2017. szeptember 22. péntek
Móric napja

Keveset költ Magyarország egészségügyre

Az  EU tagállamai összesen közel 1058 milliárd eurót, az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre. Magyarország az unió átlagánál kevesebbet, GDP-jének alig több mint 5 százalékát költötte az egészségügyi ellátásra - derül ki az Eurostat közleményéből.

9979.jpgAz Európai Unió statisztikai hivatalának közlése szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, az egészségügyre fordított állami kiadás Cipruson (2,6 százalék), Lettországban (3,8 százalék), Romániában (4,2 százalék), Görögországban (4,5 százalék), Luxemburgban (4,6 százalék) és Lengyelországban (4,7 százalék) volt a legkevesebb a vizsgált 2015-ös évben. Ezzel szemben Dánia (8,6 százalék), Franciaország (8,2 százalék), Ausztria és Hollandia (mindkettő 8,0 százalék) az unió átlagánál többet fordított az egészségügyre.

Egyre keresettebbek a magánegészségügyi szolgáltatások

A Szinapszis Kft. kutatása szerint mára elérte a kritikus tömeget a hazai lakosságon belül azok száma, akik az állami egészségügyi ellátás mellett a magán egészségügyi szektor szolgáltatását is igénybe veszik. Ma már egyáltalán nem a gazdagok kiváltsága, hogy magánszolgáltatást vegyenek igénybe a gyógyulás érdekében.

– A betegek 49%-a a szakorvosi ellátást keresi fel, 34%-uk diagnosztikai vizsgálat miatt megy magánszolgáltatóhoz. A kevésbé képzett és vagyonos – DE státuszú – társadalmi csoport tagjai közül is közel 30%-os azok aránya, akik megfordultak magán egészségügyi intézményben az elmúlt évben, ami azt mutatja, hogy ez nem a gazdagok kiváltsága – mondta el Kun Eszter, a Szinapszis Kft. munkatársa egy 2016-os kutatásra hivatkozva.

 

Megjegyezték, a rangsor egészen más, ha az egészségügyre költött összeg az egyes tagállamok lakosságszámával áll összehasonlításban. A vizsgált időszakban az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tettek ki.

Az egy főre jutó, 3000 eurót meghaladó, egészségügyre fordított tagállami kiadás Luxemburgban volt a legtöbb (4112 euró), majd a sorban Dánia (4094 euró), Hollandia (3194 euró), Svédország (3170 euró), Ausztria (3149 euró), Írország (3138 euró) és az Egyesült Királyság (3020 euró) következik.

A lista másik végén Románia (340 euró), Bulgária (343 euró), Lettország (468 euró), Lengyelország (520 euró), Ciprus (532 euró) és Magyarország (592 euró) sorakozik.

Az Európai Unió egészét tekintve az egészségügyre fordított, GDP-arányos költés a szociális védelem után (19,2 százalék) a közkiadások második legnagyobb tétele. Ezt az általános közszolgáltatások (6,2 százalék), majd az oktatás (4,9), a gazdasági ügyek (4,3), a közrend és a biztonság (1,8), a védelem (1,4), a szabadidő, kultúra és vallási felekezetek támogatása (1 százalék), a környezetvédelem (0,8), végül a lakhatás és a közösségi szolgáltatásokra fordított költségek (0,6) követik.

 

A kevés ráfordítás eredménye: beteges nemzet

Az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban. A 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek száma alacsony, tenni kell azért, hogy idősen is jó életminőségben élhessünk.

Sajnos az időskori egészség messze nem kap akkora figyelmet a lakosság körében, mint ahogy az szükséges lenne. Ez a tanulsága az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásának.

Ráadásul az életkor előrehaladtával azonban az egészségi állapot is romlik. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde tartja kitűnőnek a saját egészségét, ez az arány az évek múlásával jelentősen csökken:

  • Az 55-64 év közötti korcsoportban 4(!) százalék tartja kitűnőnek az egészségét.
  • A 65 év felettiek körében is csak 6 százalék a magukat makkegészségesnek tartók aránya. 
  • A 65 év felettiek 9 százaléka számol be rossz egészségről, míg a 25-34 év közöttiek körében az arány mindössze 1 százalék.