A városok segíthetnek az éhezés leküzdésében
A városoknak kulcsszerepük van az éhezés, táplálkozási problémák és az élelmiszerpazarlás felszámolásában - mondta José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója Valenciában, ahol több mint 150 város – köztük Budapest – képviselője gyűlt össze.
A Milánói Városi Élelmiszer-politikai Paktum harmadik találkozóján az ENSZ szervezet vezetője a helyi cselekvések fontosságát hangsúlyozta az ellenállóbb élelmezési láncok kialakításáért, amik aztán a klímaváltozással dacolva biztosítják az egészséges és tápláló étrendet mindenkinek. José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója utalt arra, hogy az előző évhez képest 38 millióval többen éheznek a bolygónkon, ami főként a konfliktusok és az extrém időjárás számlájára írható. Miközben a helytelen táplálkozás egyéb problémákat is okoz, mint például a túlsúly vagy a tápanyaghiány, ami további milliók egészségét befolyásolja. „Szerencsére a városok is felnőni látszanak a feladathoz és a tettek mezejére léptek.” - mutatott rá a szakember, aki beszélt saját tapasztalatáról is.
A brazil „Zero Hunger” programmal 40 millió embert emelt ki a szegénységből és mentett meg az éhezéstől. „A sikerhez elengedhetetlen volt a városok részvétele. A polgármesterek olyan étkezdéket nyitottak, ahol alacsony áron lehet az egészséges és kiegyensúlyozott étrendnek megfelelően étkezni, továbbá a környékbeli élelmiszert részesítették előnyben, ezzel is a helyi gazdaságot erősítve” – magyarázta.
Városi paktum a FAO támogatásával
A 2015-ben útjára indult kezdeményezés aláírói olyan alapelvek mellett kötelezték el magukat, mint az egészséges táplálék biztosítása mindenki számára, a fenntartható élelmiszerláncok kialakítása, ismeretterjesztés az egészséges étrendről és az élelmiszerpazarlás csökkentése. A FAO ezt merőszámok kidolgozásával támogatja, ami láthatóvá teszi a változás, illetve módszertani útmutatóval és egy semleges fórumként, ahol a városok képviselői tapasztalatot cserélhetnek.
Összehangoltan az ENSZ új városi menetrendjével
Graziano a városok összefogásának fontosságát hangsúlyozta a városiasodás folyamatának fenntarthatóságáért, továbbá a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítéséért a vidéki területekkel.
„Nem elfogadható és idejét múlt már a város-vidék felosztás”, mondta, hozzátéve, hogy „olyan területi alapú megközelítést kell alkalmaznunk, ami ezek integrációjára épül.” Végezetül felszólította a paktum aláíróit, hogy hangolják össze prioritásaikat az ENSZ új városi menetrendjével a fenntarthatóbb és ember-központúbb városokért.
„Az új menetrend jobb városi és területi tervezést sürget azzal a céllal, hogy felszámoljuk az éhezést és a helytelen táplálkozást, és az élelmezési és energiapolitikák jobb koordinációját is fontosnak tartja.”
Hazai összefogás
Október 19. és november 29. között mindannyian segíthetünk a mélyszegénységben élő magyar gyermekeken. A kijelölt időszakban a SPAR és INTERSPAR üzleteiben vásárolt Procter&Gamble termékek árának 1%-a ahogyan tavaly, ezúttal is jótékony célra megy: a Magyar Vöröskereszt közreműködésével a befolyt összegből idén is számos család mindennapjait tehetjük könnyebbé.
2016-ban közel 8,5 millió forint gyűlt össze az akkori kampány 6 hetes időszaka alatt. A befolyt összegből a Magyar Vöröskereszt a szociálisan rászoruló családokat olyan alapvető higiéniás termékekkel és életkörülményeik javítását szolgáló eszközökkel látta el, amelyek hozzájárulnak a gyerekek egészséges fejlődéséhez és otthonuk komfortjának megteremtéséhez. A legnagyobb szükség a mindennapi fogyasztási cikkekre (pelenka, mosószer) volt és nagy volt az igény samponra, fogkrémre, fogkefére, pizsamára, takaróra vagy ágyneműre is.
Az eltelt közel 1 év alatt a Magyar Vöröskereszt területi szervezetei között egységesen elosztva 150 településen összesen 3752 család részesült a program adományaiból. A termékadományok 3575 család 8374 gyermekéhez jutottak el, míg a pénzadományokból fedezett felújítások, beszerzések 473 gyermek életét teszik jobbá 177 családban.
A magyarok negyede veszélyben
Az Eurostat módszertana szerint azokat fenyegeti a szegénység, akiknek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például a közüzemi számlák befizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása) vagy tartósan problémájuk van a munkakereséssel.
Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban - Bulgáriában (40,4 százalék), Romániában (38,8) és Görögországban (35,6) - fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. Magyarországon ugyan 26,3 százalékra csökkent ez az arány a 2013-as 33,5, illetve a 2008-as 28,2 százalékról, de ez még mindig 2,54 millió ember elszegényedésének lehetőségét mutatja és felette van az európai 23,4 százalékos átlagnak. (A magyar adatok infografikáját itt böngészheti.). Ha azt nézzük, hogy 2008-ban a 28,2 százalék 2,79 millió főt jelentett, az elmúlt években elért javulás még csekélyebb jelentőségű: nyolc évvel a gazdasági válság után mindössze 290 ezer fővel vannak kevesebben a szegénységnek kitettek Magyarországon.
