2018. november 19. hétfő
Erzsébet, Zsóka és Liza napja

Mamahotel-trend Magyarországon

Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a 18-34 év közötti, dolgozó fiatalok 43,9%-a lakik egy háztartásban szüleivel. Egyesek anyagi, mások érzelmi okok miatt maradnak otthon. Sokaknál viszont a házimunkamentes élet és az ingyen lakhatás a fő mozgatórugó.

10234.jpg2012 óta folyamatosan növekszik a számuk, közel 8%-al lettek többen a szülői házban maradó fiatalok. Az arány meghaladja az EU átlagát (35,7%), amiben szerepe lehet a még mindig emelkedő lakásáraknak. Egy budapesti fiatal átlagosan közel 18 millió forintért vehet saját lakást, igaz, községben élő kortársa már 4,2 millió forintért juthat hozzá első ingatlanához. Ez az olló folyamatosan nyílik.

 

Máltán még több, a fiatalok közel kétharmada él szüleivel. Sőt, számos, jobb gazdasági teljesítményű európai országban is hasonló vagy magasabb a mutató, mint Magyarországon. Németországban, Luxemburgban, Svájcban tízből négy, az Egyesült Királyságban és Ausztriában közel minden második fiatal marad a családi otthonban egészen a harmincas évei elejéig. Az okok sokfélék: a fiatalok tovább tanulnak, később állnak munkába, saját kereset híján az elkötözés igen nehézkes. A mamahotel jelenség is megfigyelhető, sok fiatal számára nem kényszer, hanem kényelem a házimunkamentes élet és az ingyenes lakhatás.

 

Idehaza a saját lakás a mérce

Tízből kilenc magyar saját tulajdonú ingatlanban lakik. A 35 országot tömörítő OECD országok között ezzel dobogós, harmadik helyezett hazánk. A magyar társadalom erősen röghöz kötött, dr. Dúll Andrea környezetpszichológus szerint a volt szocialista régió társadalmainál erős identitásképző elem a saját otthon. Az emberek a felnőttséggel, az önálló élettel azonosítják az ingatlantulajdon megszerzését.

A magas albérletárak is a vásárlás felé terelnek sokakat: különösen azokon a településeken szálltak el az albérleti díjak, ahol felsőoktatási intézmény van. Pécsen legnagyobbak a különbségek, ahogy közeledünk az egyetemi épületéhez, de más városokban is hasonló a helyzet.

Egy vonatkozó OTP Bankcsoporti kutatás eredményei szerint a lakásvásárló magyarok az elköltözés okaként legtöbbször az önállóságot jelölték meg. Az adatokból az is látszik, hogy sokaknak az albérlet nem pálya, egészen addig nem terveznek elköltözni otthonról, ameddig nem tudnak saját tulajdonú ingatlanhoz jutni. Az elmúlt években tapasztalható ingatlanár robbanás miatt ez azonban egyre nehezebb.

Nem muszáj menekülni otthonról

A többgenerációs házaknak nagy hagyománya van idehaza, a közös energia-, munka- és forrásmegosztás előnyt jelent a családtagok számára. A fiatal pároknak is segítség a szülői támogatás, az idősek gondozása is jóval egyszerűbb, ha csak egy emelet választja el a generációkat.

Az elmúlt évek szabályváltoztatásai is támogatják a saját lakrész vagy akár önálló lakás kiépítését: az idei évtől új lakóegység kialakításához már nem kell építési engedélyt kérni, elég egyszerű bejelentéssel élni, illetve a CSOK is felhasználható már erre.  Ami a finanszírozást illeti, a költségek egy új ingatlan vásárlásáétól elmaradnak, de így is jelentős tételt képeznek. A CSOK és saját tőke mellett a lakástakarék szintén felhasználhatók az építkezéshez, amelyhez ráadásul az állam is hozzájárul: egy hatéves konstrukció esetén szerződésenként közel félmillió forintot is elérheti a támogatás összege. A több családtagra is megkötött lakástakarékkal pedig milliós nagyságrendű állami támogatás érhető el, például a tetőtér átalakításához is” – mondja Köntös Péter az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

Kékedi Gábor okleveles építészmérnök szerint sokan építész bevonása nélkül vágnak bele egy tetőtér beépítésbe, amely azonban nagyon kockázatos. Az épület statikai vizsgálata elengedhetetlen, hiszen a régi födém sok esetben nem bírja el a megnövekedett terhet, ezért megerősítésre vagy teljes cserére lehet szükség. Ennek költsége a négyzetméterenkénti 30 000 forintot is elérheti. A hazai ingatlanállományban a mai napig nagy számban fordulnak elő sátortetős családi házak, amelyek tetőtér beépíthetősége igen alacsony. „Ezért inkább új, akár 80-90%-ban is kihasználható nyeregtető építését javasoljuk. Ez azonban nem olcsó, a tető esetében közel 20 000 Ft/nm árral érdemes kalkulálni. Ráadásul sokszor nem csak az új lakótér teljes épületgépészetét kell kiépíteni, hanem az alsóbb szintekét is a megnövekedett igénybevételhez kell igazítani. Legtöbb esetben a megnövekedett légköbméternek köszönhetően új, nagyobb kapacitású kazán beépítése is szükséges, amely szintén egy nagyobb tételt jelent” – mondja a Kékedi Építész Iroda szakembere.

 

Sátortető, nyeregtető, manzárdtető

Sátortetőt legtöbbször a kádárbarokk kockaházakon látni, ezeknél négy egymásnak támasztott piramisból áll a fedél. A nyeregtető adja ki leginkább a házikó-formát: a két szemközti oldalt van a tető két oldala, a másik kettőt felfalazzák a gerincig. (Ennek egy variációja a kontytető.) A manzárdtető az a forma, amikor a tető „megtörik” egy kisebb és egy nagyobb lejtésű részre. Napjainkban az újépítésű házaknál népszerű a kishajlású tető, de létezik még magastető és persze lapostető is. Utóbbi azonban nem véletlenül a mediterrán vidéken jellemző leginkább. A havas teleken nem épp a legpraktikusabb megoldás a lapostető.