyet besugaraznak, megölve ezzel minden saját és tumoros sejtet, majd visszaültetik azt a betegbe – mondta Dr. Perlaky Tamás, az előnyök között kiemelve, hogy nem lesznek méretbeli problémák, ráadásul a csont is visszaereződhet. Azért, hogy a leggyakoribb szövődménynek számító felszívódást elkerüljék, megerősíthetik az érintett csontot pl. a páciens saját szárkapocscsontjával. 

 

Csontbank, ahol donációból származó csontokat tárolnak

10854.jpgA Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján az 1980-as években hoztak létre csontbankot, kb. tíz éve már ún. mélyfagyasztásos technológiát alkalmaznak a tárolás során. Az itt lévő graftok egy része a csípőprotézis műtétek alkalmával eltávolított combfejekből származik, ezekből használják a legtöbbet, főként őrlemény formájában, csontrákok esetén például akkor, amikor üreg keletkezik a csontban. Emellett szervdonáció esetén is érkeznek ide komplett csontok, amelyeket szintén lefagyasztanak, így évekig fel lehet használni azokat.

Emellett ritkán ugyan, de évente 5-6 alkalommal előfordul az is, hogy porccal, ízülettel együtt távolítják el a csontot a donáció során, amelyet fagyasztás nélkül, frissen ültetnek be. Ennek az a legnagyobb előnye, hogy a porcsejtek nem pusztulnak el, és a csont életképessége is jónak mondható.