Szétszórt a gyereke? Bújtassa Batman-jelmezbe, akkor jobban teljesít!
A szerepjáték erejére és a magunkra öltött karakter viselkedést formáló erejére mutatott rá egy amerikai kísérlet. Ha szuperhősnek képzeljük magunkat, szuperebbül teljesítünk. Legalábbis a gyerekeknél ezt figyelték meg.
A kitartás, az állhatatosság az a tulajdonság, ami elősegíti, hogy jelentős sikereket érjünk el az életben. De az élet eléggé el tudja terelni a figyelmünket a feladatra való koncentrálásról, különösen manapság, amikor az ujjunk végénél ott az okostelefon.
Még nagyobb a kísértés a gyerekeknél, kiknek figyelme könnyen eltérül a feladatvégzéstől.
A University of Minnesota kutatói arra keresték a választ, mi segíthet a gyerekeknek a koncentrálásban? Négy és hat éveseket választottak alanyoknak (összesen 180 kölyköt), mivel a gyerekek e két életkor között kognitív képességei nagy mértékben fejlődnek.
A gyerekeknek nem különösebben érdekfeszítő -mondjuk ki: unalmas- számítógépes feladatokat adtak, melyeket 10 percig kellett végezniük. Kínáltak nekik egy kiutat is: ha elunják magukat, elmehetnek egy másik szobába az iPaden valamilyen játékot játszani.
Három csoportba osztották a 180 gyereket.
-Az egyik csoport tagjainak azt mondták, hogy azt kérdezzék maguktól: "Elég keményen dolgozom?"
-A második csoport instrukciója az volt, egyes szám harmadik személyben referáljanak magukra (például "Hanna keményen dolgozik"?).
-A harmadik csoport tagjait arra kérték, hogy gondoljanak valakire, aki nagyon keményen dolgozik. Kaptak néhány opciót. Az egyik Batman volt.
A gyerekek 10 percen át mozoghattak a munka és a játszás (az iPad) között. De minden percben egy hangosbemondón megszólalt egy hang: "Hanna keményen dolgozik?" Mindegyik kölyöknek elmondták, hogy "ez a feladat nagyon fontos és nagyon hasznos lenne, ha olyan hosszan dolgoznál keményen, ahogy csak tudsz."
A kitartást természetesen azon mérték, milyen hosszan tudott a gyerek megmaradni a munkafeladatnál anélkül, hogy elment volna az iPadden játszani.
Mennyire tudtak állni a gyerekek a sokkal örömtelibb tevékenység, a játszás vonzásának?
- A gyerekek idejük 37 %-át töltötték a munkával és 63 %-át az iPaddel, ami biztos nem lepi meg a szülőket.
- De azok a gyerkőcök, akik szuperhősnek "tettették" magukat, tovább tudtak koncentrálni és a munkafeladatnál maradni, mint azok, akik csak harmadik személyben önmagukra referálva.
- Mindkét csoport jobban teljesített a munkában, mint azok, akik csak önmagukként ("én"-ként) élték meg az egészet.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy a szerepjáték segít elhatárolódni a vágyakozásunktól. Az önkontrollt akkor tudjuk a legjobban érvényesíteni, ha a kísértést valami absztrakt dologgá tesszük.
A 60-as években egy kísérletben azt mondták három és fél és öt éves gyerekeknek, hogy kapnak mályvacukrot. De ha várnak egy kicsit, akkor kettőt. Persze a többség nem tudott várni. Nyalta be az elsőt.
Ott hogyan tette absztrakká egy kölyök a kísértést? Hogy úgy gondolt a mályvacukorra, mint egy festményre, nem úgy mint egy édességre. Elvégre -így magyarázta- "egy képet nem tudsz megenni." Okos kölyök.
Az alanyokat követték felnőttéletükben is, s kiderült, akik tudtak várni és két mályvacukrot kaptak -tehát erősebb volt az önkontrolljuk- jobban teljesítettek a felsőoktatásban, s egészségesebb és boldogabb felnőttekké váltak.
Olvassa el ezt is: A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar jól kezelhető