2017. november 22. szerda
Cecília napja

Bajba kerülhet az egészségügyi ellátás

Elkerülhetetlen lesz, hogy a kormány újrapozícionálja a magánegészségügyi ellátást, mert ha nem így tesz, komoly ellátási gondok adódhatnak. Az Országos Gerincgyógyászati Központ (OGK) főigazgatója szerint az állami egészségügyi ellátás alulfinanszírozott, és hiába épültek új kórházak, ha az ellátásért áron alul fizet a biztosító.

Varga Péter Pál az OGK főigazgatója egy háttérbeszélgetésen elmondta, döntöttek arról, hogy az OGK Királyhágó utcai területén új kórházi tömböt építenek, a tervezés megkezdődött. Az új szárnyban egy helyre kerül az OGK csúcstechnológiával felszerelt, hat műtőből álló blokkja és a hozzá kapcsolódó kiszolgálóhelyiségek. Két szint a privát betegek ellátását segíti negyven ágyon, a többin magánrendelők kapnak helyet - közölte az MTI.


10543.jpgA gerincsebész szakorvos családi cége birtokolja a
Budai Egészségközpont Kft. (BEK) 40 százalékát, amely az OGK-t üzemelteti. A magánintézmény speciális helyzetben van a piacon: a közfinanszírozott komplex nagy gerincgyógyászati műtétek 80 százalékát ott végzik el. Jelenleg 160 ágyon évi csaknem háromezer műtétet hajtanak végre. Az alapító-főigazgató úgy fogalmazott, egy magánszolgáltatónak jót tesz, ha "egyeduralkodó" valamilyen közfinanszírozott ellátásban szolgáltatásvásárlás formájában.
Beszélt arról is, szerinte elkerülhetetlen lesz, hogy a kormány újrapozícionálja a magánegészségügyi ellátást, mert ha nem így tesz, komoly ellátási gondok adódhatnak. Azt mondta, kontroll nélkül lehet új technológiákat behozni, nincs igazi minőségellenőrzés az ellátás során, az állami egészség
ügyi ellátás pedig még mindig alulfinanszírozott, és hiába épültek új kórházak, ha az ellátásért áron alul fizet a biztosító. A jelenlegi intézményi gazdálkodás is fenntarthatatlan. Azért torz a rendszer, mert nem a gyógyítást finanszírozza az állam, hanem az intézmények fenntartását - fejtette ki.


A gerincgyógyász egy konferencián már utalt arra, hogy intézményében mintegy 300 napos várólista van a tervezhető közfinanszírozott gerincműtétekre. Ha viszont a várólisták ledolgozására adott kormányzati pluszforrást beépítenék a teljesítményvolumen-korlátba, tehát ha tudnának folyamatosan tervezni ezzel a forrással, akkor fél év alá lehetne csökkenteni a várakozási időt - emelte ki.

 

Co-payment nélkül nincs tovább

Mostanában egyre több szó esik az egészségügy finanszírozásáról. A konferencián abban mindenki egyetértett, hogy a magánforrások bevonása elkerülhetetlen annak érdekében, hogy a legújabb innovációk, a legújabb terápiák elérhetőek lehessenek a hazai egészségügyi ellátásban. Lantos Csaba, a Róbert Károly Magánkórház tulajdonosa a konferencián úgy fogalmazott: co-payment bevezetése nélkül legális és jó minőségű egészségügy nem lesz Magyarországon. (Bővebben a témáról ITT olvashat). Leitner György, az Affidea vezérigazgatója korábban a Patika Egészségpénztár kérdésére válaszolva hasonló véleményt fogalmazott meg. Szerinte egy fejlett ország állami egészségügye nem képes az idősödő társadalmak egészségügyi igényeit teljes mértékben finanszírozni. Ezért helye van mind a köz-, mind a magánellátásnak, akár egészségpénztári, vagy egészségbiztosítási formában.

TB-től az adóalapú finanszírozás felé

Varga Péter Pál néhány hete a Portfolio szakmai konferenciáján úgy fogalmazott: virul a magyar egészségügy. Ezt a nyilatkozatát a szakember fenntartja, mert szerinte korábban soha ennyi magánellátó nem volt a piacon. Úgy látja, hogy a társadalombiztosítás felől elmozdul majd a rendszer az adóalapú egészségügyi ellátás felé. Szerinte az egészségügyi ellátó és a közfinanszírozó kapcsolatának üzletinek kell lennie.

Egyre több biztosító fog belépni az egészségbiztosítás piacára, és az államnak előbb-utóbb valahogyan preferálnia kell az egészségbiztosítási ellátást az adó(k) oldaláról - jelentette ki. Hozzátette, komoly igény van kiegészítő biztosításokra is, és az sem lenne számára elképzelhetetlen, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) mellett létrejönne egy "állami fenntartású" kiegészítő biztosító.   

Arról is beszélt, hogy a közfinanszírozott gyógyításban az elvándorlás folyamatos, a jó szakemberek egyre inkább a magánellátásban helyezkednek el. A munkaerő megtartása szerinte nem feltétlenül pénzkérdés, a gerincgyógyászati központban például világos, transzparens életpályamodellt dolgoztak ki.

Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója a Portfolio rendezvényén arról beszélt, hogy mindaddig, amíg a hazai bérek nem érik el az 1000 kilométeres körzetben kapott átlagbérek kétharmadát, az elvándorlás nem megállítható. Ez azt jelenti, hogy ha a magánintézmények szeretnék megtartani a szolgáltatási színvonalat, rövid időn belül jelentős béremelésre kényszerülnek. Ez viszont a szolgáltatások árában is jelentkezni fog. "Hogyan tarthatja meg az orvosait a magánszektor úgy, hogy közben a betegeit se veszítse el ?" - tette fel a kérdést a szakember.

 

10544.jpgEgy korábbi felmérésre hivatkozva Lantos Gabriella három lehetséges, a megkérdezettek által preferált finanszírozási modellt említett. A válaszadók egy jelentős csoportja a co-paymentben látja a megoldást: részben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (korábbi OEP) fizeti a szolgáltatást, amit a beteg kiegészít saját forrásból, ami lehet készpénz, egészségpénztári megtakarítás vagy biztosítás. Szintén jelentős azok száma, akik a kifizetett összeget szeretnék visszaigényelni, mások - ez a legkisebb csoport - fix biztosítási díjat fizetnének.