2017. november 21. kedd
Olivér napja

Tenni is kell a kényelmes és boldog öregkorért

Az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban. A 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek száma alacsony, tenni kell azért, hogy idősen is jó életminőségben élhessünk.

Ezek az adatok intő jelek lehetnek a fiatalabb korosztályok számára, hogy gondoskodjanak magukról, de az időskori egészség messze nem kap akkora figyelmet a lakosság körében, mint ahogy az szükséges lenne. Ez a tanulsága az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásának.

  • A magyarok 61 százaléka jónak vagy kitűnőnek tartja egészségi állapotát, ami kicsivel marad el a nemzetközi átlagtól (68 százalék).
  • 12 százalék saját bevallása szerint kitűnő egészségnek örvend.
  • További 49 százalék tartja az egészségét jónak. 
  • A fennmaradó 39 százalék egészsége csak kielégítő (34 százalék) vagy rossz (5 százalék).

Az életkor előrehaladtával azonban az egészségi állapot is romlik. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde tartja kitűnőnek a saját egészségét, ez az arány az évek múlásával jelentősen csökken:

  • Az 55-64 év közötti korcsoportban 4(!) százalék tartja kitűnőnek az egészségét.
  • A 65 év felettiek körében is csak 6 százalék a magukat makkegészségesnek tartók aránya. 
  • A 65 év felettiek 9 százaléka számol be rossz egészségről, míg a 25-34 év közöttiek körében az arány mindössze 1 százalék.

 

Magyarország alulteljesít

A munkaadók is sokat tehetnek

A felmérés tanúsága szerint a munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért. Az önkéntes nyugdíjpénztár tűnik az egyik legtutibb megoldásnak ha a költségeket és a várható hozamot mérlegeljük. 2015-ben, 2016-ban és hosszabb távon is jelentősen az inflációt meghaladó hozamot értek el tagjaik egyéni számláin a nyugdíjpénztárak.

A munkavállalók 95 százaléka venne részt munkahelyi egészségmegőrző programokon. Ezek közül a szűrések, az egészséges munkahelyi ételválaszték és a sportolási lehetőségek a legnépszerűbbek.

Tízből hét magyart komolyan foglalkoztat, milyen egészségi állapotnak örvend majd nyugdíjasként, igaz, a világon jóval magasabb, 82 százalékos ez az arány.

A nemzetközi átlaghoz képest a magyarok kevesebbet tesznek egészségük megőrzésért. A világban mért 50 százalékhoz képest csak 34 százalék étkezik egészségesen, 50 százalékkal szemben nálunk 24 százalék a rendszeresen sportolók aránya, a magyaroknak csak 32 százaléka kerüli a stresszt, miközben a világon 43 százalék igyekszik ugyanezt tenni.

 

Rossz egészségi állapot miatt nyugdíjazva

Egészségügyi állapotuktól függetlenül a magyarok 65 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. A kitűnő egészségi állapotban lévők 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A megkérdezettek 35 százaléka a nyugdíjkorhatár elérésekor azonnal abbahagyná a munkát. Elég sokan, 31 százalék részmunkaidőben dolgozna tovább, 19 százalékuk dolgozna, de más munkakörben, még 7 százalék változatlanul azt csinálná, amit addig. A magyarok kétharmada dolgozna nyugdíjasként.

Csakhogy a valóság ennél árnyaltabb, hiszen a magyar nyugdíjasok 33(!) %-a a tervezettnél előbb vonult nyugdíjba megromló egészsége vagy elvesztett munkája miatt.

 

A felmérés szerint komoly problémát jelent, hogy a megkérdezettek negyede nem tudna mihez kezdeni, ha egy váratlan esemény, például egészségkárosodás miatt idő előtt kellene nyugdíjba vonulnia. 60 százalék ilyenkor a megtakarításaihoz nyúlna, 29 százalék a munkanélküliség elleni biztosítását használná, 28 százalék kisebb lakást választana, 28 százalék pedig a társára támaszkodna.

Nem csak az időskori egészséggel kapcsolatban akadnak problémáik a magyar munkavállalóknak: a tízig terjedő skálán csak 5,1 pontra értékelhető a magyar lakosság nyugdíjfelkészültsége, ami jóval alacsonyabb az 5,9 pontos nemzetközi átlagnál. A gyenge eredménnyel kapcsolatban csak egyetlen jó hír van: a mutató az elmúlt öt évben lassan, de folyamatosan javult.

 

Az államba vetett hit: vak optimizmus?

9942.jpgA magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre. Az összes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve „csak” 50 százalékos a pesszimisták aránya nálunk, viszont hazánkban a nemzetközi átlagnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya.

A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik előteremteni. A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe és jóval kisebb az államé.

 

A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látszik, hogy a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy pontosan mihez kezd majd magával idős korában, arról a magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése, ám ebből mindössze 6 százaléknak van leírt nyugdíjterve. 42 százalék viszont azt vallotta, hogy fogalma sincs, hogyan boldogul majd nyugdíjasként.