2018. december 17. hétfő
Lázár és Olimpia napja

Milyen géneket kaptunk a Kárpát-medence ősembereitől?

A hazánk területén élő ősemberek genetikai mintái a legteljesebbek az őskori genetikai kutatásokban. Nem csoda, hogy a Harvard University összefogott a Magyar Tudományos Akadémiával, hogy megfejtse, a délről érkező első földművesek alapítottak-e családot az itt élő jégkorszaki vadászó népekkel.

10570.jpgHallgat a múlt. Beszélnek a gének. Az új technológiák lehetővé teszik, hogy az ősemberek maradványaiból kinyerjék a génmintákat és elemezzék azokat. A mai Magyarország területén -akárcsak Európában- az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt, ám ezekről a jégkori vadászokról hazánk területén meglehetősen csekély régészeti nyom maradt fenn, így eddig jószerivel csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. Amerikai és magyar tudósok (a Harvard Medical School Genetika tanszéke és az MTA BTK Régészeti Intézete munkatársai) összefogtak, hogy megtalálják a válaszokat a régi génmintákban. Kutatásuk eredményeit a rangos Nature tudományos folyóiratban tetté közzé.

 

Vegyesházasságok

További ősemberes cikkeink:

Csókolózott és a természetből szedte az antibiotikumot az ősember

 

Szabados szexuális életet élt a gyeniszovai ősember

 

Az ausztrál ősemberé volt a legelső civilizáció

 

Tévedésen alapul a paleo étrend: az ősember is evett gabonát

 

Az ősember felnőttként nem ivott tejet

Vizsgálatuk kimutatta, hogy igenis voltak vegyesházasságok a vadászó népek és az ide érkező -első európai- földművesek között, vagyis időben is volt átfedés, amikor egyszerre éltek a régióban. (Mindkét típus a homo sapiens fajhoz tartozott, mert a Neandervölgyi ősember eddigre már kihalt.)

 

A vegyesházasság szó persze mai értékrendszerünket tükrözi. Valószínűleg sokszor nem volt rituálé két partner összekötésére, egyszerűen szeretkeztek és családot alapítottak, együtt vadásztak, együtt műveltek földet.

 

Az első európai földművesek délről, Anatólia felől érkeztek a Krisztus előtti 6. évezredben, s a Dunántúlon telepedtek meg. Innen települtek később tovább a Közép-Elba és a Rajna-vidékre. A földművesek vándorlását az elmúlt években nemzetközi kutatócsoportok teljes genom szintű (genomikai) vizsgálatokkal támasztották alá.

A maradványokból kinyert gének elemzéséből világossá vált, hogy a vadászó-gyűjtögető népek genetikai örökségének aránya mindhárom említett régióban fokozatosan nőtt az újkőkor (és rézkor) három évezrede során.

 

Az MTA közleménye szerint "folyamatos génáramlást figyeltek meg a kutatók a kevesebb vadászó-gyűjtögető elemmel bíró földműves populációk felé olyan közösségekből, melyek több vadászó-gyűjtögető örökséget hordoztak. Ez a génáramlás a Kárpát-medencében volt a legalacsonyabb mértékű, de itt is megkezdődött már az újkőkor legkorábbi időszakában."

A délről érkező földművesek az Alföldön is letelepedtek, ők gyorsabban keveredtek és nemzettek utódokat az őslakos vadászokkal, mint a dunántúliak, s ennek nyomai vannak az utódokra átörökített génmutációkban. A legtöbb genetikai bizonyítékot erre országunk északkeleti területein találtak.

 

A betelepülő korai földművesek génállományának csupán 2-5%-át változtatta meg a vadászó lakosok által átörökített tulajdonságok.

A későbbi időszakokban, kr. 6000 és 3000 között folytatódott a népcsoportok beáramlása, egyre több lett a vegyes házasság, s a vadászó-gyűjtögető emberek genetikai öröksége már 10-12 %-ban nyomta rá bélyegét a rézkori populációkra.