Háromszorosára nő a vakok száma 2050-re
A jelenlegi nagyjából 36 millióról 115 millióra nő a vakok száma 2050-re a világ népességének növekedése és öregedése nyomán - állapították meg a kutatók, akik szerint a leginkább érintett népesség Afrikában és Ázsiában él.
A The Lancet Global Health című folyóiratban közölt eredmények szerint a következő 33 évben szintén csaknem megháromszorozódik, vagyis a jelenlegi 217 millióról 588 millióra nő azoknak a mérsékelttől a súlyosig terjedő látáskárosodással élőknek a száma, akik se szemüveggel, se kontaktlencsével, se műtéttel nem korrigálják a rossz látásukat - írta a medicalxpress.com honlap. A kutatók szerint a leginkább érintett népesség Afrikában és Ázsiában él.
Civilizációs ártalmak
Időről-időre fellángol a vita, hogy valóban minden generációval rosszabb lesz-e a szemünk, vagy sem? A szakemberek véleménye is megoszlik a kérdésben. A genetikusok szerint például a dioptriás szem független a környezeti hatásoktól, hiszen azt a felmenőinktől örököljük. Ezért lesznek egyesek szemüvegesek, mások pedig nem. A szemészek és optikusok pedig azon az állásponton vannak, hogy ma sincs több látásprobléma, mint korábban, csak akkoriban nem volt fontos már kisgyerekkorban kiszűrni a látászavarokat.
A 188 országra kiterjedő adatok vizsgálata révén a szakemberek azt is megállapították, hogy a vakság elterjedtsége - az egyes populációkra jutó vakok száma - az 1990-ben mért 0,75 százalékról 0,48 százalékra csökkent 2015-re. Ugyanezen idő alatt a mérsékelttől a súlyosig terjedő látáskárosodás előfordulási aránya 3,83 százalékról 2,9 százalékra csökkent. "Mindez szinte biztosan az olyan egészségügyi fejlesztéseknek köszönhető, mint például a szürkehályog műtétek" - mondta Rupert Bourne, a nagy-britanniai Anglia Ruskin University munkatársa, a tanulmány társszerzője.
Öregkorban jön a baj
A világ népességének növekedésével és öregedésével párhuzamosan azonban a nyers számok tovább nőnek. A látási problémák többsége az öregkorban jelentkezik.
A tanulmány készítői nem vették számításba a diagnosztizálásban, a kezelésben és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben bekövetkező lehetséges pozitív változásokat, mert - mint fogalmaztak - "senki nem tudja megjósolni, hogy pontosan mik is lesznek ezek".
"A látáskárosodással élők számának növekedésével párhuzamosan, muszáj lépéseket tennünk a jelenlegi kezelési módszerek globális, regionális és országos szintű fejlesztésére" - mondta Bourne. Hangsúlyozta, hogy ez bizonyítottan megtérülő befektetés, hiszen az ilyesfajta kezelésekkel javítható az életminőség és gazdasági haszonnal is járnak, hiszen az embereknek nem kell felmondaniuk a munkahelyükön.
Fontos a szűrővizsgálat
A látásromlást sok esetben nem is érzékeljük, ezért nem fordulunk vele orvoshoz, pedig a kezeletlen probléma akár vaksághoz is vezethet! A szemész szerint 40 év felett elengedhetetlen az évente elvégzett szűrővizsgálat, és van pár egyszerű praktika is, ami segíthet szemünk világának megőrzésében.
A szürkehályog, az időskori makuladegeneráció (amely az éleslátás helyén az ideghártya sejtjeinek pusztulását jelenti) vagy a kezelés nélkül akár teljes vakságot okozó zöldhályog időben történő felismerésével sokat tehetünk szemünk világának megőrzéséért.
„Negyven éves kor felett érdemes évente szűrővizsgálatra járni még akkor is, ha nincs semmilyen panaszunk. A homályos látás, a szem visszatérő/elhúzódó gyulladásos panaszai – például kötőhártya gyulladás, árpa, „szem fájdalom” vagy gyakori fejfájás – esetén javasolt mielőbb orvoshoz fordulni. A fenti panaszok ugyanis lehetnek „banális” szemészeti problémák tünetei, de más komoly betegségeket is jelezhetnek, mint például magas vérnyomást, cukorbetegséget vagy akár agydaganatot is” – figyelmeztet a szakértő.
