2018. június 24. vasárnap
Iván napja

Az ünnepek alatt is kerüljön saláta az asztalra! Eláruljuk, mit nyer vele

Mivel egyre nő a demenciával küzdő idősek száma, rendkívül fontos a hatékony stratégiák kidolgozása az időskori elbutulás megelőzésére. Napi egy adag zöld saláta ebben nagy segítség lehet – állítja egy amerikai tanulmány szerzőgárdája.

10834.jpgA chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a Neurology folyóirat legfrissebb számában publikálták tanulmányukat, amelyben arra a megállapításra jutottak, hogy a zöld leveles zöldségekből készült saláta napi fogyasztása sokat segíthet az agy frissességének megőrzésében - ismertette a cikket szerdán a medicalexpress.com. Martha Clare Morris, a Rush kutatója rámutatott: mivel egyre nő a demenciával küzdő idősek száma, rendkívül fontos a hatékony stratégiák kidolgozása az időskori elbutulás megelőzésére.

 

Lassítja az agyműködés romlását a leveles saláta?

A tanulmányban szereplő eredmények arra utalnak, hogy a naponta zöld leveles salátát is fogyasztó idősek agyműködése lassabban hanyatlik, mint azoké, akik ritkán vagy soha nem esznek ilyesmit. A Chicago környékén élő nyugdíjas közösségekből önkéntesen jelentkezők résztvevők állapotát 1997 óta kísérték figyelemmel a Rush emlékezetet és öregedést vizsgáló projektjében.

 

Még több a demeciáról:

Így veheti észre idősödő szüleiben a kezdődő dementia jeleit

Alzheimer Világnap - Csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata

Az időskori munkavégzés csökkentheti a depresszió és a demencia előfordulását

Egészséges életmóddal a demencia ellen

A táplálkozással kapcsolatos kérdőívet 2004 és 2013 között töltették ki 1068 jelentkezővel. Közülük legalább 960 főnél végeztek legalább két kognitív tesztet gondolkodási képességeik változásának elemzéséhez. A tanulmányhoz a 960 résztvevő adatait elemezték, akik a kutatás kezdetekor átlagosan 81 évesek voltak és nem szenvedtek demenciában. Évente vizsgálták emlékezőtehetségüket és gondolkodásukat, átlagosan 4,7 évig kísérték figyelemmel őket. Közben a táplálkozásukkal kapcsolatos kérdőívet is rendszeresen kitöltették velük. Ezen belül rákérdeztek, hogy milyen gyakran és mennyi spenótot, káposztafélét, salátát fogyasztanak.

 

A kutatás alatt öt csoportra bontották a résztvevőket aszerint, hogy milyen gyakran ettek zöld leveles salátát. A kognitív teszten elért eredményeiket összehasonlították azokéval, akik a legtöbb salátát (napi átlag 1,3 adagot) ettek, valamint azokéval, akik a legkevesebbet, átlag napi 0,1 adagot. A napi legalább egy adag salátát fogyasztók a szellemi teljesítményüket tekintve a kutatás végére 11 évvel fiatalabb képet mutattak, mint a nem salátázók.

 

"A tanulmány nem bizonyítja, hogy a zöld leveles salátát fogyasztók agya lassabban öregszik, ugyanakkor erre a kapcsolatra utal. A tanulmány nem zárhatja ki a kapcsolat egyéb lehetséges okait" - hangsúlyozták a szerzők.

Az aktivitás is lehet fegyver a demencia ellen

Az időskori demencia elkerülésében fontos szerepet kap a munka, a mindennapi aktivitások, a kulturális és közösségi tevékenységekben való részvétel. Ahogy a tartósan munkanélküliek esetében megfigyelhető, úgy az inaktív nyugdíjasokra is igaz, hogy jóval többször keresik fel a családorvost, és sokkal többet költenek gyógyszerre, mint dolgozó társaik. Hiszen a munkának olyan meghatározó szerepe van életünk során, hogy annak hiánya pszichés eredetű megbetegedésekhez vezethet.

Így ismerhető fel a demencia

A demenciát az amerikai szakzsargonban elég tág értelemben használják: az intellektuális képességek olyan mértékű romlásaként, ami már kellőképp súlyos ahhoz, hogy kedvezőtlenül hasson a mindennapi életvitelre.

Ez jelenthet:

  • emlékezetkiesést,
  • zavarodottságot,
  • a szem és a kéz koordináció romlását,
  • szélsőséges viselkedésbeli és hangulatváltásokat (amibe beletartozhat a depresszió és az ellenségesség is),
  • rutinfeladatok elvégzése válik nehézzé, mint például a számítógép kezelése.

Ha teljesen új habitusokat vesznek fel szeretteink, például szívélyesen elcsevegnek a telemarketingessel, holott eddig mindig rühellték az ilyen hívásokat, ez is intő jel lehet. Nem szabad elengednünk a fülünk mellett olyan megnyilvánulásokat sem, mint amikor szüleink vagy nagyszüleink autóvezetése problematikussá válik:

  • nem tudják kellő precizitással megbecsülni vezetés közben az előttük lévő autó távolságát,
  • szabálytalanul fordulnak vagy kanyarodnak,
  • nehezen tudnak tájékozódni olyan területeken, amiket eddig úgy ismertek, mint a tenyerüket.