Éljünk egészségesebben! Még tart az európai sporthét
Szeptember 30-ig tart az Európai Sporthét, amelyet 2015 szeptemberétől minden évben megrendeznek a sport és a testmozgás népszerűsítése jegyében. A nemzetközi eseménysorozat idén Európa 31 országában zajlik. Íme a hétvégi #BeActive (Mozogj) programok.
Ma is gyönyörű az idő, és holnapra is ezt ígérik. Mozduljunk ki, sportoljunk! A hazai rendezvény szervezőinek célja, hogy 2017. szeptember 23-30. között minél több magyar tegyen az egészségéért, ezzel felkerüljünk Európa sporttérképére, és az unión belül kiemelkedő részvétellel mozduljunk meg országszerte.
A sport és a testmozgás jelentősen hozzájárul az európai polgárok jólétéhez, azonban a testmozgás gyakoriságának és intenzitásának szintje jelenleg nem növekszik, sőt, egyes országokban negatív tendenciát mutat. Az Európai Sporthét ezt szeretné orvosolni. A testmozgás hiánya negatív következményekkel jár a társadalom és az emberek egészsége szempontjából, és gazdasági költségeket is generál. A sportolás további pozitív hozadéka, hogy képes a tolerancia üzenetének erőteljesebb közvetítésére, valamint az európai polgárság eszméjének megszilárdítására. A sport a társadalmi befogadás eszközeként segíteni fog az európai társadalom kihívásainak kezelésében - állítják az esemény szervezői.
Az idei rendezvénysorozat középpontjában az egészséges életmód népszerűsítése áll. A gyermekkori elhízás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgáshiány súlyos következményekkel jár. Ezekre a veszélyekre figyelmeztet a „Tartui felhívás az egészséges életmódért” nevű dokumentum, amelyet Navracsics Tibor, az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztoson kívül Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos, valamint Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos is aláírt.
A felhívás 15 átfogó kötelezettségvállalást tartalmaz, egységbe fogva többek között a sport, az élelmiszeripar, az egészségügy, az innováció és a kutatás területén az egészséges életmód népszerűsítése érdekében végzett munkát. A biztosok ígéretet tettek például arra, hogy a testmozgást népszerűsítő uniós projekteket a jövőben több támogatásban részesítik az Erasmus+ program keretében, illetve hogy felhívják a lakosság figyelmét az egészséges életmód előnyeire. Az európai sporthét rendezvényein a korábbi évekhez hasonlóan bárki részt vehet életkortól, társadalmi háttértől és erőnléttől függetlenül. Kattintson ide, és válassza ki, hol mozogna a hétvégén.
Az egészség titka
A rendszeres testmozgás számos betegség kialakulásának kockázatát is csökkenti:
- obesitas (elhízás),
- metabolikus szindróma (több, egymással összefüggő anyagcserezavar együttes fennállása),
- szív-érrendszeri betegségek (atherosclerosis, thrombosis, coronaria betegség, stroke),
- mozgásszervi betegségek (krónikus aspecifikus low back pain szindrómaderékfájás, athrosisok, test- és lábtartási elváltozások),
- osteoporosis (csontritkulása),
- egyes daganatos megbetegedések,
- mentális tünetek (depresszív tünetek, szorongásos zavarok),
- diabetes mellitus (cukorbetegség).
(Forrás: Figler Mária: A sporttáplálkozás alapjai. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, 2015.)
Ránk fér a mozgás
Az Eurobarométer 2014-es felmérése szerint a magyarok 44 százaléka sosem sportol, miközben 28 uniós tagállam polgáraira vetítve 42 százalékos ez az arány. Ám még az aktívak sem viszik túlzásba a testedzést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint: az átlagos magyar mindössze heti 50 percet fordít erre. A férfiak átlaga valamivel több mint egy óra, a nőké mindössze 21 perc. A KSH szerint a legnépszerűbb sporttevékenységek listáját a kerékpározás vezeti, majd ezt követi a labdarúgás, a futás és az úszás.
A magyarok jelentős súlytöbblete és „kirívóan rossz egészségi állapota” alapvetően két tényezőre vezethető vissza: egészségtelenül táplálkozunk és nem mozgunk eleget. Étrendünket továbbra is a sok zsír, a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása dominálja, miközben az emberek kétharmada az ajánlottnál kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt. Az átlag magyar naponta minimum 5 órát ül és mindössze 10 percet sportol. A híres-hírhedt napi ajánlott 10 000 lépés helyett – ami a minimum mozgás lenne – mindössze 7000 lépést tesz egy nap.
Még rosszabb a szenior korosztály aktivitási mutatója. Dr. Nagy Sándor, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének szenior mozgásszakértője elmondta: „A rendszeres mozgás a 60 év felettiek körében sajnos igen ritka, ilyenkor a túlsúly mellett már megjelennek a különböző betegségek, mozgásszervi, ízületi fájdalmak, amelyek akadályozhatják a rendszeres sportot. Viszont az ízületi, mozgásszervi panaszok enyhítésének egyik módja pont a rendszeres, megfelelő testmozgás lenne, amely elősegíti az idegpályák „olajozását”, a vele járó koncentráció pedig fejleszti az orientációs készséget. Elkezdeni sosem késő!"
