Motorosfelvonulás a prosztatarák ellen
A hazánkban évente 4000 új megbetegedést okozó, 1500 halálesetért felelős prosztatarák megelőzésére és a szűrés fontosságára hívják fel a figyelmet urológus szakemberek a világ legnagyobb motoros jótékonysági felvonulásaként ismert Distinguished Gentleman’s Ride (DGR) kapcsán.
Már 220-an regisztráltak és már több mint 5000 dollárt gyűjtöttek össze a szeptember 24-i budapesti Distinguished Gentleman’s Ride felvonulásra. Aznap 90 ország 600 városában 70 ezer motoros pattan nyeregbe, hogy felhívja a figyelmet a férfiak egyik legalattomosabb betegségére, a prosztatarákra.
Riasztóak a statisztikák
Évente 4000 friss regisztrált eset és 1500 elvesztett férfiélet – ezek a hazai prosztatarák riasztó statisztikái Magyarországon. Az EU-ban mintegy 90 ezer, a világon pedig több mint egymillió új beteget diagnosztizálnak minden évben, és minden harmadik percben meghal valaki a betegségben. A prosztatarákot az Amerikai Rák Társaság a második leggyakoribb rosszindulatú daganatként tartja számon a világon a férfiaknál, a halált okozó rákos megbetegedések között pedig – a tüdő- és a béldaganatok után – a harmadik legveszélyesebbként.
Szakértők szerint a betegség egyik legaggasztóbb és legalattomosabb jellegzetessége, hogy akár évekig is tünetmentes.
„Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a rendszeres prosztatarákszűrés életet menthet, hiszen minél hamarabb derül fény a daganatra, annál jobbak a beteg gyógyulásának esélyei. A betegség korai felismerését megnehezíti, hogy gyakran egyáltalán nem okoz észrevehető panaszokat. Sajnos még ma is előfordul, hogy csak a beteg halála után derül ki a betegség” – húzta alá dr. Rosta Gábor, a Dr. Rose Magánkórház praxisvezető urológus-sebész főorvosa, a hazai DGR-futam orvostanácsadója.
Hozzátette: a prosztatarák leginkább idős korban, elsősorban a 60–75 éves korosztályban fordul elő, de ötvenéves kor felett a férfiak 40%-ánál már kimutatható a jelenléte. Magyarországon a diagnosztizált prosztatarákos betegek szinte 80%-a későn, már áttétes stádiumban megy orvoshoz, ezzel szemben Nyugat-Európában és az USA-ban 80%-uk már akkor elkezdi a terápiát, amikor a daganat még nem terjed túl a prosztata határain.
A főorvos szerint ezért itthon már 40 éves kor felett ajánlott az éves prosztataszűrés, 50 év felett, kiegészítésként, javasolt az úgynevezett PSA-szűrés is, 60 éves kor után pedig félévente tanácsos felkeresni az urológus szakorvost.
Életet menthet a szűrés!
A szűrésnek egyaránt része a has, a vesetájék és a nemi szervek vizsgálata, valamint a kismedence szerveinek ultrahangos ellenőrzése. További adatokat szolgáltat a vizeletvizsgálat, illetve indokolt esetben a vérvétel, amely többek között lehetővé teszi a – diagnosztikai szempontból leghitelesebbnek tartott – PSA-érték (prosztataspecifikus antigén) megállapítását is. Akinek 50-70 év között nem változik a PSA értéke, valószínűleg nem is lesz prosztatarákja.
Dr. Rosta Gábor kiemelte: a férfiak számára leginkább riasztó, a végbélen keresztül végzett betapintásos prosztatavizsgálat mindössze öt másodpercig tart, és ezt a szakemberek a kellő empátiával, kíméletesen végzik el. A tapintási eltérés önmagában is 90 százalékos találati aránnyal bír – tette hozzá.
Maradj nyeregben!
