Balog Zoltán: "Egyenlő hozzáférést kell biztosítani az egészségügyben"
Mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az egészségügyi ellátáshoz Magyarországon - mondta az emberi erőforrások minisztere az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésén.
Balog Zoltán arról beszélt, hogy - más államokhoz hasonlóan - Magyarországon is szakadék van a szegények és a jobban keresők között, ez pedig meghatározza a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz. A miniszter külön problémának nevezte, hogy a romák közül sokan az "eltérő életmódjuk" miatt nem tudják átlépni azt a "küszöböt", ami az ellátórendszerben való részvételhez szükséges. Ezért szerinte az egyenlő esélyek megteremtése nem csak azt jelenti, hogy biztosítják a szektornak a szükséges erőforrásokat és a finanszírozást, hanem azt is, hogy segítenek kialakítani egy olyan "szociokulturális hátteret" a romáknak, ami átlendítheti őket az akadályokon.
Egyre népszerűbb a magán
Egyre többen döntenek a magán egészségügyi szolgáltatók mellett, miután összehasonlítják az állami és magánellátás ár/érték arányát. Leginkább az időmegtakarítás, a szélesebb körű tájékoztatás és a plusz szolgáltatások hajtják a betegeket a magánklinikák irányába.
A betegek 49%-a a szakorvosi ellátást keresi fel, 34%-uk diagnosztikai vizsgálat miatt megy magánszolgáltatóhoz. A kevésbé képzett és vagyonos – DE státuszú – társadalmi csoport tagjai közül is közel 30%-os azok aránya, akik megfordultak magán egészségügyi intézményben az elmúlt évben, ami azt mutatja, hogy ez nem a gazdagok kiváltsága – mondta el Kun Eszter, a Szinapszis Kft. munkatársa egy 2016-os kutatásra hivatkozva.
A kormány senkit sem akar "hátrahagyni", ezért fogadta el 2011-ben a roma stratégiát, valamint indította nemrégiben azt a programot, amelynek keretében ezer roma nő kaphat szakképzést, majd munkát a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben, közvetítő szerepet betöltve a roma közösségek és a szociális intézmények között - mondta Balog Zoltán. A miniszter szólt arról is, Magyarország már rájött arra, hogy a jóléti társadalom "veszélyes", mert abban mindenki csak a saját érdekeit nézi. Helyette munkaalapú társadalomra van szükség, mivel látható, hogy a jövőben többet kell majd dolgozni a jelenlegi életszínvonal fenntartásáért. Hangsúlyozta, szorosabb összefogásra lenne szükség a munkaadókkal annak érdekében, hogy minél többen felismerjék a betegségmegelőzés fontosságát és részt vegyenek a szűrővizsgálatokon.
(Ugyanakkor az Orbán-kormány 2016. végén egy tollvonással a magasabb adózású juttatási elemek közé helyezte a munkáltatói egészségpénztári tagdíj-kiegészítést. Holott ezzel a munkáltatók éppen a betegségmegelőzéshez tudtak hozzájárulni. Az intézkedés eredményéről itt olvashat. Trautmann László, a BCE Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára akkor lapunknak úgy fogalmazott : a béremelés populista ígéret.
Sok hűhó semmiért
A miniszter az elmúlt években a magyarok egészségének megőrzése érdekében hozott intézkedések közül kiemelte a dohányzásmentes zónák bevezetését a buszmegállókban és a vasútállomásokon, a túl sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekre kivetett chipsadót, valamint a mindennapos testnevelés elindítását az iskolákban.
Ennek ellenére a magyar gyerekek közül sokan túlsúlyosak: minden ötödik kisfiú és negyedik kislány már hétévesen túlsúllyal küzd - jegyezte meg Rétvári Bence államtitkár egy korábbi sajtótájékoztatón. Pedig ma már az iskolai büféket is szabályozza a kormány: folyamatosan át kell állniuk arra, hogy egészséges ételeket áruljanak. A túlcukrozott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott, a gyerekek fejlődését, egészséges növekedését hátrányosan befolyásoló termékek nem árusíthatók.
