2017. november 25. szombat
Katalin, Katinka és Katrin napja

Az egészségbiztosító egységesítené a daganatellenes terápiákat, az onkológusok tiltakoznak

A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnöke szerint orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése, az onkológiákon ma még elérhető daganatellenes gyógyszerek alkalmazásának novembertől tervezett korlátozása.

10398.jpgA személyre szabott orvoslás lényege, hogy a daganatos beteg számára választunk gyógyszert, s nem központilag kijelölt gyógyszerhez rendeljük hozzá a rákbetegeket, "ahogyan azt most bevezetni tervezik" - mondta Pajkos Gábor, az MKOT elnöke, aki szerint statisztikailag hiába hasonló eredményességű két vagy három onkológiai gyógyszer, ezek nem egymással felcserélhető terápiák. A különböző hatóanyagok a ráksejteket más pontokon támadják, más jelátviteli útvonalakon hatnak, más az adagolási módjuk, eltérhet a mellékhatásuk is. Az első választásként adott terápia sikere határozza meg leginkább a daganatellenes gyógyszeres terápia eredményességét, a beteg sorsát - tette hozzá.

 

Veszélyes vaklicit

Egyre több lehetőség

A technika fejlődésével szerencsére egyre több és egyre hatékonyabb eljárás születik a rákos daganatok felismerésére. Ezekről az alábbi cikkeinkben olvashat:

Sikeresek az új immunterápiák

Etanollal gyógyítanak bőrrákot

Fejben dúl el a gyógyulás

Szoftver keresi a daganatot

Géntechnológiás injekcióval a rák ellen

Mesterséges intelligencia a rákgyógyításban

Növényi utak a rák legyőzésében

A szakember kitért arra, a vaklicit - amelynek során egy betegcsoportnál a legolcsóbb készítményt preferálja a társadalombiztosító - jól működhet a lejárt szabadalmi védettségű gyógyszerek esetében. Ha két, azonos betegségtípusban és stádiumban lévő rákbeteg csak azért kapja ugyanazt a gyógyszert, mert az a legolcsóbb, a megtakarítás csak látszólagos, mivel ez adott betegnél az eredményesség rovására mehet - véli. Pajkos felhívta a figyelmet arra is, hogy az innovatív gyógyszerek felhasználását nem terápiaszűkítéssel lehet hatékonyabbá tenni, hanem például a részletes molekuláris patológiai vizsgálatok gyors és széles körű elérhetővé tételével, mert a tumorok genetikai jellemzőinek lehető legkorábbi ismerete az egyik kulcsa a minél pontosabb terápiaválasztásnak, az egymás után alkalmazható terápiák megtervezésének.


Orvosszakmailag nem védhető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap (NEAK) mostani eljárása, miszerint adminisztratív alapon, áralkuról áralkura szabnák meg, mivel lenne kötelező megkezdeni az egy-egy adott csoportba tartozó rákbetegek kezelését. Az MKOT elnöke ellentmondást lát abban, hogy a társadalombiztosító eddig szakmailag indokoltnak látta megadni a terápiaválasztás lehetőségét, most mégis megvonná ezt a szakorvosoktól, illetve a betegektől.

A NEAK múlt héten közölte az MTI-vel, hogy új gyógyszerbeszerzési eljárásokat indítanak novembertől. A közlemény szerint az elmúlt évek sikeres intézkedéseinek köszönhetően mára a legtöbb törzskönyvezett gyógyszer elérhető a betegek számára az onkológia, a hematológia, a gyulladásos autoimmun betegségek és több más betegség esetén. A közlemény szerint a következő évre két eljárás keretében szerzik be a gyógyszerek. Az első eljárásban minden egyes hatóanyagot (35 gyógyszer) külön-külön szerzik be azért, hogy azon betegeknek, akiknek a kezelés már megkezdődött az egyik gyógyszerrel, biztosítva legyen a készítmény. A másik eljárásban, új kezelés megkezdésekor, amikor nem lehet különbséget tenni, melyik gyógyszerrel érhető el jobb eredmény, nem indokolható, hogy egy gyártó magasabb áron adja a készítményét, mint az ugyanolyan hatású szer ára. Vagyis ebben az esetben a kezelőorvosnak az olcsóbb készítménnyel kell a kezelést megkezdenie.