A prosztatarák-megelőzés témáját világméretekben tematizáló Distinguished Gentleman’s Ride a Föld legátfogóbb – klasszikus és épített motorok részvételével zajló – jótékonysági rendezvénye. A DGR résztvevői a világ minden táján azzal a szándékkal indulnak az évi egy alkalommal (idén szeptember 24-én) azonos időben megrendezett eseményen, hogy támogatást gyűjtsenek a súlyos daganatos betegség megelőzésére és gyógyítására. Idén mintegy 90 ország 600 városában 70 ezer elegánsan öltözött motoros részvételével zajlik a program, amelynek 2017-es célja, hogy 5 millió dollárt gyűjtsön össze a @MovemberFoundationnek. Az adományt a prosztatarák kutatására, a prevenciós szűrések népszerűsítésére, a férfiaknak szóló mentálhigiénés programokra fordítják majd.
„A budapesti, 27 kilométeres magyar DGR-futamra már több mint 220-an regisztráltak, az egyéni támogatások és a szponzori felajánlások összege pedig már most meghaladja az 5000 dollárt” – foglalta össze Regős Dániel, a hazai DGR-futam fő szervezője. A szervezők a futamon a hölgyeket is szívesen látják.
A szeptember 24-én egy időben zajló budapesti és a külföldi DGR-futamokra itt lehet regisztrálni – a regisztráció a részvétel feltétele –, illetve ennek során lehet egyéni adományokkal hozzájárulni a program pénzügyi sikeréhez. A támogatások összege közvetlenül az ausztrál szervezőkhöz, illetve a Movember Foundationhöz fut be.
A magyar program Facebook oldala a www.urakmotoron.hu webcímen elérhető.
Mi, hol, miért?
A DGR-program edukációs célkeresztjében álló prosztata – magyarul dülmirigy – egy dió méretű nemi mirigy, mely a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és az abból kiinduló húgycsövet veszi körbe. Az általa termelt váladék az ondó 90 százaléka.
Prosztatarák akkor alakul ki, ha a prosztata egyes sejtjei abnormálisan gyors reprodukcióba kezdenek, és rosszindulatú daganatot hoznak létre.
Ha nem kezelik időben, a rákos sejtek szétszóródhatnak a test többi részében, különösen a nyirokcsomókban és a csontokban, így alakul ki az áttétes rákbetegség.
Az akár évekig tartó tünetmentes időszakot követően a növekvő prosztatadaganat vizelési nehézségeket okozhat: a sűrűn jelentkező vizelési inger ellenére a beteg nem tudja tökéletesen kiüríteni a hólyagot, a pangó vizelet pedig gyakran húgyúti fertőzésekhez vezethet.
Előrehaladott állapotban a daganat betörhet a húgyhólyagba vagy a húgycsőbe, ez véres vizeletet, véres ondót, gáti, keresztcsonti, deréktáji fájdalmakat okozhat. Áttétként csontban is előfordulhat, amit csontfájdalom, kóros csonttörés jelezhet. Későbbiekben az általános daganattünetek – gyengeség, fogyás, vérszegénység – is jelentkezhetnek.
A prosztatarák stádiumának, illetve más tényezők (a daganat típusa, kiterjedtsége, a beteg életkora, egészségi állapota, életvitele stb.) függvényében változhat az alkalmazott terápia. Az urológus főorvos kiemelte, hogy korai diagnózis esetén is a betegek folyamatos gondozása, a betegség lefolyásának kontrollja szükséges.
A prosztatarák eltérő gyakorisággal fordul elő a világ különböző területein. A leggyakrabban Észak-Amerikában és Észak-Európában alakul ki prosztatadaganat a férfiaknál, míg például a Távol-Keleten jóval alacsonyabb az előfordulási aránya. Ez a különbség arra utal, hogy a betegség kialakulásában a környezeti tényezőknek is döntő szerepet kapnak.
A Dr. Rose Magánkórház főorvosa elmondta: a prosztatarák kialakulásában a genetikai tényezők is szerepet játszanak, tehát akinek a családjában már előfordult a betegség, nagyobb eséllyel betegszik meg prosztatarákban. A betegség szempontjából ugyancsak meghatározó tényező lehet a táplálkozás is. A zsírban gazdag, vitaminban és növényi eredetű táplálékban szegény étrend ugyanis növeli a betegség kockázatát.
