Időzített bomba a közigazgatásban?
Összefogás jött létre a fordítók, tolmácsok és fordítóirodák körében, hogy a hiteles fordítást és hatósági tolmácsolást itthon is a szakmai névjegyzék tagjai végezhessék. A hazai reformot az európai uniós előírások és a menekültválság nyelvi kihívásai is kikényszerítik.
A közelmúltban számos botránytól volt hangos a sajtó és a szakma. Az egyesületek egyetértenek: változásra van szükség. Koncepciójukat a Translation Business Day 2017 konferencián mutatták be.
Hiteles fordítást és hatósági tolmácsolást ma Magyarországon egy több évtizedes, elavult minisztertanácsi rendelet szabályozza. A fordítók szakmai névjegyzékét a második világháború után felszámolták, az ellátási kötelezettség pedig azóta kizárólagosan az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát (OFFI) terheli. A nyelvi közfeladatok ilyen jellegű központosítása szinte teljesen egyedülálló a világban. A rendszerváltás óta minden kelet-európai országban megtörtént a decentralizáció, kivéve hazánkban.
A hazai fordító- és tolmácspiac hetven százalékát képviselő érdekvédelmi és szakmai szervezetek – a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE), valamint a Szabadúszó Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (SZOFT) – közös szakmai javaslatot dolgoztak ki a tevékenység korszerű újraszabályozására.
Az általuk vázolt névjegyzéki rendszerben a vállalkozások és állampolgárok gyorsabban és olcsóbban jutnak majd hiteles fordításhoz a hozzájuk legközelebb eső, „nyelvi közjegyző” felkeresésével. Az országosan elérhető, elektronikus nyilvántartás lehetővé tenné a hatóságoknak is, hogy – nyelvismeretre, szakterületre és földrajzi elhelyezkedésre szűrve – gyorsan ki tudják rendelni a legjobb szakembereket. A nyugat-európai - és legfőképpen a német - példa alapján kidolgozott modell felszámolná a szakmát övező jogbizonytalanságokat, és a hazai szakfordító- és tolmácsképzés színvonalát is javítaná.
„A közelmúltban napvilágot látott hazug bírósági fordítások, a hamis tanúzás bűntettével vádolt fordító vagy a kétes hátterű tolmácsok esetei mind azt üzenik, hogy halaszthatatlan a terület újraszabályozása. A migrációs krízis miatt a hazai menekültügyi és titkosszolgálati szervek egyre súlyosabb nyelvi kihívásokkal szembesülnek, kiváltképp a ritka nyelveken. A helyzet rendezéséhez elengedhetetlen egy államilag felügyelt szakmai nyilvántartás létrehozása, és erőforrásaink átvilágítása nyelvpárok, valamint képesítések alapján. Javaslatunk szerint az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt kell létrehozni a Hites Fordítók és Tolmácsok Névjegyzékét ahhoz hasonlóan, ahogy az a szocializmust megelőző időkben működött. A névjegyzékkel és a ritka nyelveken dolgozók továbbképzésével elkerülhetők a hatósági fordítóbotrányok, amelyek presztízsveszteséget okoznak a bíróságoknak, költséget generálnak az adófizetőknek és téves ítéletekhez vezethetnek az igazságügyi eljárások során.
A névjegyzéki rendszer visszaállítása egy, a közelmúltban hatályba lépett, bürokráciacsökkentő, európai uniós rendelet miatt is fontos. A hiteles fordítások eseti körének szűkítése miatt ugyanis gyökeresen átalakul a jelenlegi állami fordításhitelesítő szerv szerepe. Mindenképp számítunk az OFFI együttműködésére, és örülök, hogy nagy számban képviseltették magukat a konferencián.” – mondta el Szalay-Berzeviczy András, a Proford-MFTE-Szoft fordításszabályozási munkacsoport vezetője.
Szalay-Berzeviczy a Translation Business Day 2017 konferencián jelentette be awww.forditoinevjegyzek.hu weboldal indulását, ahonnan a koncepció teljes terjedelmében letölthető. A munkacsoport a következő hetekben az érintett közintézményekkel folytatja a szakmai konzultációt, és rövidesen benyújtja kodifikációt előkészítő szakmai javaslatát az Igazságügyi Minisztériumnak.
