Művészet és szex. Beszélgetés az emberi testhez való viszonyunkról
Mit mutat a művészet, mennyire vagyunk prűdek, mi magyarok? Hincz Gyula titkos múzsájának aktkiállításának alkalmából beszélget Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus, Fajgerné Dudás Andrea festőművész és Szabó Eszter Ágnes kurátor az emberi testhez való viszonyunkról.
Az emberi test és annak ábrázolása már az őskori barlangrajzokon tetten érhető. A görög és római szobrászat tökélyre vitte az emberábrázolást, mintát adva a klasszicizmusnak is. Tudjuk, hogy Leonardo da Vinci titokban részt vett boncolásokon, hogy anatómiai tanulmányrajzai minél pontosabbak legyenek. A művészetnek a mai napig központi témája az emberi test, ami napjainkban újra felerősödő tudományos, művészeti és társadalmi diskurzus alapja.
Július 1. óta látható Hincz Gyula kiállítása. A tárlaton közel 60 darab egyedi grafikát, valamint több, a 60-as évek első feléből származó nagyméretű, olajtechnikával készült aktot tekinthetnek meg a látogatók a művész eddig ismeretlen korszakából. A nagyszámú és az életmű szempontjából is sok újdonságot tartogató alkotásokban közös, hogy mindegyiket egy titkos szerelmi viszony ihlette.
Fontos téma a test
Mégis ritka azonban, hogy kifejezetten a magyar művészetben megjelenő testábrázolásokra fókuszálunk, pedig a magyar festészet történetében pedig számos aktot és testet ábrázoló grafikát, festményt találunk. Ha a kortárs művészetet nézzük, továbbra is fontos téma a test, amivel már társadalmi problémákat is meg lehet közelíteni. A gender, a 21. századi nő- és férfikép, az anyaság a legkülönbözőbb kontextusokban jelenik meg. Nem is beszélve a divatról, ami szintén az emberi testtel foglalkozó művészeti ág.
Ha a meztelenség a képzőművészetnek állandó témája, akkor mitől válunk mégis szemérmessé egy ilyen mű nézése közben? Mit engedünk meg a művészetnek és mit magunknak a hétköznapokban? Milyen elvárásai vannak a különböző kulturális csoportoknak az emberi testtel kapcsolatban akkor, amikor még az egyházi ábrázolások is meztelen testek tömegeivel vannak tele? Mi okozza bennünk a feszültséget az emberi test nézése közben, legyen az valódi vagy ábrázolt? Mit mond el rólunk, magyarokról egy-egy korszak aktművészete? Egyáltalán mennyire beszélnek ezek az aktok a magyar valóságról, és mennyire a művészi önkifejezésről? Hogyan állnak ezekhez a kérdésekhez a magyar művészek és a pszichológia?
A nyár közepén, július 19-én több mint félszáz akt társaságában ezekre a kérdésekre keresi a választ a BÁV Apszistermében Fajgerné Dudás Andrea, festőművész (Magyar Képzőművészeti Egyetem DLA), Dr Hevesi Krisztina, szexuálpszichológus (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai kar) és Szabó Eszter Ágnes, kurátor, a beszélgetés moderátora.
Időpont: 2017. július 19. 17.30
Helyszín: BÁV Apszisterme (1054 Budapest, Bécsi utca 3.)
Kiállítás: Aktok – Hincz Gyula titkos múzsája
