2017. november 22. szerda
Cecília napja

Az egészségtudatos középosztályra épít a magánkórház

A hanyatló magyar közegészségügyi állapotok egyre több beteget késztetnek arra, hogy magánkórházi ellátást vegyen igénybe. A Szinapszis adatai szerint háromból két főváros lakos már járt magánegészségügyi szolgáltatónál, ahol nincsenek hosszú várólisták, nem kell borítékot adni és az orvos is ráér.

A magánkórházak újkori története Magyarországon 20 évvel ezelőtt, a Telki Magánkórház megnyitásával kezdődött. Új piaci szemlélet mentén új iparág született, amelynek szolgáltatásait a korai indulást követő években kizárólag egy szűk, tehetős réteg vette igénybe. Azóta a helyzet jelentősen változott: a Szinapszis piackutató vállalat 2016-os felmérése szerint a magánszolgáltatókhoz forduló 20–60 év közötti fővárosiak aránya tavaly 60% százalék volt, 2017 végére pedig várhatóan 65% fölé emelkedik. Azaz három budapestiből kettő már biztosan járt magánegészségügyi szolgáltatónál.

10539.jpgEbben szerepet játszik az állami egészségügy színvonala és az is, hogy egyre több magánintézmény várja a betegeket, és kínálja szolgáltatásait a középosztálybeli családoknak is elfogadható áron. Ilyen például a Róbert Károly Magánkórház, amely üzletpolitikai modelljét a versenytársak is irányadónak tekintik: hasonló szolgáltatásokat kínálnak, hasonló árakon. A versenyből pedig a betegek profitálnak, hiszen egyre több helyen jutnak színvonalas szolgáltatáshoz, amiért hajlandóak akár kétszer is hajlandók a zsebükbe nyúlni: a társadalombiztosítási járulékot ők is befizetik az államkasszába, akkor is, ha a szolgáltatást a magánszolgáltatónál veszik igénybe számla ellenében. (ITT olvashat a lehetséges finanszírozásokról, például az egészségpénztárakról, amelyekkel akár kevesebbe kerülhet a magánszolgáltatónál az ellátás.)

 

Early bird-kockázat

„Mi tíz évvel később, 2007-ben elsőként ismertük fel, hogy Magyarországon is szükség lenne egy, az állami finanszírozástól független, ám szélesebb rétegek számára elérhető és megfizethető városi magánkórházra. Vállaltuk az „early bird”, a korán ébredők kockázatát akkor, amikor a versenytársak legfeljebb a járóbeteg-szakellátásig merészkedtek, és jellemzően máig erősen függnek az állami finanszírozástól" – idézte fel a kezdeteket Lantos Csaba, a Róbert Károly Magánkórház többségi tulajdonosa.

Az intézmény a hetedik évben vált nullszaldóssá, azóta nyereséges. A tulajdonosok a profit nagy részét ma is visszaforgatják infrastruktúra-fejlesztésbe.

- A tudatos fogyasztó az egészség  ügyben is tudatos: színvonalas gyógyítást vár el, de az állami egészségügyben a szolgáltatási színvonal fejlődése elmaradt a más szektorokban megszokottól. Ezért nő dinamikusan a magánintézményekben gyógyulók száma - mondja a befektető.

A 2007-ben elindított Róbert tízéves sikertörténete nem a luxusigények kielégítésére, hanem az – organikus növekedést biztosító – egészségtudatos hazai középosztály minőségi kiszolgálására épült. A hanyatló magyar közegészségügyi állapotok egyre több beteget késztettek arra, hogy magánkórházi ellátást vegyenek igénybe. Kezdetben lehetetlen vállalkozásnak tűnt, hogy magán-fekvőellátásból el lehet érni a méretgazdaságossághoz szükséges betegszámot, és 4000 négyzetmétert meg lehet tölteni magánbetegekkel. 

„Azt az egyre szélesedő lakossági réteget céloztuk meg szolgáltatásainkkal, amelyik hajlandó és képes megfizetni a gyors, átlátható és emberközpontú ellátást. Angyalföldről amúgy sem a luxus jut az emberek eszébe, és ezt tudatosan felvállaltuk. Nem a beton és nem az acél gyógyít, hanem a szakember. Hogy az akadályok ellenére egy ilyen tőke- és szakemberfüggő intézményt nyereségesen tudjunk működtetni, ahhoz persze meg kellett érnie az országnak és a társadalomnak is" – fogalmazott Lantos Gabriella, a Róbert Kórház operatív igazgatója.

 

10541.jpgA kórház páciensei között továbbra is a – hagyományosan egészségtudatosabb – hölgyek vannak többségben: a járóbeteg-rendeléseken a betegek kétharmada 25–45 év közötti, legalább érettségizett, budapesti vagy Pest megyei nő. A nők aránya a kórházi ellátásban is dominál, de egyre több műtétet végeznek férfiakon és gyerekeken is. Lantos Gabriella elmondta: az elmúlt 3 évben a Róbert betegforgalma évi 20%-kal növekedett. A kórház idei árbevétele eléri a 2 milliárd forintot, ami ugyancsak mintegy 20%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Hozzátette: privát intézmény működéséből egyébként az állam is profitál. Az egyre növekvő betegforgalomnak köszönhetően a Róbert tíz év alatt mintegy 10 milliárd forintot takarított meg az állami egészségügyi kasszának.

 

Egyenes betegúton

A privát egészségügyben gyógyulók általában az idő, törődés, profizmus és az átlátható árazás miatt választják a fizetőst. Nincs idejük betegnek lenni és kivárni, hogy sorra kerüljenek az állami ellátásban, és fontos számukra, hogy az orvosnak orvosnak legyen ideje válaszolni a kérdéseikre. Lantos Gabriella szerint a magánintézményekben sem magasabb az egészségügyi személyzet szakértelme, de jól szervezett a betegút, az orvos munkáját szakdolgozók támogatják, így az orvos maradéktalanul összpontosíthat a feladatára, a gyógyításra. Összességében profibbnak hat az ellátás, más a szolgáltatás minősége.

-  A kórház betegközpontú protokollja, az egyénre szabott betegutak nagymértékben hozzájárulnak a sikeres gyógyításhoz. A Róbert Kórház az elmúlt időszakban operatív működését is átszervezte, hogy alkalmazkodjon a betegek igényeihez, akik egyre inkább az egyénre szabott ellátást várják el a kezelések során. A páciens csak akkor elégedett, ha a teljes kivizsgálási és gyógyítási utat megszervezik számára, hiszen a gyógyulást nem egyetlen szakembertől, hanem a teljes csapattól várja - tette hozzá Lantos Garbriella.