A szülői elidegenítés Magyarországon is létező probléma
A jelenség, miszerint a szülő érzelmi zsarolással vagy fenyegetéssel és befolyásolással próbálja a gyermeket a másik szülő ellen hangolni, egyes esetekben a másik szülőt vádolja meg nem történt mentális vagy fizikai bántalmazással, számos országban már bűncselekménynek számít.
A szülői elidegenítés (Parental Alienation) témájában tartotta első szakmai konferenciáját jogi és pszichológus szakemberek bevonásával Az Apák az Igazságért Egyesület. A november 30-án tartott rendezvény elsődleges célja a figyelemfelhívás volt – ugyan nemzetközi szinten már több törvény is született a témában, Magyarországon erről még kevés szó esik, és a jogi, pszichológiai eljárásokban is ritkán merül fel.
Érzelmi zsarolás
A szülői elidegenítés: 1991. évi LXIV. törvény
A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény 2 cikke így fogalmaz:
2. Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt.
A szülői elidegenítés során az egyik szülő olyan módon sajátítja ki a gyermekét, hogy érzelmi zsarolással vagy fenyegetéssel próbálja a másik szülő ellen hangolni őt. Jellemző az érzelmi manipuláció, aminek eredményeképp a gyermek lassan teljesen elfordul a másik szülőtől és értéktelennek minősíti. A cél érdekében az elidegenítő szülő akár hamis vádakat is felhoz, és büntető eljárás alá vonja a másik felet. Mivel a folyamatnak súlyos mentális hatásai is lehetnek a gyerekre nézve, a szindrómát egyfajta mentális gyermekbántalmazásnak is minősítik. Az elidegenítés során gyakran megtörténik, hogy a gyermekben olyan negatív érzések is eluralkodnak, mint az önhibáztatás, a düh, és depresszió alakul ki náluk. „Ez az „állapot” azért is különösen veszélyes a gyerekre nézve, mert sokszor nincsenek is tudatában, hogy bármiféle bántalmazásnak esnek áldozatul. A következmények azonban súlyosak lehetnek. Amennyiben az elidegenítő szülő sikerrel jár, a gyermek mindenféle indok nélkül visszautasítja a másik szülőt” - mondja Tomasovszki László pszichológus. Noha a szindrómának jellemzően nincsen egységes jogi háttere, egyes bíróságok már elismerik a szülői elidegenítést a gyermekekkel való visszaélés egyik formájaként, Brazíliában és Mexikóban például bűncselekménynek számít az elidegenítés, de Romániában és Ausztriában is jogi következményei vannak.
Mi a helyzet itthon?
Hazánkban a szülői elidegenítés ismerete és kezelése még gyerekcipőben jár. Az Apák az Igazságért Egyesület 2014-ben jött létre, hogy olyan szülők számára nyújtson tanácsadást, jogi segítséget, akiktől a gyermeküket próbálják elidegeníteni. Mindemellett a lehető legszélesebb társadalmi kommunikációt kívánják kifejteni a témában, szakemberek bevonásával. Mivel a válások után jellemzően az édesanyának ítélik meg a gyerekeket, a közvélemény hajlamos az apákhoz kötni a pedig ez tévedés. „A szülői elidegenítést sokszor a férfihez kötik tévesen, holott nemtől független, minthogy Az Apák az Igazságért Egyesület tagjai között is számos anya található. A konferencián éppen ezért kizárólag szakmai alapon közelítettük meg a kérdést, és az volt a célunk vele, hogy felhívjuk a figyelmet a jelenségre, felismerhetővé tegyük a szülői elidegenítés jeleit a gyermekvédelmi jelzőrendszerben, és szakmai párbeszédet folytassunk. Ezt a célt elértük. Pontos hazai adatok nem születtek még a témában, de a gyámügyi eljárások kb. 90%-nál fellelhető a szülői elidegenítés” - mondta Szaniszló Csaba, Az Apák az Igazságért Egyesület elnöke.
„Képzeld, a Sanyiék válnak!” „Ők is? A Gézáék szintén. A Pistiék meg szétköltöztek.” –túl sokszor hangzik el mostanában ehhez hasonló beszélgetés a baráti összejöveteleken. Közös bennük, hogy a harmincas korosztályról van szó, azokról, akik alig léptek túl a házasodó-, gyerekvállaló korszakon. Mi történik velük? Gönczi Dorka válási mediátorral és Varga Zsolt párkapcsolati szakértővel beszélgetett a Ritmus.hu.
Abban a konferencián résztvevő minden szakértő egyetértett, hogy az edukáció, valamint a társadalmi kommunikáció nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülői elidegenítés folyamata kellően felismerhető legyen, és még azelőtt meg lehessen állítani, mielőtt a gyermek súlyos lelki sérüléseket szenvedne el.