 

A szakma aggódik

A NEAK álláspontja szerint a közbeszerzési eljárások rendszere alkalmas arra, hogy azon készítmények közül, amelyek esetében az új betegek kezelése során a szakma nem tud különbséget tenni a hatás tekintetében, versenyt hirdessenek. Ez garantálja, hogy valamennyi beteget olyan készítménnyel kezelhessen az orvosa, ami számára a lehető legjobb. Azonban, ha két készítmény hatása megegyezik, akkor a kedvezőbb árút kell választania az orvosnak.

Az új közbeszerzési eljárással kapcsolatban az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és a daganatos betegek által alapított Gyógyulj Velünk Egyesület is jelezte aggályait. Az AIPM elhibázott döntésnek tartja, hogy a megjelent új közbeszerzési eljárásban lebonyolított árverseny nyomán egyes betegcsoportokban csak egyfajta gyógyszer lehet a kötelezően választandó terápia a jövőben - olvasható az egyesület MTI-hez eljuttatott közleményében. Ebben azt írják, az úgynevezett tételes elszámolású innovatív gyógyszerek között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő olyan árversenyt hirdetett meg, amelynek értelmében november 1-jétől egyes betegcsoportokban csak egy innovatív gyógyszer marad mint kötelezően választandó terápia.
A jövőben a tendereljárás eredményeként kialakuló ársorrendben kell majd az orvosnak a terápiákat alkalmaznia, és csak az elsőként választandó terápia hatástalansága esetén választhat más készítményt - írták. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy az onkológiai betegek esetében az időfaktornak kiemelkedő jelentősége lehet és ez az intézkedés akár több ezer olyan beteg gyógyszeres kezelését is érintheti majd, aki súlyos betegségben szenved, ilyen az áttétes rosszindulatú bőrrák (melanoma), a tüdőrák, a prosztatarák, a vastagbéldaganatok, a súlyos időskori szemészeti kórképek, a különböző súlyos autoimmun gyulladásos betegségek vagy a ritka kórképek közé tartozó Fábry-kór.

 

Reagált a NEAK

A kritikákra az Egészségbiztosítási Alapkezelő a Magyar Hírlapban reagált. Azt írták, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban használják fel, a legtöbb egészségnyereség megvásárlásával. „A világon sehol nincs elegendő forrás arra, hogy valamennyi terápiát biztosítani lehessen olyan betegek részére is, akiknél nem garantálható a maximális hatékonyság. Annak érdekében, hogy valamennyi beteg a számára legjobb terápiát megkaphassa, különböző költség-kontroll technikákat alkalmaznak mindenütt. Ezen intézkedések alapját kivétel nélkül mindig a szakmai protokollok és a törzskönyvi dokumentáció képezi” – hangsúlyozta az Alapkezelő.

 

Kimaradt a szakma véleménye

Az egyesület kiemelte, hogy a korábbi, az előkészítő egyeztetések során többször kifejtett szakmai álláspontja változatlan: ez az új versenyeztetési eljárás az innovatív terápiák esetében Európában sehol másutt nem alkalmazott gyakorlat. Nem véletlenül, ugyanis rövid és hosszú távon is számos előnytelen következménnyel járhat a betegek, az orvosok és végső soron a magyar ellátórendszer egésze számára is.
"A tételes finanszírozású gyógyszerek közbeszerzésének tervezett módosításáról több hónapon át folytak a szakmai egyeztetések, melynek során az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete kezdetektől fogva jelezte jogi, orvosszakmai és etikai aggályait. Sajnálattal látjuk azonban, hogy a költségcsökkentés jegyében bevezetésre kerülő új eljárással kapcsolatban megfogalmazott érvek és javaslatok nem kerültek megfontolásra" - olvasható a szervezet közleményében. Hozzátették, az egyeztetések során a NEAK többször is hivatkozott arra, hogy az általa felvázolt új beszerzési modell vonatkozásában bírja a hazai orvosszakma támogatását is, de az erre irányuló szakmai állásfoglalásokat az egyesületnek többszöri kérése ellenére sem volt módja megismerni.

Az AIPM szerint a megjelent közbeszerzési értesítés alapján a NEAK rendkívül rövid idő alatt tervezi lebonyolítani a tendertárgyalásokat, és úgy vélik, egy ennyi kockázatot magában hordozó, igen sok beteget érintő, rendkívül nagy horderejű új gyógyszerbeszerzési eljárás kivitelezéséhez a betegek érdekében megfontoltabban kellene hozzáállni. Az egyesület többször is rámutatott arra, hogy a korábbi finanszírozási technikák is alkalmasak lennének a kitűzött célok elérésére a jelenlegi terápiás választék megőrzése mellett.