A futók többsége a mobiljával fut
A futás egyre népszerűbb Magyarországon – erre mutatott rá a magyar internetezők futási szokásait vizsgáló, reprezentatív online felmérés, amely szerint minden második amatőr futó az okostelefonjával indul sportolni.
A felmérés szerint az internetes eléréssel rendelkező magyaroknak már 29 százaléka fut legalább heti egyszer, egy alkalommal átlagosan 4,3 kilométert. A kutatás feltárta azt is, hogy a futók 54 százaléka mobiltelefonnal vág neki a napi távnak. A mobiltelefonnal futók közül legtöbben (84 százalék) azt mérik okostelefonnal, hány kilométert futottak. A futótevékenységét 56 százalékuk követi, 35 százalékuk pedig arra kíváncsi, mennyi kalóriát égetett el. Az edzés célja a válaszadók 58 százaléka szerint a fittség megőrzése, 43 százalékuk kikapcsolódik futás közben, minden harmadik ember pedig fogyni szeretne. A sportot csak elkezdeni nehéz, élettani hatásai viszont hosszú távon biztosítják a jó életminőséget.
Mikor vagyunk túlsúlyosak?
A testtömegérték mutatja meg, hogy ki túlsúlyos és ki alultáplált. Mindkettőnek komoly és ártalmas hatásai vannak a szervezetre nézve, ráadásul a léleknek, az önképnek is rosszat tesz. A nyilvánvaló hatásokon túl egyre több szó esik ezek lelki hatásairól, ami szintén orvosi problémákat okoz, illetve nagy mértékben rontja az ember közérzetét. Nézze meg a táblázatot és olvassa el, hogyan vélekedik minderről a szakember!
A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek kétharmada örülne annak, ha egy futóalkalmazással pontokat gyűjthetne, amelyeket különböző futáshoz szükséges sportfelszerelések és kiegészítők vásárlására fordíthatna. „Aktív és rendszeres futóként nap mint nap látom, hogy az emberek egyre gyakrabban róják a kilométereket digitális eszközökkel. Ez a fogyasztói igény hívta életre az NN ingyenesen letölthető futóalkalmazását, a runaddictet, amelynek nagyon rövid idő, mindössze négy hónap kellett a tízezer letöltéshez” – mondta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője.
A felmérésben megkérdezett amatőr sportoló 63 százaléka sosem kért tanácsot szakembertől az edzéséhez, 57 százalékuk pedig még sosem indult futóversenyen. A legtöbben (72 százalék) egyedül futnak, 92 százalék nem tagja futóklubnak. A megkérdezettek 50 százaléka 20 ezer forintnál kevesebbet szán évente sportruházatra a cipőt is beleértve, 30 százalékuk pedig 20-40 ezer közötti összeget.
Nem vagyunk sportos nemzet
Az Eurobarométer 2014-es felmérése szerint a magyarok 44 százaléka sosem sportol, miközben 28 uniós tagállam polgáraira vetítve 42 százalékos ez az arány. Ám még az aktívak sem viszik túlzásba a testedzést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint: az átlagos magyar mindössze heti 50 percet fordít erre. A férfiak átlaga valamivel több mint egy óra, a nőké mindössze 21 perc. A KSH szerint a legnépszerűbb sporttevékenységek listáját a kerékpározás vezeti, majd ezt követi a labdarúgás, a futás és az úszás.
Ez is hozzájárul ahhoz, hogy rémisztően sokan elhízottak vagy túlsúlyosak Magyarországon, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a túlsúly és az elhízás gyakorisága már Európában is riasztó méreteket öltött, komoly népegészségügyi problémává vált. Míg a történelemben sok ezer éven át inkább az alultápláltság miatt haltak meg az emberek, az utóbbi évtizedekben ez a trend megfordult: ma már az emberek többsége az elhízással összefüggő kórságokba hal bele. Az elhízottak aránya 1980 óta ugyanis megkétszereződött a világban: 1,9 milliárd felnőtt küzd túlsúllyal, közülük 600 millió számít kövérnek. Ez a világ felnőtt népességének közel 40%-át jelenti, de vannak még riasztóbb adatok: az Egyesült Államokban: a férfiak 91,4, a nők 81,9%-a túlsúlyos. Új-Zélandon 91,4 és 80, Izlandon 93,6 és 80,9, Görögországban pedig 91,4 és 71,1% az arány.
A gyerekekkel is baj van
Az 5 éven aluli gyerekek közül is 41 millióan túlsúlyosak, ami alapvetően két tényezőre vezethető vissza: egészségtelenül táplálkoznak és nem mozognak eleget. Általában igaz, hogy az étrendünket továbbra is a sok zsír, a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása dominálja, miközben az emberek kétharmada az ajánlottnál kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt. Az iskolai büfékből például rendelettel kitiltották az energiaitalt és a chipset - nagyon helyesen.
Az átlag magyar naponta minimum 5 órát ül és mindössze 10 percet sportol. A híres-hírhedt napi ajánlott 10 000 lépés helyett – ami a minimum mozgás lenne – mindössze 7000 lépést tesz egy nap.
